2022.09.30. 07:08
Oroszország annektált négy ukrán megyét, folytatódnak a harcok (videó)
219. napja pusztít az orosz–ukrán testvérháború vérzivatara.
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek Oroszországhoz való csatlakozási egyezményének aláírásán a moszkvai Kremlben 2022. szeptember 30-án
Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool
Fotó: Grigorij Sziszojev
Oroszország megvétózta az ENSZ BT-ben a népszavazásait törvénytelennek minősítő ENSZ-határozat
Oroszország megvétózta pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt a határozatot, amely elítélte volna a négy ukrajnai megyében tartott népszavazást, érvénytelennek nevezve őket, és felszólítva minden országot, hogy ne ismerje el semmilyen terület Moszkva általi annektálását.
A Biztonsági Tanácsban tíz tagállam támogatta a határozat, Oroszország vétót emelt, míg Kína, India, Brazília és Gabon tartózkodott.
A szavazás előtt Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet közölte, hogy amennyiben Oroszország megvétózza a tervezetet, az Egyesült Államok és Albánia, a határozattervezetet benyújtó két ország a 193 tagországból álló ENSZ-közgyűlés elé viszi a dokumentumot, "ahol nincsen vétó", és megmutatja, hogy a világ még mindig a szuverenitás és a területi épség védelmezésének oldalán áll".
A BT néhány órával azután szavazott, hogy a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz elnök nagyszabású ceremónián jelentette be, hogy az orosz megszállás alatt lévő Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megye immár Oroszország része, és Moszkva meg fogja védelmezni.
Stoltenberg: a megszállt ukrán területek annektálása a legsúlyosabb lépés a feszültség fokozására
Oroszország legutóbbi intézkedései, a megszállt ukrán területek annektálása a konfliktus kezdete óta a legsúlyosabb lépés a feszültség fokozásának irányában – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Az Ukrajnát támadó
Vlagyimir Putyin orosz elnök további több százezer katonát mozgósított, felelőtlen nukleáris kardcsörtetésbe kezdett, és törvénytelenül újabb ukrán területeket annektált. Ez mind együttvéve a háború kezdete óta a legsúlyosabb lépése Oroszországnak, hogy tovább szítsa a feszültséget
– mondta Stoltenberg.
Arra reagálva, hogy Ukrajna pénteken kérte gyorsított eljárású felvételét a szövetségbe, a főtitkár kijelentette: az európai demokráciáknak joguk van a NATO-tagságra pályázni, és a szervezet tiszteletben tartja ezt a jogot.
Támogatjuk Ukrajnát abban, hogy megválassza a saját útját, és azt, hogy milyen biztonsági megállapodások részese kíván lenni
– jelentette ki.
Elutasította a megszállt ukrajnai területek Oroszországhoz való csatlakozását az Európai Tanács
Az Európai Tanács tagjai pénteken közzétett közös nyilatkozatukban „határozottan elutasították és elítélték” Oroszország azon döntését, hogy az Oroszországi Föderációhoz csatolja a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot, valamint a részben orosz ellenőrzés alá vont Herszon és Zaporizzsja megyéket.
Az európai uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács mindenekelőtt hangsúlyozta:
Oroszország a szabályokon alapuló nemzetközi rend szándékos aláaknázásával, Ukrajna függetlenséghez, önállóságához és területi egységhez fűződő alapvető jogainak megsértésével, továbbá az ENSZ Alapokmányában és a nemzetközi jogban rögzített alapelvek megsértésével a globális biztonságot kockáztatja.
Zelenszkij: Kijev NATO-tagságért folyamodik
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette pénteken, hogy Ukrajna kérelmet nyújt be arra, hogy gyorsított eljárásban csatlakozhasson a NATO-hoz.
Erről az ukrán államfő hivatalos honlapján és a közösségi oldalain tájékoztatta a közvéleményt.
De facto már végigjártuk a NATO-ba vezető utat. De facto már bizonyítottuk, hogy kompatibilisek vagyunk az észak-atlanti szövetség szabványaival. Bízunk egymásban, segítjük egymást és védjük egymást. Ez az észak-atlanti szövetség. De facto
– fogalmazott Zelenszkij. Hozzátette, hogy Ukrajna pénteken benyújtja kérelmét, amivel „de jure”, azaz jogi értelemben is megpályázza a NATO-tagságot, és kéri a gyorsított eljárás alkalmazását.
Ennyi gáz szivároghatott az Északi Áramlatból
A dán energetikai ügynökség becslései szerint 778 millió köbméter gáz szivároghatott ki az Északi Áramlat gázvezetékből a legrosszabb forgatókönyv szerint. A Bloomberg szerint ez a mennyiség megegyezik azzal, mint amennyit Németország három nap alatt fogyaszt.
A svéd parti őrség pénteken közölte, hogy csökkent az egyik szivárgás mértéke az Északi Áramlat-2 gázvezetéken, miközben Skandinávia több régiójában megemelkedett a metán szintje.
Az Északi Áramlat-1 és -2 gázvezetéken négy helyen szivárog a gáz. A sérült részek nemzetközi vizeken, Bornholm szigete közelében találhatóak, kettő Dánia, kettő pedig Svédország kizárólagos gazdasági övezetében.
Putyin: Oroszországnak négy új régiója van
Oroszországnak négy új régiója van – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben, az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek csatlakozási egyezményének aláírási szertartásán.
Putyin beszédében, amelyet az aláírást megelőzően tartott, a harci cselekmények azonnali befejezésére és a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre szólította fel a „kijevi rezsimet”. Leszögezte ugyanakkor, hogy Oroszország „nem fogja elárulni a felszabadított területek” lakosságát, mert az ott élő emberek „örökre állampolgáraivá váltak” Oroszországnak.
Az orosz elnök szerint a népszavazáson – amelyet a nemzetközi közösség nem tekint legitimnek – egyértelmű döntést hoztak a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban, valamint Herszon és Zaporizzsja megyében, a népek egyenlőségénék és önrendelkezésének az ENSZ Alapokmányába foglalt joga alapján. Putyin megfogadta, hogy Oroszország az új területeket minden rendelkezésére álló eszközzel meg fogja védelmezni.
Terjedelmes, geopolitikai, történelmi és ideológiai eszmefuttatásokat tartalmazó szónoklatában az orosz elnök egyebek között azt mondta, hogy Moszkva nem törekszik a Szovjetunió helyreállítására. A beszéd az „ököljogon alapuló amerikai diktátum” és a nyugati hegemónia hanyatlásának és az orosz szuverenitás megvédése szükségességének vezérgondolatára épült.
Putyin egyebek között azzal vádolta meg Nyugatot, hogy „hibrid hadviselést” folytat Oroszország, a világ többi része ellen pedig neokolonialista diktátumpolitikát. Érvelése szerint a Nyugat megszegte az Oroszországnak adott ígéreteit, ezért nincs erkölcsi joga demokráciáról beszélni.
Megvádolta az Egyesült Államokat, hogy az orosz energiahordozók kiszorításával az iparától akarja megfosztani Európát és magának megszerezni ezt a piacot, miközben az európai elitek szerinte tudatosan árulják el saját népüket. Putyin azt mondta, hogy „az angolszászok számára kevesek a szankciók, és áttértek a diverziókra” az Északi Áramlat vezetékei elleni robbantások megszervezésével, és „gyakorlatilag hozzáláttak az összeurópai energetikai infrastruktúra megsemmisítéséhez”.
Mindenki számára nyilvánvaló, hogy ez kinek hasznos. És akinek ez hasznos, az tette ezt
– hangoztatta Putyin.
Álláspontja szerint a nyugati elitek nem kívánnak konstruktív megoldást találni az általuk még jóval az ukrajnai „különleges hadművelet” megkezdését megelőzően előidézett élelmezési és energiaválságra. Emellett, álláspontja értelmében a Nyugat igyekszik aláásni a szuverén fejlődés központjait.
Mindazok az államok, amelyek valódi, stratégiai szuverenitással rendelkeznek, vagy annak elérésére törekednek, és képesek kihívást intézni a nyugati hegemóniának, automatikusan az ellenség kategóriájába sorolódnak
– mondta az orosz államfő.
Pontosan ezek az elvek állnak az Egyesült Államok és a NATO katonai doktrínájának hátterében, amelyek nem kevesebbet követelnek, mint a teljes uralmat
– tette hozzá.
Putyin a társadalom konszolidációjának szükségességéről is beszélt, „a szuverenitás, a szabadság, az alkotás és a méltányosság” alapján, amelyben az érték „az emberség, az irgalom és az együttérzés”. Hangsúlyozta a hagyományos értékek fontosságát.
Beszédét a „Mögöttünk az igazság! Mögöttünk Oroszország!” szavakkal zárta, majd aláírta az Oroszországi Föderáció jogalanyává válásáról szóló szerződést a négy megszállt ukrajnai régió vezetőjével. A donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és herszoni régió nevében a dokumentumot Gyenyisz Pusilin, Leonyid Paszecsnyik, Jevgenyij Balickij és Vlagyimir Szaldo ellenjegyezte.
A Kreml Szent György termét megtöltő politikusok és közéleti szereplők tapssal, és „Oroszország, Oroszország!” ovációval köszöntötték az aktust. Az aláírás alkalmából Moszkva belvárosában szabadtéri koncertet rendeztek.
Az új területek annexiójáról szóló szerződéseket még az alkotmánybíróságnak is jó kell hagynia, majd az orosz parlament mindkét házának ratifikálnia kell, a vonatkozó alkotmánymódosítás elfogadásával együtt, amelyet még az elnök is aláír majd. Az alsóház legközelebb hétfőn, a felsőház pedig kedden ülésezik.
Hivatalos: Oroszország annektált négy ukrán megyét
Vlagyimir Putyin aláírta a dokumentumot, amellyel hivatalossá tette a herszoni, luhanszki, donyecki és zaporzzsjai területek annektálását, vagyis Oroszországhoz csatlakozását. Így a jövőben minden támadás ezen területek ellen egyenlő lesz Oroszország megtámadásával. A Donyecki Népköztársaság lakosai várhatóan a következő hónapokban fognak majd mind orosz útlevelet kapni.
Fontos célpontot semmisítettek meg az oroszok
Igor Konasenko, az orosz védelmi minisztérium szóvivője bejelentette, hogy az orosz légierő megsemmisített egy gyárat, amelyben Tochka.U, illetve Grom-2 taktikai rakétákat készítettek. Konoshenko elmondta azt is, hogy Nyikolajev közelében az orosz tüzérség eltalált több HIMARS rakétatüzérségi eszközt is.
Kreml: az új területeket érő csapásokat agressziónak tekintik
Oroszország agressziónak fogja tekinteni az „új területeire” mért ukrán katonai csapásokat – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak nyilatkozva.
„Sehogy másként nem is lehet” – mondta a Kreml szóvivője arra a kérdésre válaszolva, hogy az Ukrajnától újonnan elcsatolt területek elleni ukrán támadásokat Oroszország maga ellen irányuló agresszióként fogja-e értelmezni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a tervek szerint pénteken, közép-európai idő szerint 14 órakor írja majd alá a Kremlben négy ukrajnai régiónak – a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságnak, valamint a teljesen, illetve részben megszállt Herszon és Zaporizzsja megyének – az Oroszországi Föderációba felvételéről szóló szerződéseket a területek Moszkva-barát vezetőivel.
Megérkeztek az első mozgósított katonák Ukrajnába
Pénteken megérkeztek az első frissen mozgósított katonák Donbasz területére, azonban éles küzdelemben még nem fognak részt venni. Jelenleg egy védett területen tartózkodnak, ahol kiképzést kapnak. Ezeken a kiképzéseken az elmúlt hónapok tapasztalatait is megosztják majd a katonákkal. Az összes kiképzőtiszt tapasztalt, az egész életét a hadseregnek szentelő katona, akik már rendelkeznek éles tapasztalattal is.
Ferenc pápa is közvetített a szeptemberi fogolycsere megszervezésében
Ferenc pápa is közvetített az Ukrajnában szeptemberben megvalósult fogolycsere érdekében – közölte csütörtöki számában a La Civilta Cattolica című olasz jezsuita folyóirat. A lap azt a szeptember 15-én lezajlott beszélgetést közli, amely Ferenc pápa és a Vallások Világtalálkozójának orosz és fehérorosz jezsuita delegációja résztvevői között zajlott a kazahsztáni Nur-Szultanban (ma Asztana). Ferenc pápa elmondása szerint „korábban a Vatikánban fogadott kihallgatáson egy ukrán fogolycserén dolgozó katonatisztet, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vallásügyi tanácsadójának kíséretében érkezett. Egy több mint 300 hadifogoly nevét tartalmazó listát adtak át neki, és azt kérték, hogy próbáljon tenni valamit egy esetleges fogolycsere érdekében”. A kérésnek eleget téve Ferenc pápa azonnal felhívta a vatikáni orosz nagykövetséget, majd arról érdeklődött, hogyan járhatna közben egy lehetséges fogolycsere, vagy annak felgyorsítása érdekében. A katolikus egyházfő további részletekre nem tért ki a dialógus során. A beszélgetést mindössze egy héttel azután közölte a jezsuita folyóirat, hogy az orosz és az ukrán fél az eddigi legnagyobb, 270 embert érintő fogolycserét bonyolította le. Szeptember 22-én az oroszok összesen 215 embert adtak át Ukrajnának 55 orosz hadifogolyért cserébe. A folyóirat szerint a pápa a találkozón felidézte a háború kitörésének másnapján, a vatikáni orosz nagykövetségen tett látogatását is. A látogatás során azt mondta a nagykövetnek, hogy „véleménye szerint az orosz támadás a harmadik világháború kezdetét jelenti”, hozzátéve, hogy „ha lehetőséget kap, szeretne személyesen beszélni az orosz elnökkel”. A pápai állam február 24-e, az ukrajnai háború kezdete óta többször is közölte, hogy a konfliktust „embertelennek és értelmetlennek tartja”. A háború befejezése érdekében a Vatikán folyamatosan arra törekszik, hogy mindkét országgal fenntartsa diplomáciai kapcsolatait, és párbeszédet próbáljon kezdeményezni a szemben álló felek között.
Ezt mondta Putyin a gázvezetékről
Harmadik napja szivárog a gáz a Balti-tenger mélyéról, miután valószínűleg robbanások rongálták meg az Oroszországból Európába történő gázszállításra épített tenger alatti vezetékeket. Korábban az orosz külügyminisztérium azt közölte, hogy a szivárgások „teljes mértékben az amerikai hírszerző ügynökségek által ellenőrzött” területen történtek. Az orosz vezető most egy lépéssel tovább ment, és „nemzetközi terrorcselekménynek” nevezte a támadásokat.
FSZB: bizonyítékaink vannak a gázvezeték nyugati szabotázsára
Oroszországnak olyan adatai vannak, amelyek megerősítik, hogy a Nyugat áll az Észak-Áramlat gázvezetékeken történt robbanások mögött – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója újságíróknak pénteken Moszkvában. „Vannak bizonyos adataink, amelyek nyugati nyomra utalnak ennek a terrorcselekménynek az elkövetésében” – mondta Nariskin. „A Nyugat mindent megtesz annak érdekében, hogy elrejtse ennek a nemzetközi terrorcselekménynek a valódi szervezőit és elkövetőit” – tette hozzá. A kémfőnök emlékeztetett arra, hogy az incidens ügyében Oroszországban vizsgálat indult. Az orosz főügyészség korábban közölte, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) nyomozati csoportfőnökségének anyagai alapján büntetőeljárást indított. Oroszország kezdeményezésére pénteken, közép-európai idő szerint 21 órakor összeül az ensz biztonsági tanácsa az északi áramlat-1 és -2 gázvezetéken történt robbanások miatt.
Csak képzett embereket hívnak be
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy csak tartalékosokat kell besorozni az Ukrajna elleni háborúba, és felszólított a szeptember 21-én elindított mozgósítás során elkövetett „hibák kijavítására”. Putyin mostani nyilatkozata szerint a kiképzett, katonai tapasztalatot szerzett tartalékosokat kell behívni, és el kell kerülni a besorozásra alkalmatlan emberek mozgósítását.
Néhány nap alatt béke lehet Lukashenka szerint
A fehérorosz elnök, Alekszander Lukashenka szerint akár néhány nap alatt is megköthető a békeszerződés, ha erre Európa is hajlandóságot mutat. Szerinte Minszk mindig is a béke pártján állt, amit jól mutat, hogy az orosz – ukrán tárgyalások három alkalommal is Fehéroroszországban voltak.
Ezt üzente Putyin külügyminisztere
Szergej Lavrov szerint a Nyugat hosszú ideje azon munkálkodott, hogy Ukrajnából egy oroszellenes, „neonáci” erődítményt építsen, miközben fegyverekkel tömték ki ezeket a szélsőséges csoportokat. Ma Washingtonban, Londonban és Brüsszelben már el sem rejtik szándékukat, továbbra is hatalmas összegekkel támogatják az Oroszország elleni harcot, amelyet az ukránok kezével és életével vívnak, hiszen számukra az ukránok járulékos veszteségek.
Iráni kamikaze drónok
Oroszország fokozza az iráni eredetű „kamikaze” drónok használatát Ukrajna déli részén, többek között a déli Odessza kikötő és a közeli Mikolajiv város ellen is.
Erre kérte Erdogan Putyint
A török elnök, Recep Tayyip Erdogan, csütörtökön felszólította Vlagyimir Putyint, hogy tegyen lépéseket az ukrajnai feszültség csökkentése érdekében, és hosszabbítsa meg a fekete-tengeri gabonaexport védelméről szóló megállapodást – közölte a török elnöki hivatal. Az ENSZ és Törökország által közvetített gabonafolyosó, amely lehetővé teszi az ukrán exportot, november végén lejár, de a felek támogatásával megújítható. Putyin válaszul kijelentette, hogy teljesíteni kell a gabonaszerződést, beleértve az orosz élelmiszer- és műtrágyaellátás akadályainak feloldását is.
11 orosz városban korlátozzák a repülést
Meghosszabbítják a jelenleg is hatályban lévő intézkedést, amely 11 orosz városban korlátozza a polgári légi közlekedést. Ezek a városok Belgorod, Rostov on Don, Lipetszk, Szimferopol, Kurszk, Krasznodar, Voronyezs, Brjanszk, Gelendzik és Eliszta. Az ország többi részén állítólag nincsenek hasonló korlátozások. Az orosz kormány azt tanácsolja a légitársaságokat, hogy az utasokat más útvonalakon szállítsák, például Volgorod, Szocsi, Moszkva és Sztavropol érintésével. Az Izvesztija megemlékezik arról, hogy a polgári légi közlekedést érintő korlátozások február 24-e óta vannak érvényben.
Az ukránok szerint civil konvojt ért támadás Zaporozsje közelében
A Zaporozsje megye ukrán kormányzója, Olekszandr Sztarukh szerint az orosz erők szeptember 30-án korán célba vették Zaporozsje külvárosát. Olekszandr Sztyuk, Szeverodonyeck elmenekült ukrán polgármestere a Telegramon azt írta, hogy egy civil konvojt ért orosz támadás Zaporozsje közelében. Stryuk azt mondja: „Vannak halottak és sebesültek is.A helyszínen jelenleg is dolgoznak a mentőegységek, és az orvosok." Korábban 34 jármű indulását tervezték Luhanszkból, ezt a konvojt érhette a támadás – tudatta Szerhaj Haidai, Luhanszk elmenekült ukrán kormányzója. Zaporizzsja ukrajnai kormányzója szerint a konvoj elleni támadás áldozatainak száma 23 halott és 28 sebesült. Az állítások hitelességét független forrásból nem lehet ellenőrizni.
Bulgária nem ad nehézfegyvereket
A bolgár miniszter szerint országa addig nem ad nehézfegyvert Ukrajnának, amíg ő hatalmon van. Miután Vitalij Moszkalenko ukrán nagykövet szeptember 29-én benyújtotta második hivatalos kérését, Dimitar Sztojanov bolgár védelmi miniszter kijelentette, hogy országa addig nem ad nehézfegyvert Ukrajnának, amíg ő hatalmon van, és amíg az ország parlamentje másként nem dönt.
Moszkva elismerte az ukrajnai Herszon és Zaporozsje megye függetlenségét
Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon. A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök „döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát”. Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. Között népszavazást tartottak az ukrajnától való elszakadásról és az oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot. A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.
Taposóakna robbant a zaporozsjei atomerőmű közelében
Az ukrán állami atomenergetikai vállalat, az Energoatom cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint tűz ütött ki az oroszok által megszállt zaporozsjei atomerőmű második reaktorában. Egy orosz taposóakna azonban felrobbant a nitrogéngenerátor áramellátását biztosító távvezetéknél, és rövidzárlat történt a hatodik reaktorban – közölte az Energoatom.
Az amerikai-dél-koreai-cseh fegyverüzletet készítenek elő Ukrajnának
Az iDNES.cz cseh hírportál forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok rakétavetőket és több milliárd dollárnyi lőszert vásárol Ukrajna számára Dél-Koreától, a fegyvereket pedig Csehország közvetítésével szállítják ki. A portál szerint a fegyverek összértéke körülbelül 3 milliárd dollárra becsülhető.
Legalább hét robbanás történt Nyikolájevben
A nyikolájevi (Mikolajiv) régió kormányzója, Vitalij Kim és a város polgármestere, Olekszandr Sienkevics arról számolt be, hogy egy orosz rakéta eltalálta Nyikolájev egyik magaslatát. Kim szerint az emberek a romok alatt rekedtek. A városban és környékén legalább hét robbanás történt az éjjel. Korábban az esti órákban egy kamikaze drón eltalált egy épületet a belvárosban.
Sorra nyílnak a sorozóirodák
Az orosz hatóságok újabb katonai sorozóirodákat nyitnak az ország határai közelében, hogy elfogják a mozgósítás elől menekülő hadköteles férfiakat. Orosz tisztviselők azt mondták, hogy behívási értesítést fognak átadni minden jogosult férfinak, aki megpróbálja elhagyni az országot. Új iroda nyílt a Szaratov régióban, az Oroszország és Kazahsztán határán lévő Ozinki ellenőrzőpontnál. Egy másik pedig az Asztrahán régióban, szintén a kazah határon. A hét elején rögtönzött irodákat állítottak fel a dél-oroszországi Verhnij Larsz grúziai határátkelőhely közelében, valamint a Torfjanka ellenőrzőpont közelében, Oroszország és Finnország határán. Becslések szerint már több mint 200 ezer orosz állampolgár menekült a szomszédos országokba azóta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten bejelentette a tartalékosok részleges mozgósítását. Oroszországban a 65 év alatti férfiak túlnyomó többsége tartalékosként van nyilvántartva.
Az ukrán ellentámadás folytatódik
Az amerikai központú Háborúkutató Intézet (Institute for Study of War - ISW) szerint az orosz erők „közelgő vereséggel” nézhetnek szembe az északkeleti kulcsfontosságú Lyman városában, miközben az ukrán katonák folytatják ellentámadásukat az ország keleti részén. Az ISW orosz jelentésekre hivatkozva azt mondta, hogy az esetleges siker lehetővé teszi az ukrán csapatok számára, hogy „orosz állásokat fenyegessenek a nyugati Luhanszk” régióban. Alekszandr Petrikin, a város oroszbarát vezetője elismerte, hogy a helyzet „nehezebbé” vált a területet megtartani próbáló orosz erők számára.
Orosz forrás térképei a donbaszi frontokról:
Magyarország segít
Magyarország területére 2022. szeptember 29-én az ukrán-magyar határszakaszon 7078 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5632 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 293 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Az ukrajnai háború elől 2022. szeptember 29-én 189 ember, köztük 51 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tájékoztatott a rendőrség.
Figyelmeztetés az ENSZ főtitkárától
Az ENSZ-főtitkár figyelmeztette Oroszországot, hogy az ukrán régiók annektálása „veszélyes eszkalációt” jelentene, amely veszélyezteti a térség békéjének kilátásait. António Guterres kijelentette, hogy a Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiók annektálásáról szóló döntésnek „nem lenne jogi értéke, és elítélendő”.
Putyin köztes lépése
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön aláírta azokat a rendeleteket, amelyek megnyitják az utat a megszállt ukrajnai Herszon és Zaporizzsja régiók formális Oroszországhoz való csatolásához. A Kreml által nyilvánosságra hozott rendeletek szerint Putyin független területként ismerte el a két régiót. Ez egy közbenső lépés ahhoz, hogy Putyin végrehajthassa tervét, amely szerint pénteken bejelenti, hogy a régiók Oroszország részei.
A klímaváltozásra is hatással lesz Északi Áramlat sérülése
A megsérült Északi Áramlat vezetékekből kiszabaduló metán több éghajlatváltozást okozó gázt lövell ki a légkörbe, mint bármely korábbi ismert esemény. Minden bizonnyal ez lesz a legnagyobb ismert gázszivárgás, amely rövid időn belül bekövetkezik. Még nem tudni, hogy pontosan mekkora a kár, de a kutatók szerint ennek az erős üvegházhatású gáznak a hatalmas csóvái jelentős negatív hatással lesznek az éghajlatra. A metán gyorsabban tűnik el a légkörből, mint a szédioxid, de gyorsabban is melegíti fel a Földet. Tudósok becslése szerint a csővezetékből kibocsátott összes metán fele eléri majd a légkört. A kutatók szerint a Balti-tenger élővilága azonnal megérzi a változást, a vízbe jutó vegyi anyagok miatt a térségben jó időre el kell felejteni a halászatot.
Az Egyesült Államok több pénzt és fegyvert ígér
Az Egyesült Államok demokrata és republikánus képviselői csütörtökön azt mondták, hogy továbbra is pénzzel és a fegyverekkel támogatják Ukrajnát az orosz invázió elleni harchoz, elítélve Moszkva négy ukrán régió annektálási tervét. A szenátus december 16-ig elfogadta a szövetségi kormány finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot, amely 12,3 milliárd dollár katonai és gazdasági segélyt küld Ukrajnának. A törvényjavaslat, amelyet a képviselőház pénteken fogad el, felhatalmazza Joe Biden elnököt arra is, hogy akár 3,7 milliárd dollárt is lehívjon az Egyesült Államok készleteiből származó fegyverek Ukrajnának történő átadása érdekében. Lindsey Graham republikánus szenátor azt mondta, hogy „nagyon világos jelzést akar küldeni”, hogy több gazdasági és katonai segítséget küldenek Ukrajnának, amikor a Kongresszus a november 8-i félidős választások után visszatér Washingtonba.
Ukrán foglyokat szabadítottak ki
„Ma további hat állampolgárunkat sikerült kiszabadítanunk az orosz fogságból. Hálás vagyok mindenkinek, aki ezt a munkát támogatja!” – mondta éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Azt nem részletezte, hogy fogolycsere keretében történt-e az ukránok kiszabadítása, ahogy azt sem, hogy civil vagy katonai foglyokról beszélt-e.
Ukrán válság
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
- Októberben minden eddiginél nagyobb veszteségeket szenvedhetett az orosz hadsereg