Diplomácia

2023.05.16. 07:22

Szijjártó: az Európai Unió veszíteni fog azon, ha riválisként tekint Kínára (videó)

Az Európai Unió veszíteni fog azon, ha riválisként tekint Kínára, mivel az utóbbi években egyértelművé vált, hogy a távol-keleti ország sok területen előnyben van, ezért inkább együttműködésre van szükség – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a kínai Ningbóban.

MW

Forrás: Szijjártó Péter/Facebook

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Kína–Közép-Európa kereskedelmi kiállítás megnyitóján elmondta, Kína Magyarország stratégiai partnere, az erről szóló megállapodást 2017-ben írták alá, és ez nem pusztán kommunikációs elem, a kormány ezt komolyan is veszi.

Rámutatott, hogy Kína bruttó hazai terméke (GDP) mostanra meghaladta az EU-ét. Mint mondta, 2010-ben Kína részesedése a világ GDP-jéből még csak 9 százalék volt, míg az EU-é 22 százalék, mára azonban fordult a helyzet különböző okokból, és 18, illetve 17 százalékot mérnek.

Ez is mutatja, hogy ha az Európai Unió riválisként tekint Kínára, azon veszíteni fog. Az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdaság számos területén Kína versenyelőnyben van

– jelentette ki.

SZIJJÁRTÓ Péter
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal a Kína-Közép-Európa kereskedelmi kiállítás megnyitóján a kínai Ningbóban 2023. május 16-án
Fotó: KKM / Forrás: MTI

Hangsúlyozta: ha az EU profitálni szeretne a Kínával fenntartott kapcsolatából, akkor rivalizálás helyett a kölcsönös bizalomra, tiszteletre és előnyökre alapozott együttműködésre kell fókuszálnia.

 

Magyarország nem kockázatként vagy fenyegetésként tekint Kínára, hanem olyan államként, amellyel az együttműködés sok hasznot hoz

– fogalmazott.

Szijjártó Péter szerint a magyar példa demonstrálja, hogy a tisztességes együttműködésből sokat lehet profitálni, miután mára Magyarország vált a kínai vállalatok első számú beruházási célpontjává Közép- és Kelet-Európában, hazánkban van a legtöbb Konfuciusz Intézet, s tőlünk érhető el közvetlen járattal a legtöbb kínai város.

Emellett Magyarország rendelkezik a legtöbb élelmiszeripari exportengedéllyel a térség országai közül, és a koronavírus-járványt követően Peking az EU-n belül először hazánkba nyitotta meg a szervezett utak lehetőségét – sorolta.   

Közölte, hogy Kínában nő a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt, és Magyarországnak ebben versenyelőnye van az EU-s szinten is szigorú élelmiszer-biztonsági szabályozás miatt. Arra is kitért, hogy az expón megjelent 23 magyar vállalat többsége is az élelmiszeripart képviseli.

A miniszter leszögezte, hogy a kormány határozottan ellenzi a világ ismételt blokkosodását, ugyanis ez ellentétes a magyar nemzeti érdekkel, miután Közép-Európa a történelem során mindig rajtavesztett azon, ha konfliktus volt Kelet és Nyugat között.

„Ehelyett a konnektivitást pártoljuk, a kelet–nyugati munkamegosztásra jó hírként tekintünk a globális gazdaság kulcsfontosságú ágazataiban. A szétválasztásnak, a kockázatcsökkentésnek nincsen értelme” – mondta.

Aláhúzta, hogy Magyarország itt is jó példa, mivel fontos találkozási pontjává vált a nyugati autógyártóknak és a keleti akkumulátorgyártóknak, amelyeknek szükségük van egymásra.

Kiemelte, hogy Németországon és Kínán kívül egyedül Magyarországon rendelkezik gyárral mindhárom német prémium autómárka, és eközben a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója közül négy jelen van hazánkban.

Elmondta, hogy a Csöcsiang tartománnyal folytatott kereskedelem értéke elérte tavaly az 1,6 milliárd dollárt, ez pedig nagyban hozzájárult a magyar–kínai kereskedelmi rekord megdöntéséhez, aminek nyomán Kína mára Magyarország első számú kereskedelmi partnerévé vált Európán kívül.

Magyarország a legjobb körülményeket biztosítja a kínai vállalatok számára Európában

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kína–Közép-Európa kereskedelmi kiállítás megnyitóján üdvözölte, hogy

Kína az utóbbi években bekerült az öt legnagyobb beruházó közé Magyarországon.

Beszédében emlékeztetett rá, hogy 2020-ban és 2023-ban is a kelet-ázsiai országból érkezett és érkezik a legtöbb beruházás hazánkba, ami így nagyban hozzájárult a sorozatos beruházási rekordokhoz és a gazdasági növekedés fenntartásához a mostani nehéz időszakban is.

Magyarország továbbra is beruházásokra buzdítja a kínai cégeket. A lehetséges maximális támogatást biztosítjuk a kínai vállalatok számára, akik profitálhatnak Európa legalacsonyabb egykulcsos adóinak alkalmazásából a személyi és a társasági jövedelemadó területén

– hangsúlyozta Szijjártó Péter.

„Barátságos és tisztességes környezetet kínálunk a kínai beruházóknak. Minden külső nyomás ellenére sem részesítjük őket hátrányos megkülönböztetésben, és nem is fogjuk” – tette hozzá.

A miniszter leszögezte, hogy Magyarország a jó példáját szeretné bemutatni a jövőben is annak, hogy milyen előnyökkel járhat az együttműködés Kína és Közép-Európa között.

Új légügyi megállapodást kötött Magyarország és Kína

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kína–Közép-Európa kereskedelmi kiállításon üdvözölte, hogy az eddigi 21 helyett hetente immár 42 járat közlekedhet ezentúl Kína és Magyarország között, ami vonatkozik a személy- és a teherszállításra is.

A Magyarország és Kína közötti gazdasági-kereskedelmi együttműködés rekordokat dönt, szükség van az áruszállítások felgyorsítására. Már most is a kínai teherszállítások közép-európai belépési pontja Magyarország

– mutatott rá.

„Számos cargojárat közlekedik a két ország között, ezek száma az elkövetkezendő időszakban tovább fog nőni. És a jelenlegi négy kínai városhoz még kettőt a kínaiak hozzá fognak adni, ahonnan közvetlen légi járattal majd el lehet kérni Budapestet, illetve ennek a jogi lehetőségét biztosítják, és onnan kezdve már a légitársaságokon múlik ennek a kihasználása” – tette hozzá.

Szijjártó Péter leszögezte: a keddi ningbói Kína–Közép-Európa kereskedelmi kiállításon tárgyalnak majd arról, hogy új légitársaságok új desztinációkkal jelenjenek meg a magyar piacon.

A miniszter arra is kitért, hogy egyeztetésein a felek egyetértettek a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésének, a 2025-ös céldátum tartásának fontosságában is.

„Ez a beruházás hozzá fog járulni ahhoz, hogy a görögországi kikötőkbe behajózott, egyre növekvő mennyiségű kínai áru Magyarországon keresztül jusson majd el Európa északi és nyugati pontjaira” – mondta.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában