Perre mentek a lutrizó matrónák

Két éve megállt az idő az egri székesegyház óráin, de nemcsak ezekre, hanem az egész épületre ráférne a felújítás – olvasható lapunk 2011 őszén megjelent cikkében. A Bazilika azóta teljesen megújult, s a hívek nincsenek kitéve olyan váratlan eseménynek, mint amilyen 1862 augusztusában  történt a császár őfelsége születésnapján.

Erről az Egri Posta a Hírkürt című rovatban így számolt be: „…a székes-egyházban tartott isteni tisztelet közben egyszerre egy váratlan víz-zuhany zavarta meg az ájtatoskodókat, mely a beállt esőzés következtében az egyház boltozatáról ömlött le. Az eféle zuhanyok a fürdőkben csak megjárják, s az illetőnek hasznára is szoktak válni; de hogy az emlitett zuhany a nagy templomnak egészségre vált volna, azt bajosan hisszük el. Illetékes egyénhez tett kérdésünkre azon magyarázatot kaptuk, hogy az ujitott tető lebontott, de még eddig be nem födött részén az eső behatott, s a boltozaton átszivárgott. Furcsa! … ezt nem lehetett volna megelőzni?

Minden dolgot, de még az embert magát is igen ajánlja a csinos czifferblatt – mint magyarul mondani szokták. Ezt csak azért mondjuk el itt, mert a székesegyház javitásánál az óra is uj czifferblattot kap; - pedig városunk tornyóráinak czimlapjai nagyon emlékeztetnek bennünket Schwrtzwaldra-ra. Ajánljuk különösen a legegyszerübb mutatók alkalmazását, mert a mostani kritikus időkben minden igen jó, biztosan tudjunk: hogy hányat ütött az óra?!”

Az Egri Szent György Nyugdíjas Rendőr Egyesület képviselői a halottak napja alkalmával mécsest gyújtottak és koszorút helyeztek el a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság udvarán lévő emlékműnél, amelyet szolgálati hőseik, illetve az elmúlt időszakban elhunyt kollégáik tiszteletére emeltek a testület nevében. Anno, 121 éve szolgálati hőssé vált egyike annak a hat új rendőrnek is, akik Gyöngyösön szaporították a város rendjén és nyugalmán őrködők létszámát.

Íme, a történet: „Az uj rendőrök egyike már át is esett a «tüzkeresztségen» de szerencsétlenségére uj állását minden valószerüség szerint életével fizeti meg – olvasható az akkori tudósításban. - Ugyanis szombatra virradóra négy, a lebujok ismert alakjai közé tartozó rikkancs a pálinka tulságos élvezetétől elvadulva éktelen orditozással zavarta az álomba merült város csendjét s egy pár ablaküveg ellentálló képességét próbálgatta – kővel. Az uj rendőr erre be akarta őket kisérni, de a nagyreményü kompánia a helyett, hogy a városházára ment volna ugy összeszurkáta a kötelességét teljesiteni akaró rendőrt, hogy az életveszélyesen megsebesült. A tetteseket a zajra megjelenő rendőrök párosával megvasalva, bekisértették a járásbirósághoz.”

Moldova György rendőrökről szóló, valóságfeltáró riportkötetének történetei is igazolják, hogy nincs új a Nap alatt – bűn az élet…

A honi lottózás történetében az ötöslottó idei 42. heti telitalálatára fizették ki az eddigi legmagasabb nyereményt, 6 milliárd 613 millió 905 ezer 20 forintot. Hajdanán a szerencsétlen szerencse kísérte a nagy lutripénzről álmodó öreg Rozál nénit…

„ A helybeli matróna a világért el nem mulasztana egy huzást s a számokat mutyiba álmodják a szomszéd asszonyával. Hol Rozál néni álmodik, hol a szomszéd asszonyka álmodik, de kettejük közül mindig számokkal álmodik az egyikök. És a jó Rozál néni husz álló esztendő óta nem nyert egy megvakult garast sem. Az elmult héten a szomszéd asszonykát küldte a lutris boltba a pénzzel és a számok közül kettő szerencsésen ki is jött. De a szomszéd asszonyka nem adta ám vissza a lottó czédulát, váltig azt erősitette, hogy a számokat ő álmodta, ő is rakta meg, Rozál néni „csak” a pénzecskét adta hozzá. Erre Rozál néni se holt s eleven nem lett s a két asszony keményen hajba kapott egymással. Azután osztán mind a két jó nénike el akar szaladni a járásbirósághoz: ez döntsön benne, kié a nyeremény? Azé-e, a ki álmodta, vagy azé, a ki a pénzecskét adta? Igy busit birót még az álom is.”