Már a Greenpeace is számon kéri Karácsony Gergelyen a be nem váltott ígéreteit

A fővárosi vezetés az ígéretek ellenére még mindig nem terjesztette elő ütemtervét a régi, szennyező gépjárművek korlátozására – írja a Greenpeace Magyarország Facebook-posztja nyomán a Magyar Nemzet. Mint a környezetvédő szervezet fogalmazott, „ahelyett hogy mielőbb határidőt szabna a nyugat-európai városokból már rég kitiltott, elavult dízelek fővárosi korlátozására, Karácsony Gergely egyelőre csupán lakossági konzultációt ígér a témában, ami édeskevés a budapesti légszennyezettség csökkentéséhez”. 

Ismert: a Greenpeace Magyarország még júliusban adta át a főpolgármesternek a közel 45 ezer ember által aláírt, Tiszta levegőt! nevű petíciót, amelyben azt követelték, hogy a városvezetés kezdje el fokozatosan kitiltani a szennyező járműveket Budapestről, és segítse a fenntartható közlekedés terjedését, fejlesztését a fővárosban, vagy legalább tegyen közzé egy erre vonatkozó ütemtervet. A petíció átadásakor a főpolgármester kijelentette, hogy még idén a közgyűlés elé fog kerülni a céldátum meghatározása a szennyező járművek Budapest bizonyos részeiről történő kitiltására.

Továbbra is azt várjuk a fővárosi vezetéstől, hogy mihamarabb hozza nyilvánosságra a szennyező járművek kitiltására vonatkozó ütemtervét, és ismertesse terveit, hogy mikor és milyen lépéseket kíván tenni a fenntartható mobilitás fejlődéséért és terjedéséért Budapesten

 – közölte a Greenpeace Magyarország. Hiába, Karácsony Gergely sunnyog és hallgat, sem közösségi oldalán, sem más módon nem reagált a környezetvédő szervezet bírálatára. 

Az pedig már csak hab a tortán, hogy a főpolgármester megszokott halogatása és újabb szószegése kivételesen hasznosnak bizonyulhat. 

A dízelgépjárművek tervezett kitiltása ugyanis az 1,3 millió Budapesten és Pest megyében bejegyzett személygépkocsi 30, illetve a 170 ezer haszongépjármű száz százalékát, azaz összesen több mint félmillió gépjárművet érinthet a Központi Statisztikai Hivatal 2020-ra vonatkozó adatai szerint. 

Ebből kiderül az is, hogy a teljes magyar személyautó-flotta átlagéletkora megközelíti a 15 évet.

A jelenleg érvényes kibocsátási norma az Euro 6 d-temp, az ilyen besorolású dízeljárművek károsanyag-kibocsátása kisebb, mint a hasonlóképpen most forgalomba helyezett benzinmotoros járműveké, mert összességében kevesebb, illetve városi forgalomban, rövid távokon pedig jóval kevesebb üzemanyagot fogyasztanak a benzineseknél.

A dízelüzemű új személyautók értékesítése az ezredforduló utáni nagy felfutást követően az utóbbi években folyamatosan visszaszorulóban van. Az Európai Autógyártók Szövetsége adatai szerint míg 1990-ben az újautó-eladások mindössze 13,8 százaléka volt dízelautó, később már több mint fele. A csúcsot 55,7 százalékos dízelaránnyal 2011-ben érték el az eladások, de például 2008-ban a Franciaországban eladott autók 77,3 százaléka volt dízel. 2017-re arányuk azonban 44,4 százalékra esett, majd 2018 végéig 34,7 százalékra csökkent. A hazai, árérzékenyebb piacon az új autók körében sosem érte el az 50 százalékot a dízelek aránya, ám 2010 és 2015 között 40-46 százalék volt. 2017-ben már csupán 32, 2018-ban pedig mindössze 24 százalékban keltek el gázolajjal hajtott autók. Tavaly a Magyarországon forgalomba helyezett új személygépkocsiknak csak 22 százaléka működött gázolajjal.

Más a helyzet a haszongépjárművek területén, ahol a dízel részaránya megközelíti a száz százalékot. Bár a közösségi közlekedésben már használnak akkumulátoros-elektromos autóbuszokat, illetve autógázzal vagy CNG-vel működő járműveket, ezek aránya nem jelentős. Teljességgel dízelhajtásúak ezzel szemben a városok kereskedelmi hálózatát, illetve a működését kiszolgáló kisebb-nagyobb teherautók.