Semjén Zsolt: sikerágazat a nemzetpolitika

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes csütörtökön Budapesten Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárral közösen mutatta be a Nemzetpolitikai eredmények 2010-2018 című kiadványt.

Semjén Zsolt rámutatott: nagyon mélyről kezdték, 2010-ben még „mélyen éreztette fájdalmát” a „gyurcsányi nemzetárulás”, amely a külhoni magyarságot kirekesztette a közjogi értelemben vett állampolgárságból. Ez nagyon nehezen begyógyítható sebet okozott – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: megadták a ma egyetlen lehetséges választ a trianoni katasztrófára. A több mint egymillió új állampolgár és az a nemzetpolitika, amit felépítettek, „maga a történelem”, ez itt fog maradni – hangoztatta.

Kitért arra: akiket most honosítottak, azoknak a leszármazottai is magyar állampolgárok lesznek, szavazati joggal, és ki tudják kényszeríteni a magyar kormánytól, hogy komolyan vegye őket, a magyar Országgyűlés pedig az ő Országgyűlésük is.

Semjén Zsolt emlékeztetett, a magyar nemzetpolitika négy pilléren nyugszik: a nemzet közjogi egyesítésén, az állampolgárság megadása mellett a külhoni magyar identitás megőrzésén, a külhoni magyar szervezetekkel, pártokkal való kapcsolattartáson, illetve a külhoni magyar gazdasági fejlesztéseken.

Hangsúlyozta: az autonómia nem kegy vagy extrém követelés, hanem az unióban bevált gyakorlat, és nem kérnek a magyarság számára semmi olyat, amire nincs példa. Semjén Zsolt a tömbmagyarság számára Székelyföldön területi, a Partiumban erős kulturális, Dél-Erdélyben személyelvű autonómiát látna jónak. Ugyanakkor hozzátette: nem Budapestről szeretnék megmondani, mi a megfelelő, ezt az adott nemzetrésznek kell kidolgoznia, amihez minden támogatást megadnak.

Jelezte: az óvodától az egyetemig terjedő támogatások 2009-10-ben 9 milliárdot tettek ki, most már jóval több mint 100 milliárdot. Minimum megtízszerezték a nemzetpolitikai támogatások összegét – közölte.

A miniszterelnök-helyettes kitért arra is, hogy újra ülésezik a Magyar Állandó Értekezlet, és a külhoni magyar szervezetek, pártok mondják meg, melyek legyenek a nemzeti jelentőségű intézmények, amelyek finanszírozása ennek alapján normatív úton történik. Külön kiemelte a diaszpóra területét, a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozását és a Kőrösi Csoma Sándor-programot. Megjegyezte: azon országok, ahol nagyszámú diaszpóra van, ma már példaként tekintenek Magyarországra, és számos helyen próbálják másolni a magyar modellt.

Közölte: eddig több mint 1 millió 20 ezren kérvényezték az állampolgárságot. Kitért a honosítással összefüggésben megjelent „hamis hírekre”, és azt mondta, állampolgársági ügyekben az államigazgatási kontroll mellett van közbiztonsági és nemzetbiztonsági kontroll is.

Jelezte: a mostani választáson 225 ezer érvényes levélszavazat érkezett, 100 ezerrel több, mint 2014-ben, és a voksolók 96,2 százaléka a kormánypártokat választotta. Ez egy százalékkal több, mint négy éve.

Megjegyezte: a nemzet közjogi egyesítése olyan értelemben is megtörtént, hogy politikai akaratukat is kifejezték a külhoniak. A levélszavazatok visszaérkezésének idejéről azt mondta, úgy kell átalakítani a szabályokat, hogy az országos listák megállapítása után több idő legyen a beérkezésre.

Kérdésre azt mondta: szigorú az ellenőrzés, s ahol rendszerszerű csalás történt állampolgársági ügyben, bilincsben vitték el a rendőrök az érintetteket.

Kitért az etnikai alapú magyar pártok támogatására és együttműködésére a magyar kormánnyal. Őket támogatni fogják a jövőben is, a külhoni magyarság megmaradása szempontjából nem mindegy, van-e magyar polgármester vagy magyar párt az adott ország parlamentjében – közölte.

A külhoni magyarság szülőföldön maradásának támogatását szolgáló gazdaságfejlesztési programról elmondta, az csaknem 100 milliárdos kerettel valósult meg, és jó az ottani magyarságnak, a többségi nemzetnek, valamint a magyar gazdaságnak egyaránt. Rámutatott: össznemzetben kell gondolkodni, és amit lehet, ki kell terjeszteni a külhoni magyarokra. Példaként említette a babakötvényt és az anyasági támogatást.

Arra a kérdésre, hogy az ukrán kormány állampolgárságot vonna meg más ország választásán való részvétel miatt, Semjén Zsolt közölte: az ukrán kormánynak nincs lehetősége állampolgárságot megvonni, ez a saját alkotmányukkal ellentétes, és azt is bizonyítani kellene, hogy az illető kérelmezte a magyar állampolgárságot. Magyarország azonban semmilyen információt nem ad ki erről – erősítette meg. Megjegyezte, arról is érdekes dolgokat hallani, hogy vezető ukrán politikusoknak milyen és hány állampolgársága van.

További felvetésre közölte: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem minden támogatást megkap, az egyesítés egy helyi román műszaki egyetemmel tragikus az ottani magyarság számára. Kérik a román kormány fellépését, s bíznak benne, saját törvényeiket betartják majd. Ha minden kötél szakad, akkor a Sapientia mintájára hajlandóak a működés kereteit megteremteni – jelezte.

Potápi Árpád János hozzátette: átfogó képet igyekeznek ábrázolni a bemutatott könyvben a nemzetpolitikai fejlesztésekről. A választási rendszerrel összefüggésben reményét fejezte ki, hogy a mostani ciklus lehetőséget ad arra, hogy finomítani, pontosítani tudjanak.

A bemutatón részt vettek a nemzetpolitikai terület korábbi irányítói, felelősei is.