A csillagász, aki Gárdonyi Gézát is az égboltra helyezte

Kisbolygó névadó – elvileg – bárkiből lehet, csupán szakértelem, kitartás és például a piszkéstetői obszervatóriumban eltöltött hideg éjszakák (a távcsövet mínusz 40 Celsius-fokra is lehűtik) sora kell hozzá. Sárneczky Krisztián eddig mintegy 100 névadásban működött közre.

– Egy kisbolygó felfedezése az első megpillantásától az elnevezéséig igen hosszadalmas és bonyolult folyamat – meséli. – Ennek legfőbb oka, hogy az égitest mozgásának pontos meghatározásához, a pálya precíz leírásához több éven keresztül követni kell a kisbolygót, ami nem mindig sikerül az észlelőknek. Általánosságban elmondhatjuk, hogy egy éjszaka megfigyelései nem elegendőek ahhoz, hogy valóban felfedezőnek mondhassuk magunkat. Ehhez legalább két-három különböző éjszakán át kell megfigyelni a kisbolygót, de a legbiztosabb az, ha egy hónapon át tudjuk követni.

Így amikor évekkel később újra lefotózzák, a múltbéli adatokat visszakeresve eljuthatnak a mi észleléseinkig. Amennyiben kevés észlelést végeztünk, az is előfordulhat, hogy elveszítjük az égitest felfedezésének jogát. Ha már két különböző évben észlelték a kisbolygót, és a mi ideiglenes jelölésünk alatt fut, akkor már biztosan mi leszünk megadva felfedezőnek, de ehhez legalább további két évben meg kell figyelni az égitestet.

[caption id="" align="alignleft" width="360"] Fotó: Czímer Tamás
[/caption]

Sárneczky Krisztián elmondta, amíg egy szupernóváról egyetlen spektrummal fél óra alatt ki lehet deríteni a természetét, addig egy kisbolygó esetében az első észleléstől akár 10 esztendő is eltelhet, amíg nevet kaphat. A szabályrendszer tehát komplikált, hiszen előfordul, hogy akár 10 évvel ezelőtti megfigyelések hasznosulhatnak, vagy el is veszíthetnek egy szívüknek kedves kisbolygót.

– A névadás szubjektív, rendszerint olyan javaslatokra törekszem, amelyek széles körűen elfogadott értékeket jelenítenek meg – fogalmaz a csillagász. – Igyekszem mindig valamilyen aktualitáshoz, évfordulóhoz kötni az elnevezést, egy 2005-ben felfedezett aszteroida az első magyar űrhajósról kapta a nevét, hiszen Farkas Bertalan akkor éppen 25 éve jutott el a világűrbe. Az Európai Unió által most elfogadott elnevezések között is szerepel ilyen: a 2005. augusztus 29-én észlelt, 19,5-20 magnitúdós kisbolygó Keszthelyi Sándor építész, amatőrcsillagász számára állít emléket, aki pontosan 30 évvel az aszteroida megtalálása előtt az egyik első európai felfedezője volt a 2 magnitúdóig fényesedő Nova Cygni 1975-nek.

A tavalyi év végén nyolc kisbolygó elnevezését hagyta jóvá az unió, az égbolton található immár Fertőszentmiklós, Mecsek, Kabos Gyula, Márai Sándor, de emléket állítottak Steiner Zsuzsanna matematika-fizika szakos tanárnőnek is, aki tudós generációk sorával ismertette és szerettette meg ezt a két tudományágat. Szinte véletlen, hogy épp’ az emlékévben „kapott” kisbolygót Gárdonyi Géza. A Virgo csillagképben járó, 20,5 magnitúdós égitestet 2003-ban csak két napig sikerült követni, de szerencsére az Arizonában működő Spacewatch program keretében a hónap végén ismét megfigyelték. A halvány égitest így a 2005-ös újrafelfedezés után is magyar kisbolygó maradhatott. Az író monogramja miatt esett a választás az ideiglenes jelölésében GG betűket tartalmazó aszteroidára.

Sárneczky Krisztán számára mégis a 2008 QO3 elnevezésű égitest legkedvesebb, amely a felfedező kislányáról, Sárneczky Szofia Málnáról kapta a nevét. Hozzátette: a munka során később már nem követik az elnevezett égitesteket.

– Szeretünk az elsők lenni, s két éjszakányi megfigyelés 2010 óta a szükséges és elégséges feltétel a felfedezéshez. Ezután úgymond elengedjük a kisbolygó kezét. Az első kisbolygók után felmerült, mi motiválja majd az embert, és tisztában vagyok azzal, hogy ezt a munkát nem az élete végéig csinálja az ember, de eddig még nem sikerült kiszeretnem belőle.

Az első magyar és a program első kisbolygója

Sárneczky Krisztián először 1997-ben, a program kezdetén járt Piszkéstetőn, az első megfigyelések 1998. januárjában történtek, az első felfedezés pedig egy hónappal később: ez volt az 1998 DA33-as, amely a Széchenyi nevet kapta. Azóta legalább 250 kisbolygót fedeztek fel hivatalosan. Mind közül az egyik legérdekesebb a 2003. novemberében felfedezett Markoláb, amelyre egy teljes holdfogyatkozás során bukkantak. Egy kisbolygó keresése ugyanis akkor igazán eredményes, ha nincs hold, teleholdnál a világosság miatt kevés az esély a sikerre. Ezért esett a névválasztás a palóc néphit égitest evő lényére.

Már üstököst is fedeztek fel Piszkéstetőről

Napjainkban több százezer kisbolygó ismert, közülük eddig 15–20 ezret neveztek el. Kisbolygó viseli például Kodály Zoltán, Bartók Béla, Karinthy Frigyes, Irinyi János, Lugosi Béla nevét. De az égen találjuk Kalocsát, Aquincumot és Egert is. Sárneczky Krisztián úgy véli, egy üstökös felfedezése hatalmas eredménynek számítana, amire már volt is példa a Felső-Mátrában: Lovas Miklós eredményekben gazdag pályafutása során öt üstököst fedezett fel az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének Piszkéstetőn fölállított 60/90/180 centiméteres Schmidt-teleszkópjával, közel 30 esztendővel ezelőtt.