2005.07.08. 00:09
Elengedik az adósságokat?
A londoni merényletek ellenére tegnap folytatódott az Afrika megsegítésére és a klímaváltozással öszszefüggő egyezmény tető alá hozására összehívott találkozó Skóciában.
A világ hét legfejlettebb hatalmának és Oroszországnak a vezetői, a G8-ak skóciai tanácskozásukon kiemelten foglalkoztak az éghajlatváltozással és a fejlődő világ szegénységével. A brit rendőrség közben lezárta a tüntető aktivisták táborát, és órákig senkit sem engedtek ki. Az amerikai elnök kijelentette: terveket kell készíteni a kibocsátott, üvegházhatást okozó gázok korlátozásáról aláírt, 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyv utáni időkre. George Bush szerint a környezetvédelmi programokba be kell vonni Kínát és Indiát is. Ez a két ország lesz ugyanis a jövőben a legnagyobb energiafogyasztó és környezetterhelő a világon. A német kancellár sem akart elmaradni kollégái mögött, és maga is előállt egy érdekes, a szegénységet csökkentő tervvel. Gerhard Schröder szerint el kell engedni a fekete földrésznek minden adósságot, ami összesen 56 milliárd dollárt jelent. A megtakarított pénzeket az afrikaiak kizárólag a fertőző betegségek elleni küzdelemre és az oktatásra, a gyerekek jólétének emelésére költhetnék.
A Skóciában tanácskozó hét ipari ország és Oroszország sikerre szeretné vinni a világkereskedelem liberalizálását célzó elképzeléseket, és ennek feltételeként csökkenteni akarja az agrártámogatásokat. A végcél minden exporttámogatás lebontása – áll a dokumentumtervezetben. A legkényesebb pont a fejlett országok agrártámogatásainak leépítése, ezek a szubvenciók ugyanis hátrányos helyzetbe hozzák a szegény országok termelőit. Az előzetes záródokumentumban a Nyolcak arra kötelezik magukat, hogy a fejlődőket jobban hagyják érvényesülni a világkereskedelemben. Az agrárszubvenciók leépítése mellett a Nyolcak nagyobb mértékben akarják megnyitni piacaikat a nem mezőgazdasági termékek számára is. Emellett megerősítik, hogy a fejlődő országok termékeinek vámmentes piacra jutást biztosítanak.
Az Afrikai Unió már korábban ismertette saját elvárásait a G8-csúcstalálkozóval kapcsolatban. A kívánságlistán egyebek mellett szerepel valamennyi afrikai ország teljes adósságának eltörlése, két állandó hely biztosítása az ENSZ Biztonsági Tanácsában, valamint tisztességesebb kereskedelmi feltételek megteremtése a fejlett világgal. Egy nigériai diplomata, Morami Senkovnidzsala szerint most már Afrika is kész tenni saját helyzetének javításáért, ha segítséget kap. „Mi, afrikaiak azt mondjuk, hogy miénk a felelősség, mi teszszük tűzbe a kezünket, és biztosítanunk kell, hogy a hozzánk érkező pénzeket megfelelően használjuk fel, megerősítsük a demokráciát, és nemet mondjunk a katonai puccsokra. Szerintem a jelenlegi helyzetnél csak jobb jöhet” – vélekedett a diplomata.
Afrika fő problémája az, hogy a korrupciót legtöbben az üzleti élet szerves részeként képzelik el a kontinensen. „A nagy multicégek azt hiszik, hogy Afrikában csak úgy lehet üzletet kötni, ha megvesztegetnek valakit” – mondta egy botswanai kereskedelmi cég elnöke. Leginkább a bizalom hiánya a felelős az alacsony befektetési kedvért. „Jelenleg körülbelül egybillió dollárt fektetnek be a világon, ennek mindössze két százaléka kerül Afrikába” – jelentette ki Silane Mvenecsanja, a Zambiai Üzleti Fórum vezetője. A működőtőke hiányának következményei pedig nyilvánvalóak.
Mint uniós tagállamnak, Magyarországnak is részt kell vállalnia az Európai Unió által támogatott nemzetközi fejlesztési együttműködésben: ezek csaknem fele Afrikába irányul. A rendszerváltást követően hazánk főként a Balkánra, valamint Közép-Ázsiára és Indokínára összpontosított. Ezzel magyarázható, hogy a Külügyminisztérium fejlesztési együttműködésében szereplő országok között mindössze egyetlen afrikai ország, Etiópia található. Magyarország egyébként jelenleg mindössze három szubszaharai államban tart fenn külképviseletet, míg a hetvenes-nyolcvanas években több mint tízre rúgott a fekete afrikai országokban működő magyar nagykövetségek száma.
A fekete földrész nyomorának nyolc fő oka
Az elmúlt negyven évben 450 milliárd dollár segélyt folyósított Afrikának a gazdag Nyugat. Ennek ellenére nyomasztóak a gondok:1. KORRUPCIÓ
Diktátorok és alkalmatlan politikai vezetők sikkasztják el a rászorulóknak szánt pénzeket.
2. HÁBORÚK
Milliók fizettek életükkel az összecsapások miatt. A tét az értékes nyersanyagok (olaj, arany stb.) megszerzése.
3. SZEGÉNYSÉGI CSAPDA
A Szaharától délre élők 46 százalékának sorsa a nagy
szegénység miatt kilátástalan.
4. GAZDASÁGI SZERKEZET
A földrészt elkerülte az ipari és technológiai fejlődés. Exportálják a nyersanyagot.
5. KERESKEDELMI HÁTRÁNYOK
Az agrártámogatásoknál behozhatatlan a versenyhátrány.
6. JÁRVÁNYOK
AIDS, malária, tüdőgyulladás, vitaminhiány és más betegségek miatt magas a halálozás.
7. ALULKÉPZETTSÉG
A magasabb végzettségű afrikaiak (orvosok, mérnökök) nem térnek vissza hazájukba.
8. GYARMATI ÖRÖKSÉG
1884-ben a Berlini Kongresszus önkényesen húzta meg az országhatárokat; népcsoportokat széttagoltak, egymással ellenséges törzseket összezártak. A felzárkózási gondokat tükrözi, hogy a napi egy dollárnál kevesebből élők aránya Délkelet-Ázsiában tizenkét év alatt tíz százalékkal csökkent, míg a Szaharától délre egy százalékkal nőtt. Ebben az összehasonlításban az egy főre számított nemzeti jövedelem, a GDP a két térségben hasonló tendenciát mutatott. A komoly válságok, nyílt háborúk Délkelet-Ázsiából eltűntek, bár puccsok és puccskísérletek mindkét régióban előfordulnak.
1. KORRUPCIÓ
Diktátorok és alkalmatlan politikai vezetők sikkasztják el a rászorulóknak szánt pénzeket.
2. HÁBORÚK
Milliók fizettek életükkel az összecsapások miatt. A tét az értékes nyersanyagok (olaj, arany stb.) megszerzése.
3. SZEGÉNYSÉGI CSAPDA
A Szaharától délre élők 46 százalékának sorsa a nagy
szegénység miatt kilátástalan.
4. GAZDASÁGI SZERKEZET
A földrészt elkerülte az ipari és technológiai fejlődés. Exportálják a nyersanyagot.
5. KERESKEDELMI HÁTRÁNYOK
Az agrártámogatásoknál behozhatatlan a versenyhátrány.
6. JÁRVÁNYOK
AIDS, malária, tüdőgyulladás, vitaminhiány és más betegségek miatt magas a halálozás.
7. ALULKÉPZETTSÉG
A magasabb végzettségű afrikaiak (orvosok, mérnökök) nem térnek vissza hazájukba.
8. GYARMATI ÖRÖKSÉG
1884-ben a Berlini Kongresszus önkényesen húzta meg az országhatárokat; népcsoportokat széttagoltak, egymással ellenséges törzseket összezártak. A felzárkózási gondokat tükrözi, hogy a napi egy dollárnál kevesebből élők aránya Délkelet-Ázsiában tizenkét év alatt tíz százalékkal csökkent, míg a Szaharától délre egy százalékkal nőtt. Ebben az összehasonlításban az egy főre számított nemzeti jövedelem, a GDP a két térségben hasonló tendenciát mutatott. A komoly válságok, nyílt háborúk Délkelet-Ázsiából eltűntek, bár puccsok és puccskísérletek mindkét régióban előfordulnak. -->