Tarnamente SSZE: elnökváltás történt, de töretlen a lendület a 110 labdarúgót felvonultató klubnál

– Olyan egyesületet kívánunk működtetni a továbbiakban is, ahová öröm tartozni – mondta a Tarnamente SSZE szakosztályvezetője, Krisztián Gábor a klub hagyományos évadzáróján, amelyen részben az elmúlt öt évről is mérleget vontak. – A pályán nyújtott teljesítmény mellett, és azon kívül is szeretnénk hozni azt a szintet, amit magunktól is elvárunk. Egyesületünk elnöke, Kollár Tamás új kihívások elé néz, elköszönt tőlünk. Nem lehetünk eléggé hálásak távozott elnökünknek azért, amit ittléte alatt tett a klubért. Hozta a pozitív életszemléletet és a langyos vízből felrázta a környék sportéletét. Az, hogy ez nem lett a vezetése alatt még több, még nagyobb, nem rajta múlt. Mindent köszönünk neki!

Az elnöki tisztségben Blahó László mutatkozik be, akinek közreműködésével szeretnék elérni a környéken élő sportszerető személyek, vállalkozók áhított támogatását. Ahogy Krisztián Gábor fogalmazott: ez szép kihívás és nagy feladat. Majd úgy folytatta a szakosztályvezető, hogy az elmúlt évben nemcsak a pályán, hanem azon kívül is nyomot hagytak a megyei sportéletben.
– Bizton és talán elfogultság nélkül mondhatom, hogy olyan színfoltja vagyunk a szűkebb hazánkbeli sportéletnek, amire szükség van – emelte ki a vezető.

A Tarnamente SSZE felnőtt csapata első megyei II. osztályú idényében a 10. helyezést érte el, ifisták nem sokkal maradtak le a dobogóról (4.), míg az U16-os csapat a 6. helyen végzett. A két U7-es, az U9-es és az U11-es csapat is sikerrel vette az akadályokat, a legidősebbek pedig Kaló Mihály vezetésével ezüstnek örülhettek az első Heves megyei öregfiúk bajnokságban.  
– A sportnak hála a gyerekek megtanulhatják a játék szeretete mellett a csapatban történő munkát is, ami azt hiszem, kellően hozzájárul a fiatalok fejlődéséhez. Egyesületünk 110 igazolt labdarúgót foglalkoztat. A 6 évestől az 56 évesig rúgják nálunk a bőrt a futballisták heti rendszerességgel. Mi ez, ha nem érték. Van mire büszkének lennünk, remélem, mások is így gondolják. Sportolóinktól azt kértem, ne hagyjuk elveszni, leépülni mindazt, amit elértünk. Legyenek büszkék magukra, hisz mi is azok vagyunk rájuk, arra, hogy hétről hétre egy csapatban küzdenek egymásért, magukért és a Tarnamentéért.

A szakosztályvezető elnézést kért a hasonlatért, mely szerint küzdenek, mint malac a jégen, hogy egyáltalán fennmaradjanak és megmaradjon a hitük.

– Nem kérdés, tudom, jó amit végzünk és megéri, csak gyakorta nagyon nehéz pozitívnak maradni, mert a buszt, a fűkaszát, a mosógépet bizony tankolni kell valamiből és bizony vannak még nagyobb költséget jelentő tételek is. A korántsem elhanyagolható befektetett karitatív munkaerőt már meg sem említem, pedig miattuk, ezek miatt az önzetlen, segítőkész emberek miatt vagyunk még talpon. Köszönöm a labdarúgóinknak, hogy velünk vannak és mindazon embereknek, önkormányzatoknak a támogatását, akik miatt még jelen vagyunk. Ébresztő! Hiszem, hogy sikerül – zárta szavait Krisztián Gábor.