A boszniai szerbek blokkolják a népirtás tagadását tiltó törvényt

Valentin Inzko, a nemzetközi közösség távozó boszniai főképviselője a múlt pénteken hozott kötelező érvényű rendelkezése értelmében a srebrenicai népirtás, valamint más emberiesség elleni bűnök tagadása börtönbüntetéssel sújtható a jövőben. A távozó főképviselő rendelete pénteken lépne életbe, de a boszniai szerbek vezetői egyrészt petíciót indítottak a büntető-törvénykönyv ilyen értelmű módosítása ellen, másrészt bojkottot hirdettek a kormánytestületekben.

Inzko rendelete értelmében hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki nyilvánosan helyesli, tagadja, lekicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtást vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság bizonyítottnak mondott ki.

Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni egyezmény értelmében a főképviselőnek joga van törvényeket alkotni. Valentin Inzko megbízatása augusztus elsejével jár le, helyére Christian Schmidt német diplomata érkezik.

Míg a bosnyák politikusok üdvözölték Inzko törvénymódosítását, a boszniai szerbek vezető politikusa, a háromtagú államelnökség szerb tagja kijelentette, hogy a törvény az ország felbomlásához vezethet.

A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet népirtásnak minősíteni ezeket.

A boszniai szerb politikusok arról is döntöttek, hogy ezután sem fogadják el a mindenkori nemzetközi főképviselő egyetlen kötelező érvényű rendelkezését sem, mert illegitimnek tartják ezeket.

Nedeljko Cubrilovic, a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének elnöke hétfőn kijelentette: nem állnak fenn a körülmények ahhoz, hogy a szerbek részt vegyenek a boszniai államelnökség, a parlament és a kormány munkájában. Ez nem azt jelenti, hogy a szerb képviselők lemondanak megbízatásukról, távolmaradásukkal csak annak a jogszabálynak az elfogadását akarják megakadályozni, amelyet Inzko „kényszerítene” rájuk – tette hozzá.

A legnagyobb bosnyák párt, a Demokratikus Akciópárt (SDA) vezetője, Bakir Izetbegovic szerint a szerbek ezzel a lépéssel nem fognak elérni semmit, a szövetségi intézmények ugyanis a nyár végéig „szabadságon” vannak, így még körülbelül negyven napig nincs mit bojkottálni.

– Szeptemberben a helyzet úgyis normalizálódik – mondta.

Hasonló véleményen van Zeljko Komsic, a háromtagú boszniai államelnökség soros, horvát elnöke is, aki szerint most mérgesek a szerbek, mert elvesztettek egy csatát, de „előbb vagy utóbb túlteszik magukat rajta, minden rendben lesz”.

Milorad Dodik, az államelnökség szerb tagja már többször kifejtette, hogy véleménye szerint a Szerb Köztársaságnak ki kellene válnia Bosznia-Hercegovinából, és csatlakoznia Szerbiához. Most arról beszélt, hogy a szerbek „nem akarnak olyan országban élni, ahol bárki törvényt hozhat pusztán azáltal, hogy megjelenteti a honlapján”.

Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát, a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. Emellett a békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak – a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek – egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását. A nemzetközi közösség főképviselőjének funkcióját is ekkor hozták létre, a megbízottnak joga van törvényeket is hozni, nemcsak felügyelni a békeszerződésben foglaltak alkalmazását.