A személyiségzavar nem elmebetegség

Bár az első fokon eljáró Egri Törvényszék büntetőtanácsa a szerdai tárgyaláson elsőként az igazságügyi orvos szakértő szakvéleményét kérdezte, ám bizonyos értelemben – az ügy kimenetele szempontjából is – meghatározóbb volt a pszichiáter szakértők véleményének megismerése. A büntethetőség szempontjából ugyanis döntő jelentősége lehet annak, hogy az elsőrendű vádlottnál, J. Médeánál megállapított, úgynevezett helyettesítő Münchausen-szindróma (Münchausen by proxy syndroma) betegség-e.

Ezt a kérdést a tanács elnöke többször határozottan fel is tette, s ugyanilyen határozott válaszokat kapott a két igazságügyi pszichiáter szakértőtől, akik egyértelmű nemmel válaszoltak, és személyiségszerkezetként határozták meg a Münchausen by proxyt. Véleményük szerint személyiségzavarral, azon belül is egy speciális kórképpel van dolgunk. Az is elhangzott, hogy ebben a szindrómában tudatosan cselekszik az ember, de betegségtudata egyáltalán nincs. Az ilyen személyek a lavírozás és a manipuláció nagymesterei. Szociopátiás vagy pszichopátiás kórképről van szó, amelyben az anya gondozói viselkedése fontos eleme pszichés megnyilvánulásának.

Dr. Tóth Mária részletesen is leírta a szindrómával kapcsolatos ismereteket. Elmondása szerint ez a személyiségzavar nagyon bizarr pszichiátriai jelenség és gyermekbántalmazási forma is egyúttal. Ha sikerül időben felismerni, annak életmentő funkciója lehet. A másik szakértő, Csáti Szilvia szerint személyiségzavart korábban is észleltek J. Médeánál. De az összkép a négy gyermekével kapcsolatos korábbi iratanyag megismerését, illetve a lefolytatott vizsgálatokat követően állhatott össze.

– A cselekménnyel kapcsolatosan folyamatosan tagadásban vannak. Konkrét bizonyítékok esetén sem lehet rábírni őket, hogy beismerjék. Olyan betegségeket választanak, amelyek nagyon nehezen diagnosztizálhatók. A tünetek megléte is az anya jelenlétéhez kapcsolódik. A bántalmazott gyermeket a környezettől nagyon sokszor elzárják, nem engednek betekintést a gyermek életébe. Orvostól orvosig viszik, más esetekben nem látja orvos. Mielőtt diagnózis születne, gyógyítót váltanak, elviszik egy másik doktorhoz, hogy ne bukjanak le. A tünetek fenntartása érdekében gyakran saját maguk hoznak létre tüneteket. Nagyon változatosak lehetnek ezek a bántalmazások, aminek része az is, hogy rengeteg szükségtelen orvosi beavatkozást végeztetnek el gyermekükön – fejtette ki dr. Tóth Mária.

A tanácselnök azon kérdésére, hogy a vádlott vonatkozásában akkor most mi is a konkrét helyzet, a szakértő elmondta: nagyon hasonló problémák vannak minden gyereknél. Amit a tünetegyüttesről tudósok elmondanak, itt minden megvalósul: kisgyermekeket érint, általában 22 hónapos korig, rejtélyes a betegség, nem mutat jobbulást, s ellentmondásosak a tünetek. Olvasott az egészségügyi dolgokról. Manipulál is ezekkel az ismeretekkel. Szubjektíven meggyőzően tudja kommunikálni, hogy ő mennyire gondos anya.

Kórkép az anya személyiségszerkezete

Az elmúlt század közepétől ismeri a szakirodalom a Münchausen-szindrómát. Azokra kezdték használni, akik saját magukat betegítették meg, produkáltak szándékosan betegségtüneteket. Nem azonos a hipochonderrel, mert az félve tőle, „bebeszél” magának valamilyen kórt, a münchausenes pedig keletkeztet. Később felismerték a „helyettesítőnek” elnevezett változatát. Ebben más személyre kiterjesztve, többnyire anya-gyermek viszonylatában látjuk e jelenséget. A szakértő szerint a tudományos leírások arról szólnak, hogy többszörösen traumatizált személlyel állunk általában szemben, aki sóvárog a figyelemre. Szociálisan izoláltak ezek az anyák, vagy ha nem, akkor érzelmileg egyedül állnak. Sokszor tapasztalható, milyen különösen kiemelten foglalkozik velük a média, olyan jól játsszák ezt a szerepet. Volt anya, akit Hillary Clinton kitüntetett.