2017.03.10. 17:29
Muzsikával a sérültekért
Barczi-Bennett Edina „zeneterapeuta” nem pénzért, hanem önszántából segít betegeinek.
– Zenével egybekötött „terápiás” foglalkozásokat tartok, ám minden óra elején ellazulásképp hasonló jellegű gyakorlatokat végzek, mint egy gyógytornász – meséli, közben Béla kezeit, vállait és nyakát masszírozza, s táncol a tolószékes fiatallal. – Autistáknak, vízfejűeknek, oxigénhiányosaknak is próbálok segíteni. Itt felnőttek vannak, a másik két intézményben pedig gyermekekkel is dolgozom. Mindegyik foglalkozás más és más: ha tehetem, többféle hangszert is alkalmazunk, olykor pedig rajzolunk zenehallgatás közben.
– A kezdő gyakorlatokkor jobban szeretem a lassabb zenéket, de általában mindenféle muzsikát kedvelek, a kifejezetten lendületeseket is – reagál Béla, aki szellemileg ép, ám betegsége miatt igen hamar tolószékbe kényszerült. Edina láthatóan nagyon jó hatással van rá, a fiatal férfi nagy örömét leli a foglalkozásban.
– Ez az egész az egymásra utaltságról szól, számos mozdulatsorban ő tart meg engem, vigyáz rám, hogy el ne essek. Sokszor fáj a nyaka, igyekszem ezen is enyhíteni. Nem vagyok gyógytornász, de vallom: ami a testnek jó, a léleknek is. Tényleg mindenféle zenét hozok: jazzt, népzenét, rockot. Itt egyszerre csak egy beteggel foglalkozom – s mire kimondja, nyílik is az ajtó, hiszen többen kíváncsiak a tevékenységére. Végül a foglalkozásra a mozgásában gátolt Brigi és a kerekesszékes Anett is beül. Ők is járnak Edinához, s tapasztalhatóan kedvelik a társaságát.
A zenetanár tavaly szeptemberben azon kevesek egyike lehetett, akik az egyik rangos egyetem zeneterapeuta szakán kezdhették meg tanulmányaikat, ám Edina számára nem várt fordulat következett.
[caption id="" align="alignleft" width="650"]
Edina nem fogad el pénzt a foglalkozásokért, nem ezért csinálja. Segíteni szeretne Fotó: Korsós Viktor
[/caption]
– Otthagytam a képzést... A zeneterápia részét kifejezetten élveztem, kiváló pedagógusok oktattak, de az igazság az, hogy nem erre számítottam. Csalódott vagyok. Szeretem a jól szervezett dolgokat, de sajnos ezek a képzések egyáltalán nem veszik figyelembe a vidéki emberek lehetőségeit. Amikor abbahagytam az egyetemet, rajtam kívül még hárman tették meg ugyanezt. Ám a képzés során megerősítést kaptam, hogy nem kell papír ahhoz, hogy hasonló foglalkozásokat tarthassak. Egyébként sem fogadok el érte pénzt, nem azért csinálom. Segíteni szeretnék a betegeknek, hiszen ezek a foglalkozások róluk szólnak. Ez egy más világ, de odafigyeléssel könnyen be lehet illeszkedni. Vannak, akik nem látják, nem értik, amit csinálok... A segítő szándékra várok, de a bírálatban nincs pozitív energia. Vannak támogatóim, s bízom abban, egyre többen felismerik, hogy a tevékenységem jó hatással van ezekre az emberekre. Ez a lényeg.
„Mióta foglalkozik velem, könnyebb”
Családja egy része Angliában él, ezért Edina jó ideje ingázik a két ország között. Ám ennek – reményeik szerint – hamarosan vége, így a betegekkel is többet lehet.– Mióta foglalkozik velem, sokkal könnyebb nekem, és ezt anya is észrevette – mondja Béla. Anettre, Brigire és Balázsra szintén jó hatást gyakorolnak a foglalkozások. Nem csoda: Edinának jó érzéke van, sokat beszélget velük, s ráadásul oly’ könnyedén, ahogyan barátaival, tanítványaival tenné.
– Én azt adom, hogy foglalkozom velük, ők pedig azt, hogy úgy mosolyognak rám, mint senki más – közli örömmel Edina. – Az ember időt, pénzt, energiát fektet a munkába, de igazából fel sem tűnik, mert az életünk egy nagy kirándulás, amely során minden alkalommal máshonnan indulunk és máshová érkezünk – fűzi hozzá mosolyogva.
– Mióta foglalkozik velem, sokkal könnyebb nekem, és ezt anya is észrevette – mondja Béla. Anettre, Brigire és Balázsra szintén jó hatást gyakorolnak a foglalkozások. Nem csoda: Edinának jó érzéke van, sokat beszélget velük, s ráadásul oly’ könnyedén, ahogyan barátaival, tanítványaival tenné.
– Én azt adom, hogy foglalkozom velük, ők pedig azt, hogy úgy mosolyognak rám, mint senki más – közli örömmel Edina. – Az ember időt, pénzt, energiát fektet a munkába, de igazából fel sem tűnik, mert az életünk egy nagy kirándulás, amely során minden alkalommal máshonnan indulunk és máshová érkezünk – fűzi hozzá mosolyogva. Edina nem fogad el pénzt a foglalkozásokért, nem ezért csinálja. Segíteni szeretne Fotó: Korsós Viktor -->
