A tarnamérai teniszező Las Vegasban 54 Covid-teszten esett át

– Las Vegas, végállomás. Bizonyára ismerős a filmcím. Önnek viszont LV inkább ugródeszka lehet. Az eddigiek alapján miként érzi: onnan valóban egyenes út vezet az álmai felé?

– Igen, Las Vegas nagyon jó ugródeszka, viszont ez nem jelenti azt, hogy egyenes az út az álmaimig – válaszolta Kovács Zita. – Az elmúlt tanévben minden új volt számomra, a város, a környezet, a barátok, az edzők, amit többnyire kalandként éltem meg, azonban ez nem mindig volt egyszerű és talán ez az, ami miatt nem mondanám, hogy egyenes az utam.

– A magyarországi lehetőségek után egy teljes más világ fogadta. Mennyi ideig tartott megszokni a kinti életet?

– Az első szemeszterem alatt sikerült mindent megszokni. A honvágy jelentette az egyik nehézség, amit le kellett küzdenem. Nagyon sok programom volt az egyetemen, így nem volt sok időm a hazavágyakozásra, de furcsán hatott, hogy nem volt körülöttem a családom. Szerencsére ahogy telt az idő, egyre több barátom lett, akik ezen segítettek átlendülni. A másik, amit meg kellett szoknom, az a nagy meleg. A teniszcsapatba könnyen be tudtam illeszkedni és az edzések/meccsek is jól mentek, viszont szükségem volt pár hétre, hogy hozzászokjak az időjáráshoz. Gyakran edzettünk 30–40 Celsius fokban. Emiatt nagyon fáradt voltam, különösen akkor, amikor délután, edzés után még óráim voltak az egyetemen.

– Mi okozta a legnagyobb nehézséget, amivel meg kellett birkóznia, hiszen egy csapásra kellett felnőni (a feladathoz is) és önálló életet kezdeni?

– A sulitól féltem a legjobban, mielőtt kimentem Amerikába, azt hittem, ezt lesz a legnehezebb megszokni. Ám jól sikerült az első évem és most már a nyelvvel is egyre jobban boldogulok.

– Miben más az ottani tenisz szakmai munka, mint itthon?

– Szakmai különbséget a tenisz terén nem látok. Azonban az egyetemen csapatban versenyzünk. Először furcsa volt, hogy a meccsem alatt a társaim üvöltve biztattak a pálya széléről, mivel Magyarországon nem sokszor volt lehetőségem csapatban versenyezni. Nagyon jó érzést jelent, hogy bármi legyen is az állás, ők velem vannak és szurkolnak.

– Ki az edzője, kire számíthat leginkább?

– A fő edzőnk nagyon régóta dolgozik az egyetemnek és mindent tud, amit csak lehet a hivatalos kérdésekkel kapcsolatban. A segédedzőnk mindig jó hangulatot varázsol és személyes kérdésekben is jó tanácsokat ad. Tízen vagyunk a csapatban és csoportos edzéseket tartanak nekünk. A csapattársaimra számíthatok a leginkább, mivel majdnem az egész társaság nemzetközi diákokból áll, így ők is ugyanabban a helyzetben vannak, mint én, ezért is nagyon jó tanácsokkal szolgálnak.

– Eddig azt kapta Las Vegastól, amit remélt?

– Örülök, hogy Vegast választottam, ugyanis, ha van egy kis szabadidőnk, akkor nem kell messzire utaznunk, hogy jól érezzük magunkat. A suli a városközpontban található, így minden (éttermek, kávézók, parkok, nemzeti parkok, túrázási lehetőségek, boltok) könnyen elérhető. Viszont persze nem minden része olyan, mint a filmekben. Ezzel együtt nagyon jó olyan helyeken járni, amit már a filmekben láttam.

– A játéktudást, az erőnlétet, a technikát illetően sikerült miben sikerült legtöbbet fejlődnie?

– Rengeteg meccset játszottam a tanév alatt, és egyre jobban játszom a mérkőzéseken. A kritikus pillanatokban képes vagyok egyre jobb döntéseket hozni a pályán. Itthon sajnos nem volt annyi lehetőségem meccsrutint szerezni. Most ebben érzem a legnagyobb fejlődést.

– Hogy néz ki a folytatás? Mikor megy vissza? Mikor lesz a következő versenye?

– Augusztus 23-án kezdődik a suli, akkora megyek vissza. Az első versenyem három héttel az iskolai rajt után lesz, viszont nem tudom, mire számítsak, mivel az előző őszi szemeszterem rendhagyóan alakult a Covid miatt. Ezért most megint minden új lesz, noha szerencsére a tavaszi szemeszter majdnem úgy alakult, mint egy hagyományos, koronavírus-mentes tanulmányi időszak. Érdekesség, hogy eddig összesen 54 (!) Covid-tesztem volt. Ősszel még nem kellett csak párat végezteni, de a tavaszi szezon alatt heti három jártunk a társaimmal teszteltetni, afféle csapatépítő programként.

BAJNOKI CÍMEK ÉS PSZICHOLÓGIA

Édesapja, Kovács Imre útmutatásai alapján Kovács Zita ötéves korában kezdett teniszezni. A tarnamérai salakpályás edzések mellett a színvonalbeli lépést gyöngyösi pallérozódás jelentette, majd 15 évesen már Budapesten készült és lépett pályára nemzetközi versenyeken. Tizennyolc éves koráig győri színekben négyszer szerzett korosztályos magyar bajnoki címet, kétszer nyert felnőtt bajnoki ezüstérmet, és hét nemzetközi viadalon diadalmaskodott. A korosztályos válogatott tagjaként Európa-bajnokságon képviselte a nemzeti csapatot. Az érettségi után ösztöndíjat ajánlva több amerikai egyetem is megkereste. Tavaly óta a Las Vegas-i University of Nevada hallgatójaként pszichológiát tanul. Saját konferenciájában a legjobb elsőéves teniszezőnek választották.