Miért foglalták el az oroszok a csernobili atomerőművet?

Orosz erők elfoglalták a csernobili atomerőművet

– közölte csütörtökön Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója. Az orosz invázió első napján történt eset után a tanácsadó hangsúlyozta: Lehetetlen azt mondani, hogy a csernobili atomerőmű biztonságos az oroszok teljesen értelmetlen támadása után. Hozzátette: „Ez az egyik legsúlyosabb fenyegetés ma Európában.” Korábban Volodimir Zelenszkij a Twitteren azt írta: „A védelmi csapataink az életüket adják, hogy az 1986-as tragédia ne ismétlődjön meg. Ez most már egy háborús hadüzenet egész Európa ellen.” 

Mint ismert, az említett harminc kilométeres, lakatlan zóna Ukrajnában található és Belaruszba is jócskán átnyúló, a csernobili atomerőmű-baleset után kitelepített terület, melyet az 1986-os katasztrófa utáni radioaktív kihullás a legnagyobb mértékben szennyezett. Szombaton pedig már az orosz hadsereg nyilvánosságra hozott képeket az elfoglalt csernobili atomerőműről. Sajtóhírek szerint a moszkvai védelmi minisztérium által közzétett képeken orosz katonák járőröznek az óriási szarkofágba zárt üzemben, fekete egyenruhába öltözött mesterlövészek járják a területet és egy tank is parkolt a környéken. Az al-Arabíja hírportálnak nyilatkozó egyik katona úgy fogalmazott: a sugárzás szintje „ellenőrzés alatt áll” – számol be róla a Magyar Nemzet.

Ennek ellenére egy nappal korábban, pénteken Ukrajna közölte, hogy a sugárzás szintje megemelkedett, amióta az orosz csapatok elfoglalták Csernobilt. Erről honlapján az Ukrajnai Állami Nukleáris Szabályozási Felügyelőség (SNRIU) is beszámolt, mint írják, a zónában a gamma-sugárzás kontrollszintje megemelkedett.

Szakértőik szerint ez a talaj felső rétegének megbolygatása miatt történt, amely abból ered, hogy nagyszámú katonai jármű haladt át a zónán, és a por miatt megnőtt a légszennyezettség is.

Hozzáteszik, hogy a csernobili nukleáris és egyéb létesítmények állapota változatlan. Mindenesetre az ukrán hatóságok közölték, hogy értesítették az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségét, miszerint elvesztették az irányítást az erőműből származó erősen radioaktív fűtőelemek felett. Az ENSZ ezután igyekezett megnyugtatni a közvéleményt: nukleáris felügyelete szerint a sugárzás szintje „nem jelentett veszélyt”. 

Ugyanakkor az ABC Newsnak nyilatkozó Kate Brown, a Massachusetts Institute of Technology  professzora nem adott megnyugtató választ az esetre, úgy véli: „A hagyományos háború és az atomenergia nem jó kombináció.” A kutató, aki több mint 15 éve foglalkozik Csernobil tanulmányozásával, úgy fogalmazott: „Az atomenergia biztonságot, stabilitást és békét igényel. Ha bármilyen katonai tevékenység megbolygatja, az radioaktivitást bocsáthat ki a tilalmi zóna erdős területeiről, ami aztán továbbterjedhet”.

A nukleáris háború félelmei is felsejlettek az eset kapcsán, de az ukrán külügyminiszter igyekezett megnyugtató választ adni erre:

Ukrajnának nincs nukleáris fegyvere. Felelős tagjai vagyunk az atomsorompó-szerződésnek

 – emelte ki Dmytro Kuleba mikroblogján.

Ha ez így van, akkor miért kell egyáltalán az oroszoknak Csernobil? Szakértők szerint stratégiai szempontok és nem nukleáris fenyegetés áll a háttérben. A Reutersnak nyilatkozva Jack Keane nyugalmazott amerikai tábornok úgy vélte, 

hogy a csernobili erőműnek nincs semmilyen katonai jelentősége, itt az számított elsősorban, hogy minél gyorsabban elérjék az orosz csapatok Kijevet, ugyanis ez a leggyorsabb és leglogikusabb út az ukrán főváros irányába. 

Viszont Ukrajnának van további négy – zaporizzsjai, rivnei, a hmelnickiji és a dél-ukrajnai – erőműve, három közelében pedig már ott vannak az orosz csapatok. 

Borítókép: Orosz katona méri a sugárzás mértékét Csernobilban (Fotó: Europress/AFP)