A gyorshajtás is téma volt a Magyar Közlekedési Konferencián

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára szerint ma rengeteg újságcikk, közösségi médiás bejegyzés szól a szektorról, de szerinte ezek elfedik az eredményeket, noha valóban van jócskán elmaradás a kötöttpályás közlekedésben. A VII. Magyar Közlekedési Konferencia, 48. Útügyi Napok első előadásában fölsorolta az elmúlt tizenöt év fejlesztéseit, 4000 milliárd forintot költöttek közútfejlesztési beruházásokra, ebből 29000 milliárd forintért 700 kilométernyi gyorsforgalmi út épült. Ezeregyszáz milliárd forintból ezer kilométernyi főutat fejlesztettek, 300 milliárd forintot költöttek 240 kilométer hosszan önálló csomóponti hidakra, alsóbbrendű utakra. Míg 2010-ben 6 millió, addig 2023-ra már közel 8,5 millió ember érhette el 30 percen belül a kétszer két sávos gyorsforgalmi úthálózatot, 21 megyei jogú város érhető el kétszer kétsávos úton, jövőre pedig Békéscsabán is meglesz ennek lehetősége. Elkészült négy Duna- és négy Tisza-híd.

Fölsorolta, jelenleg 15 beruházás kivitelezése zajlik, amelyek összértéke több mint 1318 milliárd forint, s megterveznek 80 közúti projektet 70 milliárd forintért. Ugyanakkor a vasúti infrastruktúra használhatósága ma már elmarad a közúthoz képest, ezért fejleszteni kell, az emberek is környezettudatosabbak és a benzin is drágul. Az elmúlt években uniós forrásból finanszírozták a pályafejlesztés és a járműbeszerzést, ez most viszont nem áll rendelkezésre, ezért a központi költségvetésből és az Európai Beruházási Bank hitelből próbálnak rá költeni 800 milliárd forintot. Első körben 500 kilométernyi vasúti pályához nyúlnak hozzá, 119 kilométeren számolják föl a lassújeleket, 490 kilométernyi pályát legkorszerűbb központi forgalomirányítás alá helyeznek. Előkészítik új járművek beszerzését és használt nyugati mozdonyok, kocsik üzembe állítását. Beszélt arról, hogy megkezdődött a KRESZ megújítása. A képzési, oktatási háttér fejlesztésén a szankciórendszer és a közúti ellenőrzési tevékenység hatékonyabbá tételén, a járművekkel szemben támasztott műszaki elvárások megújításán, valamint a közútkezelési szabályrendszer felülvizsgálatán is dolgoznak.

Dr. Bartal Tamás, az Építési és Közlekedési Minisztérium közbeszerzésekért, társaságfelügyeletért és vagyongazdálkodáséért felelős helyettes államtitkára előadásában előbb arról szólt, hogy 2000 óta 22 közutas munkatársat ért halálos baleset munkavégzés közben. Rendszeres a dolgozók verbális és fizikai bántalmazása, szidják, fenyegetik, ledudálják, sőt, megdobálják őket. Ismertetett több közvélemény-kutatási eredményt a hazai közlekedési morálról és kultúráról, amely szerint a pandémia óta romlott a közlekedők hangulata, mindennapos a szabályszegésekkel való találkozás, ugyanakkor a legtöbben önmaguk hozzáállását megfelelőnek tartják. Kiderült a felmérésekből, hogy a gyorshajtással a legmegengedőbbek az autósok, bár veszélyesnek tartják. A legtöbb közlekedő úgy gondolja, az általános iskolai oktatással kellene javítani az állapotokon és viselkedésen, majd a az alkalmassági vizsga megkövetelése, a több rendőr és kamera következik, a sor végén pedig a szigorúbb büntetések állnak.

A helyettes államtitkár ismertette, bő két évtized alatt a közúti gépjárművek száma 80 százalékkal emelkedett, a személyautóké is közel megduplázódott (4,2 millió darab futott belőlük). A személyi sérüléssel járó balesetek száma viszont 1990. óta megfeleződött (14,4 ezer), a pandémia idején nagyobb csökkenés volt és azóta picit emelkedett, nem tért vissza a megelőző szintre. Ismertette, a leggyakoribb baleseti ok a gyorshajtás, az elsőbbség meg nem adása, a kanyarodás, a figyelmetlenség, követési távolság.

Dr. Bartal Tamás szerint a balesetek okozói között 65 százalékos a személyautók aránya, 10 százalék a kerékpározóké, pedig Magyarországon sokan elsődleges és még többen másodlagos közlekedési eszköznek használják. A balesetekben megsérültek száma (18,7 ezer) is megfeleződött, az elhunytak száma (472) az ötödére csökkent. Észak-Magyarországon tavaly 50-en haltak meg balesetben. Az esetek harmadában a személyautót vezető sofőr hal meg, de sok a gyalogos (101), a vétlen utas (81), a kerékpáros (44), a motoros (37), s 8 gyerek is meghalt az elmúlt évben.

Ismertette, az ittas vezetők száma 2001-ben és 2023-ban is 13 ezer volt, de szerencsére kevesebb balesetet okoztak, bő ezret, míg korábban dupla ennyit. Kis javulás mutatkozott a gyalogátkelőhelyen történt gázolásokban.

A helyettes államtitkár beszélt a KTE felméréséről, amely a közlekedési morált igyekezett kutatni. Mindenki saját magát tartja a legjobb közlekedőnek, majd a közösségi közlekedési eszközök vezetői következnek, utasok következnek ,a sor végén a gyalogosok, kerékpárosok állnak. Leginkább a bódult vezetést, a mobilozást, az ittasságot, agresszivitást ítélik el az emberek, a gyorshajtást kevésbé, ahogy a biztonsági öv nem használatát is. Ugyanakkor gyakorinak tartják a sebességhatár túllépését és a mobiltelefon használatát.

Dr. Bói Lóránt, az ÉKM közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkára előadásában a közlekedésstratégiai átalakításokról beszélt. Előbb a személyszállítási törvény módosításáról, így a buszos személyszállítás tíz évre koncesszióba adásáról, a viszonylatok szabályozásáról (járásközpont-megyeszékhely-főváros), sztrájkokról. Szólt a szolgáltatási szint megállapodásról (SLA rendszerről), járműbiztonságról, minőségről. Kitért a vármegye- és országbérletekre, azok vásárlási helyére, a növekvő digitális bérlet vásárlásra. A tarifareformban egyszerűsítették a kedvezménytípusokat és mértékeket. Szerinte az utasok többsége jól járt, s nincs nagy bevételkiesés.

Az utakra rátérve szót ejtett a gyorsforgalmi úthálózatról, a beruházási törvényről, amelyben nevesítettek útépítéseket, 2034-ig 280 kilométer új gyorsforgalmi út, 300 kilométer autópálya bővítés lesz. Némelyiket az állam építi, de koncesszióba adja üzemeltetésre. Kifejtette, növekedett az útdíjbevétel, fizetősek lettek eddig ingyenes gyorsforgalmi útszakaszok, inflációval nőnek a tarifák, bevezették az egynapos matricát és használatarányos útdíjat fizetnek a buszok.

Szerinte lesz vasútfejlesztés is, vasútvillamosításról, iparhoz kapcsolódó fejlesztésekről mondott pár gondolatot (BMW gyár, Komárom, záhonyi átrakó), de prezentációjában szerepelt a Hatvan-Füzesabony szakasz is. Sok vasútfejlesztést uniós forrásból terveznek megvalósítani.

A légi és vízi közlekedésben a péri, budapesti, pécsi, békéscsabai és balatoni repülőteret említette, az állam fejlesztésbe és üzemeltetésbe is beszáll. Szeretnék szinten tartani, vagy erősíteni a dunai hajózást, személyszállításban, áruszállításban és turizmusban is. Szólt képzésekről, kikötőfejlesztésről is. Elmondta, a kompokat, réveket személyszállítási közszolgáltatássá minősítenék, itt is vannak fejlesztési tervek mind a hajók, mind az utak terén, s persze változtatni kell a tíz éve állandó összegű finanszírozáson.