Tudjuk, hogy életet is menthetnek, mégis kerüljük

Ezer fős mintán végezte el az ismert közvéleménykutató azt a felmérést, ami az egészségügyi szűrővizsgálatokhoz való viszonyunkat volt hivatott tisztázni. Az eredmények azt mutatják, hogy bár tudatában vagyunk a szűrések fontosságával, mégis találunk okot arra, hogy kihagyjuk az éppen aktuális lehetőséget. A szűrésekről való távolmaradásra persze ezer magyarázat kerül.

K. Péter például azt meséli, hogy egyszer – úgy tíz éve – „beesett” az ismert margarin gyártójának éppen Egerben rendezett egészségnapjára, és a műszer alulról alig tudta mérni a koleszterin szintjét, olyan alacsony volt. A rendezvényen segítő doktor is azt mondta, hogy egyen nyugodtan szalonnát, szalonnával. A vérnyomását is mérték, és dícsérték is, milyen jó értéket mutat. A középkorú férfi szavaiból kitűnik, hogy ezt a vizsgálatot ő tudat alatt ki is terjesztette teljes egészségi állapotára és évtizedekre előre is kivetítette. Azóta sem volt szűrésen...

[caption id="" align="alignleft" width="360"] Allergia-teszt. A fiatalabb korosztályokban az allergia a legjellemzőbb betegség, az idősebbeknél már más betegségek vezetnek Képünk illusztráció. Fotó: AS
[/caption]

Az ötvenes éveiben járó T. Enikő viszont a másik végletet testesíti meg: neki folyton gondja van az egészségével, minden létező kórtól fél. Szinte havonta kér valamilyen beutalót a háziorvosától, mert úgy érzi, hogy éppen valami baja van. Amikor pedig az egészségbiztosítási rendszerben rendelkezésre álló lehetőségei kimerülnek, akkor – nem is olyan ritkán – magánorvoshoz fordul. Bár ezt anyagilag nem engedhetné meg magának, van az a betegségtől való rettegés, ami miatt mégis megteszi.

Ami pedig az Ipsos Health Egészségpercek ezer fős mintán végzett kutatássorozatának konkrét eredményeit illeti: a válaszadók közel fele szerint életet menthetnek a szűrővizsgálatok, mert segíthetnek a súlyos egészségügyi problémák megelőzésében. Nagyon kevesen vannak azok, akik azt állítják, hogy elegendő akkor foglalkozni a betegséggel, amikor az már tünetet okoz. Kisebbségben maradt az a vélemény is, mi szerint a szűrővizsgálatok csak felesleges aggodalmat ébresztenek az emberben. A válaszok alapján leszűrhető tanulság az is, hogy a felelős gondolkodás a nőkre jellemzőbb.

Ma hazánkban a tüdőszűrés a leglátogatottabb. A válaszadók fele vett részt szűrésen az elmúlt évben. A 30 év felettiek magas aktivitása – közülük is kiemelkedik a 40-49 éves korcsoport, akiknek közel 60 százalékát tudják mozgósítani – a postán érkező emlékeztetővel is magyarázható. Az is szerepet játszhat a magas részvételben, hogy a „magyar kórral” kapcsolatos félelmek mélyen gyökerezhetnek a társadalom „tudatalattijában”, illetve az a tény is szerepet játszhat, hogy ez a szűrési forma sokáig kötelező volt.

A népszerűbbek közé tartozik az általános laborvizsgálat, valamint a koleszterinmérés is. A lakosság 39 százaléka vett részt az előbbin és 14 százaléka az utóbbin. A nőgyógyászati szűrővizsgálatok jóval látogatottabbak, mint a prosztataszűrések. A „gyengébbik nem tagjai” mind általános nőgyógyászati vizsgálatra, mind méhnyakrák-szűrésre, mind mammográfiai vizsgálatra (32, 22, 18 százalék) is jelentkeztek ez elmúlt egy évben, szemben a férfiakkal, akiknek mindösszesen 7 százaléka vett részt prosztataszűrésen az elmúlt 12 hónapban.

Megállapítható ugyanakkor, hogy sem a nők, sem a férfiak nem járnak kellő rendszerességgel ellenőrzésekre.

Meglepő ugyanakkor, hogy a kor előrehaladtával az általános nőgyógyászati szűrővizsgálatokon és méhnyakrák szűrésen való részvételi arány markánsan csökken, míg a mammográfia látogatottsága az idősebb hölgyek körében magasabb arányú. A méhnyakrák-szűrésre a 30-39 évesek – százból harminckilencen –  járnak el legnagyobb arányban. A mammográfiai vizsgálat az ötvenes korosztály körében a leglátogatottabb.

A megkérdezettektől kapott válaszok alapján azt is megállapította a kutatás, hogy a korábbi megjelenés nem garantál részvételt a későbbiekben, illetve, hogy az iskolai végzettség és a lakóhely településtípusa sem befolyásolja erőteljesen ezt a gyakorlatot. Kivétel az általános nőgyógyászati vizsgálat, amin a megyeszékhely lakói nagyobb arányban vesznek részt.

A fiatal inkább allergiás, az idősebb köszvényes

Az egészségügyi statisztikák adatai szerint egyébként hazánkban az öt legjellemzőbb betegség: a magas vérnyomás, az ízületi betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint. A nők körében főleg az ízületi betegségek, a daganatos betegségek, az allergia és a csontritkulás előfordulásának valószínűsége nagyobb. A fiatalabb korosztályokban az allergia a legjellemzőbb betegség, míg a kor előrehaladtával eltolódás történik az arányokban a tipikusan öregkori betegségek felé. Az idősebbek  körében értelemszerűen a betegségek aránya, illetve a jellemző betegségek száma is nő.

Mi inkább „betegségtudatosan” gondolkodunk

Dr. Román Sándor egri háziorvos szerint a szűrővizsgálatok fontossága teljesen egyértelmű. Az időben való észlelés csökkenti a kórok kialakulásának a kockázatát. Sajnálatos, hogy mi magyarok – és nem csak a szűrővizsgálatok tekintetében – nem, hogy egészségtudatosak nem vagyunk, de inkább a „betegségtudatosság” jellemző ránk: elmegyünk az orvoshoz, ha baj van, és azt mondjuk, hogy itt vagyok, tessék engem meggyógyítani. A háziorvos szerint – aki úgy látja, a médiának igen nagy szerepe van a tudatosság fejlesztésében – az utóbbi időkben már tapasztalható némi javulás, de ez még mindig nem elegendő.