Egri orvosper: védték a hetvennél is több vádlottat

A vádbeszéd után, a védőbeszédek meghallgatásával folytatta szerdán a munkáját az Egri Törvényszék abban a bűnperben, amelynek első- és másodrendű vádlottja két 2010-ben rehabilitációs felülvizsgálatot végzett orvos szakértő, további öt, a közvetítő szerepét betöltött doktor és 64 beteg. A Miskolci Nyomozó Ügyészség minősített vesztegetés bűntett és más bűncselekmények elkövetésével vádolja őket.

E szerint az aktív vesztegető vádlottak – a felülvizsgálatra hívott betegek – jogi képviselői közül volt, aki elfogadta a vádhatóság vádirati történeti tényállását. Főleg azoknál, akik részletes beismerő vallomást tettek a nyomozás során, s együttműködtek az ügy felderítésében. Ám azt indítványozták épp emiatt, s további számos enyhítő körülmény – büntetlen előélet, megromlott egészségi állapot, a felülvizsgálat eredményének országos megerősítése, az időmúlás – okán, hogy a bíróság próbára bocsátás helyett megrovás intézkedésben részesítse védenceiket.

Más ügyvédek azzal érveltek, hogy a titkos adatszerzési módszerek, a telefon-lehallgatás, az orvosi irodai videofelvétel ugyan látszólag alátámasztják a vádat, de konkrétan nem derül ki, hogy valóban pénz volt-e orvosoknak átadott borítéknak tűnő tárgyban. Így a vádirat ezen része fikció, nem kétséget kizáró bizonyíték, amit a büntetőjog a bűnösség kimondásához megkövetel. Még akkor is így van ez, ha ezek a vádlottak elismerték, hogy pénzt adtak, sőt, azt is megmondták, hogy mennyit.

Önmagában a beismerés – érvelt az egyik védő – nem elég alap a felelősségre vonáshoz, ahhoz más konkrét bizonyítékokra is szükség lett volna.

E vádpontokban elsődlegesen az ügyvédek védenceik bizonyíték hiányában való felmentését kérték, másodlagosan az enyhítő körülmények nyomatékos figyelembe vételét, s intézkedés alkalmazását.

Súlyos eljárási szabálysértésnek minősítette egy vádlott beteg esetében a védő azt, hogy a terhelt panasszal élt a gyanúsítotti kihallgatása miatt, s a vallomástételt megtagadta, ám a nyomozó ezután mégis számos kérdéssel bombázta őt, pszichés nyomást gyakorolva rá. Kérte, hogy a bíróság az illető beismerő közlését rekessze ki a bizonyítékok köréből.

– Az ügyészség túlkombinálta a történteket – jelentette ki egy újabb vádpont kapcsán az ügyvéd, aki egy egri kórházban dolgozó sztoriját ismertette. Az illetőt 1999-ben már rokkantizálták, de tovább végezte a munkáját. Kollégaként jó viszonyban volt számos egészségügyi alkalmazottal, köztük a másodrendű vádlottal is. Bár azt adta elő, hogy 50 ezer forintot adott a főorvosnak, de a videofelvételen a kenőpénz átadása nem vehető ki egyértelműen. Oka sem volt a korrumpálásra, hiszen Egerben 73, a rendkívüli felülvizsgálaton Budapesten 75 százalékos rokkantságát állapították meg.

A legtöbb tegnap felszólalt védő arra is utalt, hogy védencük társadalmi elvárásnak megfelelő gyakorlatot követett a boríték átnyújtásával, azt, ami szerint orvosnak illik adni pénzt. Voltak, akik úgy vélték, köszönetet kifejező hálapénzekről volt csupán szó.

A további vádlottak védői újabb tárgyalási napokon mondják el perbeszédeiket.

Vesztegetés lehet-e egy versidézet?

Érdekes fejtegetéssel állt elő a védő azon beteg vádlottnál, aki tagadta bűntény elkövetését, s nem tett vallomást. Az ügyvéd szerint a vádbeli tényállás nem is tartalmazza deliktum elkövetését. Védencénél előzőleg hat orvos állapította meg a rokkantságot, s a másodrendű terhelt ezt vette tudomásul. Nem volt indok kenőpénz adására. A rossz videofelvételen azt sem lehetett felismerni, hogy a háttal álló személy nő-e vagy férfi. Az orvostól elhangzott szöveg pedig – „rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk” – József Attila verséből vett idézet. Nagy kérdés: vesztegetésre utalhat-e ez a verssor?