Nincs egyezség, borul az ötök társulása

Pétervásárán a napokban tartott ülést a város, továbbá Erdőkövesd, Váraszó, Ivád és Kisfüzes községek társult képviselő-testülete. A polgármesterek és testületeik maratoni hosszúságú ülésen órákon át vitatkoztak az idei esztendőre szóló költségvetés egyes pontjairól, egyezségre azonban a tanácskozás végére sem jutottak. Éppen ezért február 10-ére újabb megbeszélést hívtak össze, ugyanebben a tárgykörben.

Az öt település alkotta társulás – Heves megyében egyedülálló módon – még 1990-ben alakult meg, és évekig úgy tűnt, hogy ez a megoldás nagyon is beváltja a hozzá fűzött reményeket. Az ötök mindjárt a közös munka elején megállapodtak abban, hogy közösen tartják fenn az intézményeiket – ezek a szerződés szerint az általános iskola, az egészségügyi központ és a polgármesteri hivatal –, amelyekben valamennyien tulajdoni hányaddal is rendelkeznek. A sajátos, az egész országban sem túl gyakran alkalmazott közigazgatási modell akkor kezdett el igazán rogyadozni, amikor az önkormányzatok a csökkenő állami normatívák miatt évről évre egyre nehezebben tudtak gazdálkodni.

[caption id="" align="aligncenter" width="344"] A pétervásárai Tamási Áron Általános Iskola eredményes pályázatai több település gyerekeit szolgálják, de a fenntartásból nem mindenki veszi ki a részét. Fotó: Ötvös Imre
[/caption]

A négy község – Ivád, Erdőkövesd, Váraszó és Kisfüzes – ma közel 23 millió forinttal tartozik az egyébként szintén eladósodott, gesztor Pétervásárának, ennek következtében elkerülhetetlen a társulás jövőjének átgondolása.

Eged István, Pétervására polgármestere a vita kapcsán, munkatársunk érdeklődésére elmondta: sok szempontból idejétmúlt és vállalhatatlan a társulás. Nem lát más lehetőséget, mint hogy felértékeljék a közös vagyont, elszámoljanak e tételekkel, vagyis Pétervására megvásárolja a falvaktól, azok tartozásait is beszámítva. Ily módon ki-ki tiszta lappal, önállóan, esetleg körjegyzőségben működhet tovább.

A társulás tagjai egyetértettek a felvetéssel. Dr. Benkár József körjegyző – aki húsz éve maga is bábáskodott a társulás létrehozása körül – megerősítette, hogy a pénztelenség kihozta a hajdanában kimondottan jól működő közigazgatási modell összes gyenge pontját, így az átalakítás nem odázható el. A törvényben foglalt rendelkezések értelmében tulajdonképpen két lehetőség kínálkozik erre. Ha Pétervására szeretne kiválni, június 30-ig erről népszavazáson dönthet a lakosság. A másik verzió, hogy az érintett települések körjegyzőségben működnének tovább. Dr. Benkár József szerint az előbbi megoldás az ésszerűbb, de erről a testület tagjai döntenek.

A hosszas vita után a jelenlévők megállapították, hogy a társulási forma felett eljárt az idő, ráadásul az nem is szolgálja a települések érdekeit. Ezért a pénzügyi bizottság átdolgozza a költségvetés tervezetét, ami csütörtökön ismét napirendre kerül.

A város hiába adna plusz pénzt, ha leszavazzák

Eged István, Pétervására polgármestere elmondta: nem kis feszültséget szül a társulásban az is, hogy bár Pétervására valamennyivel több mint 50 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az egyesülésben, a szavazati jog nem az arányoknak megfelelő. A 27 voks közül Pétervására csupán héttel rendelkezik. Így fordulhat elő, hogy míg a város adna (és adhatna is) különböző juttatásokat a közös fenntartású intézmények dolgozóinak, nem élhet ezen jogával, hiszen a kistelepülések szűkös költségvetésre hivatkozva nem támogatják e javaslatokat.

A legnagyobb adósságot felhalmozó Ivád polgármestere, Ivády Gábor már korábban is többször hangsúlyozta, hogy mivel ők több millió forinttal tartoznak a közös fenntartású intézmények létszámarányos részével, ezért idén mindenképpen át kell gondolni az egyesülés feltételeit. Mivel a négyszáz lelkes Ivádnak jóformán már egyetlen önálló intézménye sincs, számukra akár gazdasági előnyökkel is járhatna a függetlenedés.

Erdőkövesd első embere, Gombás Dezsőné úgy nyilatkozott: annak ellenére tartoznak a gesztornak, hogy ők minden takarékossági intézkedést meghoztak a faluban. Kövesden nincs főállású polgármester, a képviselők lemondtak tiszteletdíjukról, a helyi hivatalban egy négy órában alkalmazott embert foglalkoztatnak. Ő sem lát más megoldást, mint hogy átvilágítsák a közösen fenntartott intézmények gazdálkodását.