2023.06.21. 05:58
Az uniós tagállamok megállapodtak a tizenegyedik szankciós csomagról Oroszországgal szemben
483. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Bombatalálatot kapott épületet bontanak le Irpinben
Forrás: NurPhoto/AFP
Fotó: Dominika Zarzycka
Ukrán parancsnok: érzékelhetően halad előre az ukrán hadsereg az ország délkeleti részében
Az ukrán hadsereg tovább halad előre a Tavria elnevezésű katonai szektorban, azaz a főként Zaporizzsja megyét magába foglaló délkeleti országrészben, kiszorítva állásaiból az orosz csapatokat - jelentette ki Olekszandr Tarnavszkij, a térségben harcoló ukrán hadműveleti-stratégiai csapat parancsnoka.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA
Szavai szerint már most jól érzékelhetők az ottani ukrán katonai sikerek. Kiemelte, hogy az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek a nap folyamán 1119 tűzfeladatot teljesítettek.
Az elmúlt nap során az ellenség vesztesége halottakkal és sebesültekkel együtt csaknem három századot tett ki, az orosz katonai felszerelésekből pedig 68 darab semmisült vagy rongálódott meg
– fejtette ki.
Tarnavszkij felsorolása szerint az orosz erők a nap folyamán egyebek mellett hat harckocsit, két Sztrela típusú légvédelmi rendszert, 15 páncélozott harcjárművet, valamint több tüzérségi eszközt veszítettek, ezen felül megsemmisült három orosz lőszerraktár is.
Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők fő erőfeszítéseiket Donyeck megyében változatlanul Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka térségére összpontosítják. Az említett településeknél heves harcok zajlanak, egy nap alatt több mint harminc összecsapásra került sor - derült ki a beszámolóból.
Az uniós tagállamok megállapodtak a tizenegyedik szankciós csomagról Oroszországgal szemben
Az európai uniós tagállamok megállapodtak az Oroszország elleni legújabb, tizenegyedik szankciós csomagról, amelynek többek között az a célja, hogy megakadályozza a Moszkva ellen korábban bevezetett szankciók végrehajtásának megkerülését – jelentette be az Európai Unió Tanácsának svéd soros elnöksége szerdán.
A megállapodást az uniós nagykövetek szintjén kötötték meg Brüsszelben.
Az intézkedések megtiltják az olyan javak és technológiák Oroszországon keresztül történő továbbítását, amelyeket az orosz hadsereg saját céljaira felhasználhat, vagy támogatják az orosz védelmi és biztonsági ágazatot. Lehetővé teszik továbbá, hogy korlátozásokat vezessenek be az érzékeny kettős felhasználású technológiák eladására, valamint olyan országba szállításra, ahonnan Oroszország megvásárolhatja őket.
A szerdai megállapodás értelmében az EU meghosszabbítja öt orosz államilag finanszírozott médiaszolgáltató műsorszórási engedélyének felfüggesztését az unió területén.
Tavaly júniusban az EU betiltotta területén az Oroszországból tengeren szállított nyersolaj és kőolajtermékek vásárlását, importját és átvételét. Ennek megerősítéseképpen az új szankciós csomag megtiltja az uniós kikötőkbe való belépést azon hajók számára, amelyek hajóról hajóra történő áruszállítást végeznek, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy a rakomány orosz eredetű.
A szerdán elfogadott megállapodás emellett további 71 személyt és 33 szervezetet sújt korlátozó intézkedésekkel, az Ukrajna elfoglalt területeiről származó ukrán gyermekek illegális deportálásában játszott szerepük miatt.
Oroszország beutazási tilalommal sújt 48 ausztrál állampolgárt
Oroszország Ausztrália szankcióira adott válaszintézkedésként beutazási tilalommal sújt 48 ausztrál állampolgárt - közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.
Válaszul az ausztrál kormány politikailag motivált, orosz magán-, illetve jogi személyek ellen irányuló szankcióira, amelyeket a kollektív Nyugat ruszofób kampánya keretében vezettek be, határozatlan időre megtiltjuk további 48 ausztrál állampolgárnak - a hadiipari ágazatban tevékenykedők, újságírók és önkormányzati képviselők soraiból - a beutazást országunkba, akik oroszellenes véleményformálást végeztek hazájukban
– ismertette az orosz külügyi tárca.
"Tekintettel arra, hogy a Canberra nem kíván elhatárolódni az oroszellenes irányvonaltól, és folytatja az újabb szankciós intézkedések meghozatalát, a beutazási tilalommal sújtottak oroszországi listája frissítésének munkálatai sem maradnak abba" - tette hozzá a külügyminisztérium.
Korábban Ausztrália kiterjesztette büntetőintézkedéseit több orosz állampolgárra és húsz nagyvállalatra.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök pénteken közölte, hogy hazája büntetőintézkedései egyebek között a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernt, a Rosznyeft olajipari vállalatot, a Poljusz aranykitermelő vállalatot, valamint a Szeversztal acélipari óriást sújtják.
Ausztrália szankciós listáin eddig több mint ezer orosz állampolgár és háromszáznál is több vállalat szerepel. Canberra teljes körűen felfüggesztette gazdasági kapcsolatait Moszkvával, zárolta a szankciós lajstromokra került orosz állampolgárok vagyonát, az ausztrál szervezeteknek pedig megtiltotta, hogy a büntetőintézkedések hatálya alá eső cégekkel üzleteljenek.
Nemkívánatosnak nyilvánították a Természetvédelmi Világalapot Oroszországban
A főügyészség a honlapján megjelent tájékoztatás szerint úgy ítélte meg, hogy a svájci székhelyű WWF nemzetközi nem kormányzati szervezet a természetvédelmi és oktatási tevékenységet álcaként használja az orosz gazdasági szféra biztonságát veszélyeztető projektek megvalósítására. Az orosz hatóság szerint WWF a környezetvédelem ürügyén igyekszik akadályozni az Északi-sarkvidék ipari fejlesztését és a szubarktikus területek természeti erőforrásainak kiaknázását, valamint olyan korlátozásokat próbál meg kidolgozni és legitimálni, amelyek alapul szolgálhatnak az északi-tengeri útvonalnak az Egyesült Államok kizárólagos gazdasági övezetébe való áthelyezéséhez.
A főügyészség úgy ítélte meg, hogy a WWF kezdeményezései az energia-, olaj- és gázipar, valamint az ásványi lelőhelyek és a nemesfémek kiaknázásával foglalkozó nagyvállalatok ellen irányulnak. Az indoklás értelmében a szervezet részrehajló, "független" becsléseket készített számukra, amelyek célja az Oroszországi Föderáció gazdasági fejlődésének akadályozása volt, továbbá szubjektív szabványok és kritériumok alapján állított ki környezetvédelmi minősítést a vállalatokról.
Ezen túlmenően a WWF támogatta a külföldi ügynökök nyilvántartásában szereplő szervezeteket, amelyek tagjait adminisztratív felelősségre vonták hatóságokkal egyeztetett tiltakozásokban való részvételük miatt, ami az orosz belügyekbe való beavatkozást bizonyítja – olvasható a közleményben.
Az Egyesült Államok 1,31 milliárd dollár új segítséget jelentett be az ukrán gazdaság talpra állításához
Az Egyesült Államok 1,31 milliárd dollár új gazdasági támogatást ajánl fel Ukrajna számára – közölte az amerikai külügyminisztérium, miután Antony Blinken külügyminiszter szerdán Londonban az ukrajnai újjáépítési konferencián bejelentette az amerikai szándékot.
A külügyminisztériumi közlemény szerint az újjáépítési támogatás tartalmaz általános gazdasági segélyt, valamint segítséget az ukrán energiainfrastruktúra helyreállításához és modernizálásához, emellett szeretné ösztönözni "Ukrajna elkötelezettségét energiaszektorának átalakítására".
A bejelentés szerint 1,31 milliárd dolláros támogatási szándékról van szó, amelyen a külügyminisztérium a kongresszussal közösen dolgozik majd.
Antony Blinken a londoni konferencián elmondta, hogy az összegből 520 millió dollárt az ukrán energiahálózat újjáépítésére fordítanak majd, úgy, hogy annak eredményeként környezetbarátabbá váljon és integráltabb legyen az európai energiahálózatba.
A támogatás értéke mintegy fele az orosz támadások által a hálózatban okozott károknak – jegyezte meg a külügyminiszter, aki arról is beszámolt, hogy 657 millió dollárt az ukrán kritikus infrastruktúra újjáépítéséhez ajánlja fel országa, ide értve a határátkelőket, vasútvonalakat, hogy jobb kapcsolatot biztosítsanak Európával. 100 millió dollárt szán az Egyesült Államok az ukrán vámrendszer és egyéb hálózatok digitalizálására gyorsítására és a korrupció kiküszöbölésére.
Az amerikai külügyminisztérium szerdai közleménye szerint az ukrajnai háború tavaly február 24-i kezdete óta az Egyesült Államok összesen mintegy 63 milliárd dollárnyi segítséget ajánlott fel Ukrajna számára katonai, gazdasági és humanitárius támogatás formájában.
Putyin: a frontvonalon szélcsend van az ukrán veszteségek miatt
A frontvonalon most "egyfajta szélcsend" figyelhető meg, mivel az ukrán hadsereg komoly veszteségeket szenvedett el mind a személyi állományában, mind a hadfelszerelésében - jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök egy interjúban, amely mind a Rosszija 24 hírcsatornán, mind a Kreml honlapján megjelent.
A harci cselekmények bizonyos elemei - az ágyúzások, a felderítő harcok - természetesen folyamatban vannak. Aktív támadó cselekmények egyelőre nincsenek
– mondta az orosz elnök a Kremlben, a frissen végzett tiszti növendékek körében felvett nyilatkozatban.
Véleménye szerint az ukrán fegyveres erők jelenleg harcképességeik helyreállításával vannak elfoglalva. Azzal, hogy új egységeket hozzanak létre olyan dandárokból, amelyek súlyos veszteségeket szenvedtek, amikor az orosz védelem áttörésével próbálkoztak.
Putyin az éjszaka kapott adatokra hivatkozva azt mondta, hogy az orosz hadsereg 245 ukrán harckocsit és 678 különböző típusú páncélozott járművet semmisített meg a június 4-én elkezdődött ukrán ellentámadás során. Az ukrán fél által élőerőben elszenvedett veszteséget "nagyon jelentősnek" nevezte.
Az orosz védelmi minisztérium szerdán közölt összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a "különleges hadművelet" kezdete óta összesen 10 256 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet veszítettek.
Az orosz államfő szerint a megsemmisített járművek között Leopard harckocsik, francia kerekes páncélozott járművek és amerikai páncélozott járművek is voltak. Úgy vélekedett, az ukrán vezetés attól tart, hogy ha továbbra is ilyen súlyosak lesznek a harci veszteségek, akkor az nemcsak a támadási potenciál, hanem az ukrán hadsereg egésze harcképességének elvesztéséhez is vezethet. Megjegyezte, hogy ebben a helyzetben "van min elgondolkodni".
Ma azt látjuk, hogy ez a támadó potenciál még nem merült ki, vannak tartalékok, és az ellenség azon gondolkodik, hogy ezeket hová és hogyan helyezze át
– fogalmazott Putyin.
Az elnök méltatta az orosz hadsereg önfeláldozó harcát, amely megakadályozta az ukrán haditerv végrehajtását.
Több milliárd euró pénzügyi segítséget nyújtanak a fejlett gazdaságok Ukrajnának
Több milliárd euró nem katonai jellegű pénzügyi segítségre vállaltak kötelezettséget Ukrajna számára a világ legnagyobb ipari országai a szerdán kezdődött kétnapos londoni újjáépítési konferencián.
Rishi Sunak brit miniszterelnök a nagyszabású rendezvényen - amelyen jelen mások mellett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Antony Blinken amerikai és Annalena Baerbock német külügyminiszter - bejelentette, hogy
Nagy-Britannia állami garanciát vállal 3 milliárd dollárnyi világbanki hitelre. A három évre szóló program célja a létfontosságú ukrajnai közszolgáltatási intézmények, köztük az iskolák és a kórházak működésének finanszírozása.
Sunak elmondta: Ukrajnában már most markánsan látszanak annak a "hihetetlen leleményességnek" az eredményei, amelyet a helyiek a háborús körülményekkel is dacolva tanúsítanak.
A brit kormányfő példaként említette, hogy Oroszország a télen megpróbálta megsemmisíteni Ukrajna energiahálózatát, és februárra az ukrán energiatermelő kapacitás 40 százaléka működésképtelen volt. Mára azonban sikerült ismét beindítani a hálózatot, sőt Ukrajna már áramot is képes exportálni Európába.
Fotó: Andy Rain
Rishi Sunak szerint ugyanakkor a kihívás valós mértékét mutatja, hogy az ukrán hazai össztermék (GDP) 29 százalékkal zuhant tavaly.
A brit miniszterelnök szerint Oroszországnak meg kell térítenie az általa okozott károkat, és London szövetségeseivel együtt már tanulmányozza, hogy ehhez miként lehet törvényes úton orosz vagyoneszközöket felhasználni.
Sunak felidézte, hogy a brit kormány által e héten beterjesztett törvénytervezet alapján
Nagy-Britannia mindaddig érvényben tarthatja Oroszországgal szemben elrendelt szankcióit, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának a háborús károkért.
A tervezett jogszabály, amelyet a londoni külügyminisztérium ismertetett, lehetővé teszi azt is, hogy a Nagy-Britanniában zárolt orosz vagyoneszközök tulajdonosai felajánlhassák erre a célra befagyasztott vagyonukat, jóllehet nem számíthatnak az ellenük hozott brit szankciók enyhítésére akkor sem, ha ezt megteszik.
Rishi Sunak a londoni konferencia szerdai nyitónapján bejelentette: 38 országból négyszáznál több óriáscég vállalt kötelezettséget arra, hogy bekapcsolódik az ukrajnai helyreállítás finanszírozásába.
Sunak elmondta, hogy e vállalatok összesített piaci tőkeértéke 4900 milliárd dollár, együttes éves forgalmuk meghaladja az 1600 milliárd dollárt.
A Downing Street a konferencia kezdete előtt közölte: a jelentkezők között olyan vállalatóriások vannak, mint a Virgin cégbirodalom, a Sanofi gyógyszeripari konglomerátum, a Philips technológiai cég, a Hyundai Engineering ipari csoport és Citi globális pénzügyi szolgáltató.
Annalena Baerbock német külügyminiszter a londoni konferencia szerdai munkanapján elmondta:
Németország a háború kezdete óta 16,8 milliárd euró segélyt nyújtott Ukrajnának - beleértve a katonai segítséget -, és az idén további 381 millió euró értékű humanitárius támogatást ad Kijevnek.
A német külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajna egyszer az Európai Unió tagja lesz.
Annalena Baerbock úgy fogalmazott: Németország azon is dolgozik partnereivel, hogy kiterjedtebb politikai és gyakorlati együttműködés alakulhasson ki Ukrajna és a NATO között.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter 1,3 milliárd dollár értékű új segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára.
Közölte: a finanszírozási összegből több mint 500 millió dollárt lehet az ukrajnai energiahálózat javítására fordítani.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2027-ig szóló, 50 milliárd euró értékű támogatási programot ismertetett.
A brit kormány saját forrásból - a 3 milliárd fontos világbanki hitelcsomagra vállalt garancián felül - 240 millió font (105 milliárd forint) kétoldalú pénzügyi támogatást folyósít Ukrajnának életmentő célú programokra, köztük aknamezők felszámolására, katasztrófaelhárító felszerelések szállítására, reformprogramokra és energiaipari beruházásokra.
A londoni konferencia résztvevőihez Kijevből, videókapcsolaton keresztül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is szólt, és azt kérte, hogy a nemzetközi közösség jusson el "az elképzelésektől a megállapodásokig, a megállapodásoktól pedig a tényleges programokig".
Zelenszkij alig burkolt utalást tett arra, hogy hazája NATO-csatlakozását szeretné. Úgy fogalmazott: a NATO csak akkor tölthet be morális vezető szerepet a béke védelmében, ha Ukrajna is a szövetség tagja.
Az ukrán államfő hozzátette: Ukrajna már úton van a teljes jogú EU-tagság felé, és jelenleg az atlanti szövetség "közös szabadságzónáját védelmezi".
Most már csak arra várunk, hogy a szövetség vezetői tanúsítsanak bátorságot és politikailag is ismerjék el ezt a realitást
– fogalmazott a londoni konferencián közvetített beszédében az ukrán elnök.
Fotó: Andy Rain / Forrás: MTI/EPA POOL
Hozzátette: Oroszország vezetői nagyon félnek az ukrán demokráciától, és ennek oka az, hogy a demokrácia kövezi ki a jogállamisághoz vezető utat a korrupció felszámolásával.
Putyin: Oroszország biztonságának garanciája a nukleáris triád fejlesztése
Oroszország számára a legfontosabb feladat a nukleáris triád fejlesztése, amely katonai biztonságának és globális stabilitásának egyik legfontosabb garanciája –mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a Kremlben a katonai felsőoktatási intézmények végzőseihez szólva.
Mint hangsúlyozta, a hadászati rakétaerők egységeinek és alakulatainak mintegy felét már felszerelték a legújabb Jarsz komplexumokkal, folytatódik a hadsereg korszerű, Avangard hiperszonikus robbanóegységgel ellátott rakétarendszerekkel való felfegyverzése, és hamarosan hadrendbe állítják az új nehézrakétával ellátott Szarmat komplexum első indítóállásait.
Putyin a hadseregnek az új kihívásokat szem előtt tartó megerősítését feltétlen prioritásnak nevezte. Mint mondta, javul az ütegelhárító rendszerek gyártása, valamint a csapatok drónokkal és robotizált csapásmérő rendszerek való ellátása. Hozzátette, hogy ez utóbbiak tömeggyártását az orosz hadiipar fokozni fogja.
Oroszország sorsa és geopolitikai jövője most dől el – hangsúlyozta a találkozón Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, aki azt ígérte, hogy a hadsereg mindent meg fog tenni az ország biztonságának szavatolása érdekében.
Sojgu azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy igazi háborút indított Oroszország ellen, és minden eszközzel igyekszik megtörni, egyebek között szankciókkal, zavargások és katonai konfliktusok kiprovokálásával, mindezt a szomszédos államok, valamint a "kijevi rezsim" masszív katonai támogatásával. szavai szerint a frissen felavatott tisztektől ez a helyzet a legmagasabb fokú professzionalizmust és elkötelezettséget, a nem szokványos döntések gyors meghozatalának képességét és a felelősségvállalást követeli meg.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a donyecki régió déli részén és Zaporizzja megyében az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán a sikertelen támadási kísérletei során mintegy 200 katonát és egyebek között nyolc harckocsit, hat gyalogsági harcjárművet és 13 páncélozott harcjárművet, Donyeck körzetében pedig mintegy 400 katonát, egy harckocsit és két páncélozott harcjárművet veszített. Tájékoztatása szerint az érintkezési vonal más szakaszain elesett ukrán katonák száma meghaladta a 230-at.A megsemmisített ukrán katonai célpontok között nevezett meg egyebek között három hadianyag-raktárt, valamint a 128 hegyi rohamdandár vezetési pontját a Zaporizzsja megyei Zapasznéban.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek szerdán a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.
Svéd külügyminiszter: Oroszországnak totális katonai vereséget kell szenvednie
Tobias Billström a Die Welt című német lap hírportálján és több más európai lapban közölt interjúban arra a felvetésre, hogy Európa keleti része az Oroszországgal szembeni kemény fellépés híve, míg a nyugatiak inkább tárgyalnának Moszkvával, elmondta, hogy nem tapasztal ilyen különbséget.
Nagyon hálás vagyok például az olasz kormányfőnek, Giorgia Meloninak, amiért egyértelműen kiállt Ukrajna mellett" - tette hozzá, aláhúzva, hogy az európaiak együtt tettek nagy erőfeszítéseket az Ukrajna elleni támadás miatt Oroszországra kivetett szankciók fenntartásáért, és amennyire csak tudják támogatják Ukrajnát.
Éppen a svéd EU-elnökség ideje alatt sikerült összeállítani a tizenegyedik szankciós csomagot, de mégsem ez a legfontosabb kérdés, hanem az, hogy milyen lesz az európai országok kapcsolata Oroszországgal a háború után.
Oroszország "ugyanis nem költözik el, szomszédos, és hosszú ideig ellenséges hatalom marad, éppen ezért Ukrajnának egyértelműen meg kell nyernie a háborút, és Oroszországnak teljes katonai vereséget kell szenvednie"
– jelentette ki a svéd diplomácia vezetője.
Mint mondta, biztosítani kell, hogy egyetlen ország se bánhasson úgy egy szomszédjával, mint Oroszország Ukrajnával, és nem fordulhat elő többé támadó háború Európában. Hozzátette, hogy tiszteletben kell tartani az ENSZ Alapokmányát, és az orosz elnöknek, "Vlagyimir Putyinnak, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság már elfogatóparancsot adott ki, felelnie kell a bűneiért".
Kifejtette, hogy hazája a napóleoni háborúk óta a "nagyhatalmak közötti egyensúly politikáját" folytatta, amely több mint 200 évig jól működött, de "Oroszország brutális ukrajnai háborúja" kikényszerítette, hogy ezt felülvizsgálják. A figyelmeztető jel Szergej Lavrov 2021. december 17-i nyilatkozata volt, amelyben az orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország továbbra is ragaszkodik a befolyási övezeteihez, és soha nem engedni meg Svédországnak és Finnországnak, hogy csatlakozzon a NATO-hoz.
"Attól a naptól kezdve világos volt számunkra, hogy ellen kell állnunk Oroszország azon diktatórikus kísérletének, hogy ráerőltesse a nézeteit a szomszédjaira" - mondta Tobias Billström, rámutatva, hogy a svéd lakosság 67 százaléka egyetért a NATO-csatlakozással.
Kiemelte, hogy a szövetség tavalyi, madridi csúcstalálkozója óta - amelyen a NATO meghívta tagjai közé Svédországot és Finnországot - hazája eleget tett minden kötelezettségének. A Törökországhoz fűződő viszonyról azt mondta, hogy megértik Ankara félelmét a terrorizmustól, eddig is építő, konstruktív együttműködést folytattak, és bevezettek egy új törvényt a terrorizmus ellen küzdelemről, amely sokkal szigorúbb a korábbinál, a Törökországgal szembeni fegyverembargót pedig feloldották.
Így már "nincs ok a blokád fenntartására" – mondta a svéd külügyminiszter, hozzátéve, hogy "szerencsére számíthatunk szövetségeseink nagyon erős támogatására a NATO-ban, hiszen Svédország hűséges és elkötelezett tagja lesz a NATO-nak".
A csatlakozás magyarországi jóváhagyásának ügyéről szólva hozzátette: "
Magyarország egy évvel ezelőtt Madridban még bármiféle előfeltétel nélkül támogatta Svédország felvételét, ezért semmi okot nem látunk arra, hogy ez a probléma Magyarországgal továbbra is fennálljon".
Zelenszkij szerint Putyin "a második fő antiszemita Hitler után"
Az ukrán államfő a BBC-nek adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett, Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fenyegetéseire reagálva úgy vélte:
az orosz elnök nem fog bevetni atomfegyvert Ukrajna ellen. Megjegyezte viszont, hogy "nem lehet biztos annak az országnak a vezetőjében, aki elvesztette a kapcsolatát a valósággal".
Az interjút készítő újságíró arra kérte az ukrán elnököt, reagáljon arra, hogy Putyin a múlt héten őt "a zsidó nép szégyenének" nevezte. A BBC rámutatott arra, hogy Zelenszkij sok rokonát veszítette el a holokauszt során, köztük nagyapját is, és nyilvánvaló volt, hogy a kérdés meglepte. Mély levegőt vett, lehajtotta a fejét, és néhány másodperc múlva azt mondta, nem tudja egészen biztosan, hogyan válaszoljon a kérdésre – írta a BBC.
Az az érzésem, hogy Putyin nem érti teljesen a saját szavait. Elnézést kérek, de ő a második fő antiszemita Hitler után. És ezt egy ország elnöke mondta. A civilizált világban nem beszélhetnek így
– fogalmazott Zelenszkij. Hangsúlyozta, számára a világ közösségének erre adott reakciója volt fontos, és megköszönte a támogatást.
Ukrajnai Marshall-tervet szorgalmaz az aknamentesítéshez az ENSZ Fejlesztési Programja
Paul Heslop, az aknamentesítéssel foglalkozó program vezetője szerdán a második világháború utáni európai helyzethez hasonlította az ukrajnai állapotokat. Heslop elmondta: öt éven át mintegy 275 millió eurót kellene költeni évente a helyreállításra, annyira ellehetetlenítették az aknák az ipar és a mezőgazdaság működését.
A Marshall-tervet az Egyesült Államok hívta életre a második világháborút követően Európa újjáépítésére.
Heslop elmondta: az Ukrajnában található taposóaknák mennyiségét nehéz megbecsülni. A szembenálló felek mindegyike használ páncéltörő aknákat, Oroszország pedig gyalogsági aknákat is, miután nem írta alá a betiltásukról szóló egyezményt. Ezek a fegyverek felrobbannak, ha gyerekek, vagy a földjeiket művelő gazdák érnek hozzájuk.
A tisztségviselő emlékeztetett: a háború előtt Ukrajna volt a Világélelmezési Program (WFP) legnagyobb gabonabeszállítója. A WFP 150 ezer gazdával dolgozott együtt az országban. Heslop szerint a termelést mielőbb újra kell indítani, azonban a földek átfésüléséhez több ezer szakértő kellene. Jelenleg sok földműves saját maga végzi az életveszélyes aknamentesítést: detektorokat csavaroznak a traktorok elé, és így próbálják megtalálni az aknákat - mutatott rá.
Ukrán elnök: azért halad lassan az ukrán ellentámadás, mert az oroszok jelentős területet aláaknáztak
Az ukrán erők ellentámadása részben azért lassult le, mert az oroszok jelentős méretű területet, mintegy kétszázezer négyzetkilométert aknáztak alá – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a BBC-nek adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett.
Vannak, akik azt hiszik, hogy ez egy hollywoodi film, és azonnali eredményeket várnak, ám ez nem az
– jegyezte meg az államfő. Szavai szerint az offenzíva nem könnyű, hiszen Ukrajna területén kétszázezer négyzetkilométert aknáztak alá az orosz csapatok.
Bármit is akarnak egyesek, beleértve azokat, akik nyomást próbálnak gyakorolni ránk, minden tisztelettel azt kell nekik mondanom, hogy úgy haladunk a csatatéren, ahogy jónak látjuk
– fűzte hozzá Zelenszkij.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára korábban kijelentette, hogy az ukrán védelmi erők egyik fő prioritása jelenleg mindenekelőtt az orosz erők "tüzérségi kivéreztetése" a fronton.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése alapján az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mostanra hozzávetőleg elérte a 222 ezret. Az ukrán erők az elmúlt nap során megsemmisítettek egyebek között kilenc harckocsit, 32 tüzérségi rendszert és 35 drónt.
Fotó: Andrij Andrijenko / Forrás: MTI/AP
Nagyija Makszimec, a kijevi ügyészség szóvivője közben nyilvánosságra hozta, hogy
az illetékes kerületi bíróság elektronikus karkötő viselésével egész napos háziőrizetbe helyezte Roman Tkacsukot, a kijevi városi közigazgatás biztonságért felelős osztályvezetőjét.
A tisztségviselőt ellen azért indítottak eljárást, mert őt tartják felelősnek három ember haláláért, akik nem tudtak bejutni az óvóhelyre az ukrán főváros elleni egyik orosz légitámadás idején. A halálesetek után, június elején Zelenszkij elrendelte Ukrajna összes óvóhelyének ellenőrzését, beleértve a kijevieket is. Az ukrán belügyminisztérium több mint ötvenezer óvóhely ellenőrzése után közölte, hogy csaknem egyharmadukat találták a helyi lakosság védelmére alkalmatlannak. Olekszandr Kamisin, Ukrajna stratégiai iparágakért felelős minisztere hétfőn kritikusnak nevezte a fővárosi óvóhelyek állapotát, kiemelve, hogy azok fele nem áll készen emberek fogadására.
Németh Zsolt: a háború nem szolgálhat ürügyül arra, hogy az emberi és a kisebbségi jogokat korlátozzák
Magyarország Ukrajna mellett áll, tiszteli az ország egységét, fontosnak tartja önállóságának megőrzését, ugyanakkor a háború nem szolgálhat ürügyül arra, hogy az emberi és a kisebbségi jogokat korlátozzák – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Strasbourgban, a 46 tagot számláló Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) nyári ülésszakának mentén rendezett, az ukrajnai kisebbségek helyzetéről szóló konferencián szerdán.
Németh Zsolt beszédében örvendetesnek és mérföldkőnek nevezte, hogy létrejött a strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság jelentése az ukrán kisebbségi törvényről.
A június 13-án közzétett vélemény áttörés, ugyanis "megálljt parancsol Ukrajnának" az emberi és a kisebbségi jogok területén – húzta alá.
Szerzett jogokat nem lehet elvenni. A szerzett jogokat helyre kell állítani. Ukrajna európai integrációjának folyamata ezt nagymértékben elősegítheti az elkövetkezendő időszakban
– tette hozzá az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
Fontos hangsúlyoznunk, hogy Oroszország háborúját elítéljük. Elítéljük azt is, hogy a kisebbségi kérdésre hivatkozva zajlik az agresszió, ami rendkívül megnehezíti a nemzeti kisebbségi ügyek képviseletét. Ukrajna mellett állunk, de a háború nem szolgálhat ürügyül arra, hogy az emberi és a kisebbségi jogokat korlátozzák
– fogalmazott.
A nemzetközi közösségben megérett az elhatározás a kisebbségi jogok védelmére – húzta alá Németh Zsolt, aki reményét fejezte ki, hogy a Velencei Bizottság és ezzel együtt a nemzetközi közösség véleményét Ukrajnában is meghallják.
Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti (EP-)képviselője hangsúlyozta, a Velencei Bizottság kimondta: baj van a kisebbségi jogok védelme területén Ukrajnában.
Kiemelte: évek óta folyamatos a kisebbségi jogok szűkítése Ukrajnában, a Velencei Bizottság véleménye nyomán és az Európai Bizottság nyomása által a remények szerint Kijev is hajlandó lesz módosítani a kisebbségi törvény azon pontjain, melyek "radikális jogfosztást jelentenek" a korábbi, 1992-es szabályozáshoz képest.
A Velencei Bizottság szerint aránytalan, ahogyan az ukrán nyelvet rá akarják erőltetni a kisebbségekre, különösen negatív hatást váltva ki az oktatás területén. Az EP-képviselő fontosnak nevezte, hogy a szakértők hangsúlyozták: javítani kell a médiát érintő pontokon is, ugyanis - mint mondta - a törvény bevezetése egyértelmű diszkriminációt eredményezne és nehézséget gördítene az információhoz való hozzájutás elé.
Azzal, hogy 2024. szeptember 1-jéig elhalasztották az oktatási törvény hetes cikkének végrehajtását, lélegzetvételhez jut a kárpátaljai magyar közösség, ugyanis nem kell azonnal áttérni a kétnyelvű oktatásra. Az intézkedés ugyanakkor csak elodázza a problémát, melyet a remények szerint Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése után sikerül megoldani
– tette hozzá Bocskor Andrea.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezet (KMKSZ) elnöke arról beszélt, hogy a legnagyobb problémát az ukrajnai háború mellett az jelenti, hogy Ukrajnában olyan törvényeket fogadtak el az elmúlt időszakban, amelyek jelentős mértékben korlátozták a kárpátaljai magyarság és Ukrajna más kisebbségeinek jogait.
Szavai szerint kettős nyomás alatt van a kárpátaljai magyarság, részben a háborús viszonyok, részben pedig a kisebbségi jogokat korlátozó ukrán intézkedések miatt. Ukrajnának vissza kell térnie azokhoz az európai normákhoz, melyek korábban Ukrajnában a jogi gyakorlat részét képezték - húzta alá.
Kiemelte: a tavaly decemberben elfogadott nemzeti kisebbségi oktatási törvény olyan helyzetet teremtene, hogy annak 2024 szeptemberéig való elhalasztásának hiányában "lényegében megszűnt volna a magyar nyelvű oktatás". Mindez káoszt és visszaesést okozott volna a magyar oktatásban, ami elfogadhatatlan – jelentette ki.
Reméljük, hogy a jövő szeptemberig rendelkezésre álló időszak elegendő lesz olyan kompromisszum kialakítására az ukrán kormányzati szervekkel, amely kielégíti a kárpátaljai magyarság oktatási igényeit
– tette hozzá Brenzovics László.
Ukrán vezérkari szóvivő: az ukrán csapatok megerősítik állásaikat a déli fronton
Az ukrán erők megerősítik új állásaikat a dél-ukrajnai fronton, ahol "részleges sikereket" értek el az orosz csapatok elleni harcokban - jelentette be szerdán Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője.
A tájékoztatás szerint az ukrán erők az orosz megszállás alatt lévő Melitopol és Bergyanszk ellen indítottak támadó műveleteket, és részleges sikereket értek el a többi között Mala Tokmacska, Makarivka, Vilne Pole és Robotine településeknél, most pedig a frontvonal megerősítésén dolgoznak.
Kovaljov hozzátette: az ukrán hadsereg az ország keleti részén is nagy erőkkel igyekszik feltartóztatni az orosz csapatok előrenyomulását. Különösen súlyos összecsapások zajlanak a Donyeck megyei Liman környékén.
Két új atom-tengeralattjárót kap az orosz haditengerészet
A tengeralattjárók az év végéig kerülnek a haditengerészet flottájába - jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A hét elején Joe Biden amerikai elnök arra figyelmeztetett, hogy az Oroszország felől érkező nukleáris fenyegetés valós. Napokkal korábban Oroszország Fehéroroszországba szállította taktikai nukleáris fegyvereinek egy részét.
Franciaország támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását
A Le Monde úgy értesült, hogy Ukrajna biztonsági garanciáiról és a NATO-tagság kérdéséről tárgyaltak a francia védelmi tanács június 12-i ülésén. A lap forrásai szerint Ukrajna NATO-csatlakozása olyan mechanizmusnak tekinthető, amely eltántorítja Oroszországot a háború folytatásától, vagy ha a konfliktus megszűnik, megakadályozza a további agressziót.
Korábban Emmanuel Macron francia elnök kijelentette , hogy "erősebb, konkrét, nagyon egyértelmű biztonsági garanciákat" részesít előnyben Ukrajna számára a NATO-tagországok részéről a tagság helyett.
Párizs most egyre közelebb kerül Lengyelország és a balti államok álláspontjához, amelyek Ukrajna NATO-csatlakozását szorgalmazták
– írja a Le Monde.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nemrég azt mondta, hogy a közelgő vilniusi csúcstalálkozón nem Ukrajna NATO-meghívásáról lesz szó, hanem ehelyett a NATO-tagok megvizsgálják, hogyan hozhatják közelebb Ukrajnát a szövetséghez.
A Kreml tovább csökkenti a katonai szolgálat követelményeit
A washingtoni székhelyű Háborúkutató Intézet (Institute for the Study of War - ISW) elemzői szerint a Kreml tovább csökkenti az orosz katonai szolgálatra való alkalmassági követelményeket, hogy növelje toborzóállományát. A legutóbbi törvénymódosítás lehetővé teszi a büntetett előéletű állampolgárok és a katonai szolgálatra „részben alkalmasnak" ítélt állampolgárok számára, hogy háborús időkben, mozgósítási vagy hadiállapot idején szerződést írjanak alá az orosz hadsereggel - jelentette a TASS orosz állami hírügynökség.
Egy független orosz emberi jogi szervezet szerint az orosz védelmi minisztérium 2023. február 1-je óta már mintegy 15 000 foglyot toborzott az orosz hadsereg szolgálatára.
21-re nőtt az áldozatok száma
A kahovkai gátkatasztrófa halálos áldozatainak száma 21-re nőtt, köztük öt ember halt meg orosz támadások miatt evakuálás vagy más rendkívüli intézkedések során. 28 ember megsérült, közülük 16-an a mentésben vettek részt. A járványügyi helyzet a régióban stabil, nem jegyeztek fel fertőző betegségek kitörését – jelentette be az ukrán belügyminiszter.
1,2 milliárd dolláros a kahovkai kár
A kahovkai víztározó gátjának lerombolása 1,2 milliárd eurós kárt okozott - mondta Ruszlan Sztrilec ukrán környezetvédelmi miniszter uniós kollégáinak. Arra is figyelmeztetett, hogy az árvíz által feltárt aknák más európai országok partjaira is kimosódhatnak, és „vannak olyan dolgok, amelyeket soha nem tudunk helyreállítani. Ezek azok az ökoszisztémák, amelyeket a víz a Fekete-tengerbe sodort."
Az élet újraindításához nélkülözhetetlen a magyar segítség Ukrajnában
Átfogó segélyprogrammal segíti a helyszínen az Ökumenikus Segélyszervezet a gátrobbantás miatt elárasztott településeken, azonban a helyreállítási munkálatokat a folyamatos tüzérségi támadások nehezítik.
A programot a helyszínen koordináló Szatmári Barnabás, ukrajnai humanitárius programigazgató a helyzetet értékelve elmondta, hogy nagyon fontos pillanatban segítették az árvíz miatt szenvedőket, valamint a helyreállítási munkákat végző szerveket. A víz már elkezdett visszahúzódni, azonban az óvóhelyek mellett, pincéket is elárasztott és szennyezett kutakat hagyott maga után.
Ezért az élet újraindításához nélkülözhetetlen a magyar segítség.
A lakónegyedek óvóhelyeinek és ivóvízellátásának helyreállítását összesen 96 szivattyúval, 50 generátorral, üzemanyaggal és egyéb eszközökkel támogatta a segélyszervezet.
Regionális kormányzó: két drón zuhant le orosz katonai raktáraknál a moszkvai régióban
Két, orosz katonai raktárakhoz közelítő drón zuhant le az orosz légelhárítás beavatkozásának eredményeként szerda hajnalban Moszkva megyében - közölte Andrej Vorobjov, a régió kormányzója a Telegram-csatornáján.
Vorobjov szerint a két drónt a naro-fominszki járás Kalinyinyec községénél, közép-európai idő szerint fél 5 után kényszerítették földre a katonák. A szerkezetek roncsait megtalálták, személyi sérülés nem történt, anyagi kár nem keletkezett – közölte a kormányzó.
A helyszínt a biztonsági szolgálatok vizsgálják, a területet lezárták.
A kormányzó bejelentését megelőzően a TASZSZ hírügynökség a rendvédelmi szervekre hivatkozva szerda reggel arról számolt be, hogy három pilóta nélküli légi járművet kényszerítettek földre az elektronikus hadviselés eszközeivel Új-Moszkvában és Moszkva megyében.
A védelmi minisztériumnak Vorobjov Telegram-bejegyzése után megjelent közleménye terrorcselekmény-kísérletnek minősítette az incidenst, és háromban nevezte meg a leszállított drónok számát. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette a támadás tényét, valamint azt, hogy a drónelhárítás teljesítette feladatát. Hozzáfűzte, hogy az ügyben vizsgálat indult.
Ukrajna legutóbb május 30-án indított dróntámadást Moszkva ellen. Az orosz védelmi minisztérium szerint a nyolc, repülőgép típusú szerkezetből ötöt az orosz főváros körzetének légvédelmi rendszere lőtt le, hármat pedig a rádióelektronikai harc eszközeivel kényszerítettek leszállásra.
Előretörtek az ukránok a front két részén is az ISW szerint
Az Unian arról ír, hogy az ukránoknak a front két szektorában is sikerült előrehaladnia június 20-án – ezt elemzésben közölte az Institute for the Study of War (ISW), rájuk hivatkoznak. Hozzátették: az elemzés szerint főleg a zaporizzsjai és donyecki régiók közti közigazgatási határon, illetve a Zaporizzsja régió nyugati részén támad az ukrán hadsereg.
Az ISW elemzése ugyanakkor hangsúlyozza: ezzel egy időben az oroszok komoly mozgósítást hajtottak végre annak érdekében, hogy megakadályozzák az ukrán előrenyomulást.
Egy hónapon belül lejár a gabonamegállapodás
António Guterres, az ENSZ főtitkára a fekete-tengeri gabonaszállítás felgyorsítását kérte az ukrán kikötőkből a biztonságos háborús exportot lehetővé tevő megállapodás keretében – mondta az ENSZ szóvivője, miközben Oroszország a július 17-én megújításra váró paktumból való kilépéssel fenyegetőzik. Guterres csalódott volt a hajóellenőrzések lassuló üteme miatt – mondta Farhan Haq szóvivő –, valamint a Juzsnij kikötő kizárása miatt, amely a fekete-tengeri exportmegállapodás hatálya alá tartozó három ukrán kikötő egyike.
Több mint 11 ezren érkeztek kedden Magyarországra
Magyarország területére 2023. június 20-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6222 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4792 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 69 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. június 20-án nem érkeztek Budapestre vonattal.
A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.
Meghalt egy kickbox-bajnok
Meghalt egy ukrán kickbox-bajnok az oroszok elleni harcban, a háborús jelentésekben elesett sportolókat nyilván tartó weboldal szerint. A 23 éves Makszim Bordus több tucat tornát nyert, és ukrán bajnok volt. A háború első napján jelentkezett harcolni, június 11-én egy orosz lövedék ölte meg Zaporizzsja térségében.
Rokonai, barátai petícióban kérik az elnököt, hogy Bordus posztumusz kapja meg az Ukrajna Hőse címet.
Nem újjáépítés, védelmi projekt
"A munkát úgy irányítjuk, hogy az újjáépítésünk, a helyreállításunk ne csak építési projektekké váljon, hanem globális védelmi projektekké is.
Az újjáépített Ukrajna, az átalakult Ukrajna, a megerősített Ukrajna a biztonság hordozója és a biztonság garanciája, védelmet nyújt az orosz agresszió megismétlődése ellen" - mondta éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
London több milliárd dolláros pénzügyi segítséget nyújt az ukrán gazdaság stabilizálásához
A brit kormány több milliárd dolláros pénzügyi csomagot állított össze az ukrán gazdaság stabilizálására.
A Downing Street szerdai tájékoztatása szerint a kezdeményezés - amelyet Rishi Sunak brit miniszterelnök jelent be a Londonban kezdődő kétnapos ukrajnai újjáépítési konferencián - egyebek mellett brit kormányzati garanciavállalást tartalmaz 3 milliárd dollárnyi világbanki hitelre, amelynek célja a létfontosságú ukrajnai közszolgáltatási intézmények, köztük az iskolák és a kórházak működésének finanszírozása.
A brit kormány emellett saját forrásból további 240 millió font (105 milliárd forint) kétoldalú pénzügyi támogatást is folyósít életmentő programokra, köztük aknamezők felszámolására, katasztrófaelhárító felszerelések szállítására, reformprogramokra és energiaipari beruházásokra.
Ebből a csomagból 127 millió fontot lehet fordítani közvetlen humanitárius célokra az ENSZ és a vöröskereszt bevonásával, mások mellett olyanok megsegítésére, akik az ukrajnai harcok frontvonalában élnek.
London mindezeken felül 250 millió font új tőkével látja el a brit kormány nemzetközifejlesztés-finanszírozási és befektetési intézményét (Development Finance Institution - British International Investment, BII).
E finanszírozási csomag célja a Downing Street szerdai tájékoztatása szerint elsősorban a magánszektorból érkező beruházások támogatása nagyszabású ukrajnai infrastrukturális, energiapiaci, pénzügyi szolgáltatási és mezőgazdasági programokban.
A londoni miniszterelnöki hivatal beszámolója szerint eddig 38 országból négyszáznál több nagyvállalat jelezte, hogy kész bekapcsolódni az ukrajnai újjáépítésbe.
Az ismertetés szerint e vállalatok összesített éves forgalma meghaladja az 1600 milliárd dollárt.
A jelentkezők között van mások mellett a Virgin vállalatbirodalom, a Sanofi gyógyszeripari konglomerátum, a Philips technológiai cég, a Hyundai Engineering ipari csoport és Citi pénzügyi szolgáltató.
A londoni konferencián részt vesz a feltörekvő európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben életre hívott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is, amely Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője.
Az EBRD 3 milliárd eurós finanszírozási programot hirdetett meg Ukrajna számára a 2022-2023-as időszakra, és idei éves közgyűlésén jelezte: várhatóan tőkeemelést kér még az év vége előtt a részvényes országoktól és szervezetektől ahhoz, hogy hozzájárulhasson az ukrajnai újjáépítés finanszírozásához.
A londoni székhelyű bank becslése szerint az ukrajnai helyreállítási költségek meghaladhatják a 410 milliárd dollárt.
A keddi eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Az ukránok tagadják a nukleáris fegyverek beszerzését – frissül
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
- Októberben minden eddiginél nagyobb veszteségeket szenvedhetett az orosz hadsereg
