A vádlottak elmeállapotáról tájékozódtak

A dr. Schmidt Péter vezette büntetőtanács előbb dr. Tóth Mária pszichiáter és dr. Fullajtár Borbála orvostan szakértőt kérdezte. A különös kegyetlenséggel, 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberöléssel vádolt két terhelt (J. Médea és K. Gusztáv) pszichiátriai, elmebeli állapotáról tájékozódott a bíróság.

Az egyszerűbb esetnek a másodrendű vádlott, az apa bizonyult. Róla azt állapították meg, hogy pszichésen sokrétű, összetett, alkalmanként ellentmondásos, de normál lelkialkatú, személyiségzavarban nem szenved. Az elsőrendű terhelt személyiségzavaráról a múlt heti tárgyalás kapcsán már tudósítottunk. Azt, hogy az ő személyiségzavara pszichopátiás tünetegyüttes és besorolható a helyettesítő Münchausen-szindróma alrendszerébe, a szakértők megerősítették. 

Az elsőrendű vádlott pszichiátriai jellemzésének hét évre visszanyúlóan vannak előzményei, hiszen 2010-ben, amikor második gyermeke láthatási jogát nem biztosította az apának, eljárás folyt ellene. Személyiségzavarát így már a 2010. szeptember 25-én kelt szakértői irat is rögzítette. Ebben egyebek között olyan kitételek szerepeltek a bírói ismertetés szerint, mint hogy saját kudarcaiért másokat hibáztat, dacos, diszharmóniás életvezetés jellemzi. Akkor is leszögezték: személyiségzavarban szenved, de nincsen szó kóros elmeállapotról.

Dr. Tóth Mária bírói kérdésre elmondta: az elmeorvos szakértővel konzultálva, az ő véleményét is ismerve állapította meg a vádlott személyiségzavarának a mibenlétét, és jelölte meg a tünetegyüttest helyettesítő Münchausen-szindrómaként. Ugyanakkor a pszichiáter szakértő ismételten hangsúlyozta: az anyának ez a személyiségzavara korlátozó tényezőként nem vehető figyelembe a terhére rótt cselekmény elbírálásakor.

Az eddigi tárgyalásokon minden meg- és kihallgatotthoz kérdést, megjegyzést intéző J. Médea ebben az esetben sem maradt szótlan. Azt firtatta, hogy ha a jelleme nem változott, mint azt a szakértő állítja, akkor hogyan lehetséges, hogy hét éve nem állapították meg a Münchausen-szindrómát nála. A válasz szerint 2010-ben sokkal egyszerűbb vizsgálat folyt, akkor „csak” egy láthatásról és nem ilyen súlyos cselekményről volt szó.

A tárgyalás további részében tanúkat hallgatott meg a bíróság.