2024.02.07. 06:22
A NATO-főtitkár szerint létfontosságú Ukrajna folytatódó amerikai támogatása
714. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Tűzoltók küzdenek a lángok megfékezésén egy orosz rakétatámadásban kigyulladt lakóépületnél Kijevben 2024. február 7-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Efrem Lukackij
NATO-főtitkár: létfontosságú Ukrajna folytatódó amerikai támogatása
Az észak-atlanti katonai szövetség „létfontosságúnak” tartja, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa továbbra is támogassa Ukrajnát - jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán, a szövetség politikai döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács ülését követően.
Fotó: Olivier Matthys / Forrás: MTI/EPA
Jens Stoltenberg az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, Jake Sullivannal közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Ukrajna támogatása "nem jótékonykodás, hanem a saját biztonságunkról szól".
Egy orosz győzelem meggyengítene minket, és nemcsak Moszkvát, hanem Kínát, Iránt és Észak-Koreát is bátorítaná. Ez úgy Európa, mint Amerika biztonságára is hatással lenne
– figyelmeztetett a NATO-főtitkár.
Kiemelte:
Ukrajna folytatódó katonai támogatása segíti Kijevet, hogy megsemmisítse Oroszország harci képességét, valamint „hozzájárul a szabadság kivívásához”.
A szövetségesek támogatása napról napra változást hoz a harctereken - emelte ki. Hozzátette: számít arra, hogy minden szövetséges tartja magát korábbi kötelezettségvállalásához Ukrajna támogatására, és hozzájárul országa - és ezzel a szövetség - katonai elrettentő és védelmi képességének fokozásához.
Nem szabad, hogy Moszkvának kétsége legyen afelől, hogy a szövetség képes megvédeni minden tagországát
– húzta alá.
Hangsúlyozta: a világ veszélyesebb hellyé vált, de a NATO jelenleg nem lát közvetlen veszélyt jelentő fenyegetést egyetlen szövetséges állammal szemben sem. A szövetség ennek ellenére fontosnak tartja, hogy még szorosabban együttműködjön olyan hasonló gondolkodású partnerekkel, mint Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Korea vagy Japán - mondta.
A NATO-főtitkár egy kérdésre válaszolva reményét fejezte ki, hogy a magyar parlament hamarosan ratifikálja Svédországnak a katonai szövetséghez való csatlakozását.
Svédország NATO-tagsága az egész szövetséget nagyobbá és erősebbé teszi
– tette hozzá.
Jake Sullivan a sajtótájékoztatón kijelentette, az Egyesült Államok "továbbra is tud és fog" katonai segítséget nyújtani Ukrajnának. Nincs alternatívája az Egyesült Államok olyan szintű kötelezettségvállalásnak, amely lehetővé teszi Ukrajnának, hogy rendelkezzen a számára szükséges tüzérségi fegyverekkel, légvédelmi rendszerekkel és egyéb képességekkel - húzta alá.
Nincs B terv, a Fehér Ház arra összpontosít, hogy Ukrajna az Egyesült Államok kongresszusának jóváhagyásán keresztül megkapja a segélycsomagot
– fogalmazott Sullivan, majd hozzátette: az amerikai támogatás nem csak a honvédő háborút, hanem a NATO-tagságon dolgozó ország elrettentő képességének hosszú távú megteremtését is segíti.
Ukrenerho: a reggeli orosz támadás nem okozott súlyos következményeket az energiarendszer működésében
A szerda reggeli orosz rakétatámadás nem okozott különösebben súlyos következményeket az energiarendszer stabil működésében – közölte az Ukrenerho állami áramszolgáltató vállalat a Telegramon.
A közlemény szerint a fővárosban, Kijevben és a kelet-ukrajnai Harkivban károsodtak az elektromos hálózatok. Kijevben 19 400, Harkivban pedig körülbelül ezer fogyasztó maradt áramellátás nélkül.
Az áramellátás 3-4 órán belül helyreáll
– ígérte a szolgáltató.
Fotó: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/AP
Az ukrán légierő sajtószolgálata a Telegramon arról számolt be, hogy szerdán reggel Oroszország 64 különböző típusú rakétával és drónnal mért csapást Ukrajnára, ebből a légvédelem 44-et semmisített meg. A légierő közlése szerint megsemmisítettek 26 darab H-101-es, H-555-ös és H-55-ös, valamint három Kalibr típusú rakétát, továbbá a 20 támadó Shahid drónból 15-öt. Hozzátették, hogy a légitámadás visszaverésére a légierő légvédelmi rakétaerőit és vadászrepülőgépeit, az ukrán védelmi erők mobil tűzcsoportjainak egységeit, valamint elektronikus hadviselési eszközöket vetettek be.
Szerhij Bolvinov, az ukrán rendőrség Harkiv megyei részlegének vizsgálati osztályvezetője a Facebookon azt írta, hogy előzetes adatok szerint az Oroszország által Harkivra kilőtt öt rakéta közül kettő észak-koreai gyártású volt.
Olekszandr Pavljuk védelmi miniszterhelyettes a Telegramon kifejtette, hogy a pilóta nélküli légierők önálló fegyvernemként való létrehozása az ukrán fegyveres erők kötelékében azt bizonyítja, hogy az ukrán hadsereg érti e technológiák fontosságát, és készen áll a pilóta nélküli járművek minden előnyének kihasználására.
Az új szervezeti képességek nemcsak a drónokkal való munkavégzéshez szükséges dedikált személyzeti pozíciók létrehozását teszik lehetővé. Ezek új egységek lesznek, ezen túlmenően létrejön a drónok felhalmozásának, kiértékelésének és a tapasztalatcserének egy új rendszere. Az is fontos, hogy megnyíljanak a lehetőségek a drónok gyártásának teljes körű bővítésére, és a csapatokhoz történő eljuttatásukra
– fogalmazott a miniszterhelyettes. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna komoly eredményeket érhet el a harctéren éppen a pilóta nélküli technológiák bevonásával. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden utasította a kormányt, hogy az ukrán fegyveres erők részeként hozzon létre egy pilóta nélküli fegyvernemet.
Pavljuk megjegyezte, hogy a pilóta nélküli rendszerek használata az ellenség felderítésének és megsemmisítésének eszközeként a földön, a levegőben és a tengeren „igazi forradalom a harci műveletek végrehajtásában”. Felidézte, hogy a drónok bebizonyították hatékonyságukat és fontosságukat a háborúban, hiszen az ukrán hadsereg a drónoknak köszönhetően már eddig is súlyos veszteségeket okozott az orosz flottának, és jelentős mennyiségben semmisített meg ellenséges haditechnikai eszközöket.
Az ukrán hadiiparra mért csapásról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Nagyhatótávolságú, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal mért csoportos csapást az ukrán hadiipari komplexum személyzet nélküli hajókat, partvédő rakétarendszereket, sorozatvető-rakétákat és robbanóanyagot gyártó üzemeire az orosz hadsereg – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.
Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett több légierő-lőszerraktárt és üzemanyagraktárt, egy MiG-29-es repülőgépet, négy páncélozott harcjárművet, egy amerikai M109-es Paladin önjáró és két M777-es vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők négy rakétáját és 104 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. Belgorod megyében délután cseh RM-70 -es Vampire sorozatvetők hét rakétáját lőtte le az orosz légierő.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója a szervezet küldöttségének élén szerdán látogatást tett az orosz ellenőrzés alá került zaporizzsjai atomerőműben.
Az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring) szerdán felvette a szélsőséges és terrorista tevékenységet folytató személyek listájára Kirilo Budanovot, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének (GUR) vezetőjét, valamint Mikola Olescsukot, az ukrán légierő, és Olekszij Nejizspapát, a haditengerészet parancsnokát. Az orosz bankok befagyasztják a lajstromban szereplő személyek pénzeszközeit és felfüggesztik szolgáltatásaikat. Egy moszkvai bíróság decemberben - a távollétében, terrorizmus címén - elrendelte Budanov letartóztatását, akit az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) 104 terrorcselekmény elkövetésével vádolt meg.
Elfogadta a parlament a törvényt – újabb mozgósításba kezdenek az ukránok
Első körben elfogadta az ukrán parlament szerdán az új mozgósítási törvényt – szúrta ki a Mandiner a Kyiv Independent hírét. Hogy a törvény életbe lépjen, még egyszer szavaznia kell róla a parlamenti képviselőknek, végül pedig az ukrán elnöknek is alá kell írnia azt.
A kijevi vezetés január végén nyújtotta be az országgyűlésnek a most elfogadott törvényjavaslatot, miután két héttel korábban az azt megelőző verziót visszadobták, mivel nagy felháborodást okozott az a társadalomban. Az egyik aggályos pont az volt, hogy a törvény túl széles körben kötelezte volna az embereket a bevonulásra.
A szerdán elfogadott verzió alapján a sorozási határ 25 éves korra csökken, valamint három év szolgálati időt határoztak meg, ami után le lehet szerelni
– írja a Mandiner.
A Kreml szerint "figyelemre méltó" a svéd ügyészség döntése
Mostantól már az lesz érdekes, hogy a német nyomozás mennyire lelkiismeretes, azt követően, hogy a svéd ügyészség lezárta az Északi Áramlat gázvezetékek 2022 szeptemberében történt felrobbanása ügyében folytatott vizsgálatot – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.
Most azt kell majd figyelnünk, hogy maga Németország hogyan viszonyul ehhez, mert az az ország sokat veszített, és sok mindenről le kellett mondania e terrortámadás folytán. Kárt szenvednek a német adófizetők, kárt szenvednek a német cégek és vállalatok, amelyek elveszítik a versenyképességüket, elveszítik jövedelmezőségüket e gáz nélkül. Érdekes lesz, hogy a német hatóságok milyen lelkiismeretesen állnak hozzá ehhez a vizsgálathoz
– hangsúlyozta az államfő szóvivője.
Peszkov emlékeztetett rá, hogy német cégek is részesei voltak a vegyesvállalatnak, amely a gázvezetékek üzemeltetője volt. Megjegyezte, hogy a történtek után rengeteg adat került nyilvánosságra arról, hogy ki állhatott a kritikus infrastruktúra felrobbantása mögött.
Dmitrij Peszkov elmondta, hogy Oroszország a nyomozás során többször is tájékoztatást kért Svédországtól a nyomozásról, de ezt Stockholm mindannyiszor megtagadta. A nyomozás leállításáról "figyelemre méltónak" nevezte a svéd döntést, amely az elkövetők azonosításának lehetetlenségére hivatkozva szüntette meg a vizsgálatot.
Vlagyimir Putyin orosz elnök valóban interjút adott Tucker Carlson amerikai televíziós személyiségnek
A hírt Dmitrij Peszkov erősítette meg. Azt mondta, hogy majd Carlson jelenti be, hogy mikor közli beszélgetést. Kijelentette, hogy hamis az interjúból a Telegram-csatornákon közzétett "átirat".
A szóvivő elmondta, hogy
a Kreml azért egyezett bele az interjúba, mert Carlson álláspontja "eltér a többi" nyugati újságíróétól. Meglátása szerint a Putyint meginterjúvoló amerikai tévés "semmiképpen sem oroszbarát, nem ukránbarát, inkább Amerika-barát".
Peszkov szerint azok a nyugati médiumok, amelyek az elmúlt két évben interjút kértek Putyintól,
nem büszkélkedhetnek el azzal, hogy legalább megkísérelnek pártatlannak tűnni.
Megjegyezte, hogy az ilyen orgánumokkal kommunikálni "aligha van értelme".
Nagyon kevés az esély arra, hogy Oroszország megtámadja Európát
Moszkva nem rendelkezik elegendő erőforrással ahhoz, hogy egy győzelemhez szükséges méretű hadsereget létrehozzon és fenntartson – írja a The Telegraph cikkére hivatkozva a Mandiner.
Andrew Lilico brit közgazdász véleménycikkében azt az esetet vizsgálta, hogy mi történne akkor, ha az Egyesült Államok magára hagyná Európát.
A brit közgazdász az orosz gazdaság méretéből, valamint az orosz lakosság lélekszámából indult ki. Az ország GDP-je az olasz GDP alig 85 százaléka, 140 milliós lakossága pedig kisebb, mint a francia és német lakosság együttesen.
Az orosz gazdaság az EU gazdaságának csupán 10 százaléka, az európai országok GDP-jük 1,3 százalékát költik védelmi kiadásokra, miközben Oroszországnál ez 6 százalék.
Nominálisan tehát az EU védelmi büdzséje még mindig nagyjából kétszer akkora, mint az orosz. Amennyiben Oroszország ezt a hátrányt kompenzálni akarja, akkor létre kell hozniuk egy közel kétmilliós haderőt.
Amennyiben viszont Oroszország támad, akkor másfélszeresére kell növelnie a hadseregét a történelmi tapasztalatokból kiindulva, tehát összesen hárommilliós hadseregre van szüksége a támadó országnak.
Tény azonban, hogy ez már most is így van, hiszen
az orosz reguláris erők 1,2 millió embert tartanak fegyverben, illetve van még 2 millió tartalékosuk is. Amennyiben viszont biztosan győzni akar Oroszország, még erősebb hadseregre lesz szüksége, amit viszont az orosz gazdaság nem engedhet meg magának.
Az eredeti cikket ITT tudja elolvasni.
Menekíteni kellett Kijevben Josep Borrelt
Az EU Kijevben tartózkodó külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, Josep Borrellt is biztonságba kellett menekíteni a reggeli légiriadó miatt.
Ez a bátor ukrán emberek mindennapi realitása azóta, hogy Oroszország megindította jogtalan agresszióját
– írta Borrell az X-en.
Fotó: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA
Vitalij Klicsko kijevi polgármester közlése szerint
az ukrán fővárosban négy halálos áldozatról és több mint harminc sebesültről tudnak.
Találat ért egy toronyházat is.
Zelenszkij még nem nevezte ki az új budapesti nagykövetet
Az orosz–ukrán háború közelgő második évfordulójának apropóján az orosz és az ukrán nagykövetnek tett volna fel kérdéseket a Magyar Nemzet, ám a budapesti ukrán nagykövetség azt válaszolta a megkeresésre, hogy
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még nem nevezte ki a magyarországi kirendeltség vezetőjét.
Forrás: Magyar Nemzet
A cikk felidézi, hogy tavaly nyáron Novák Katalin köztársasági elnök, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is jóváhagyta a leendő nagykövet, Fegyir Sándor agrémentjét, azaz a befogadó nyilatkozatot.
Ahhoz azonban, hogy a diplomata Kijevet képviselje hazánkban, személyesen kell Budapestre érkeznie és megbízólevelét át kell adnia Novák Katalinnak, ám ehhez elengedhetetlen, hogy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij hivatalosan kinevezze a budapesti kirendeltség élére.
A lapnak Gyarmati István volt diplomata arról beszélt, hogy amikor a fogadó országnak megküldi egy adott állam az agrémentet, azaz a fogadónyilatkozatot, abban a leendő nagykövet neve és életrajza már szerepel.
A teljes cikkért kattintson IDE.
Gőzerővel támadják az oroszok Avgyijivkát
A Donyeck melletti települést szinte percenként éri találat – adta hírül a Mandiner az ukrán Focus hírportálra hivatkozva.
A hírportál szerint
az oroszok 30 percenként lövik már Avgyijivka városát, ukrán jelentések szerint a várost védő ukrán erők az elmúlt 24 órában 21 támadást vertek vissza. Azt írják, hogy egyre nagyobb erővel nyomulnak előre az oroszok és már a védők állásait is szétrobbantották a Moszkvához hű erők.
Az erről szóló hírt megerősítette Sztanyiszlav Bunjatov, az Ukrán Fegyveres Erők egyik altisztje is a Telegram-csatornáján. Szavai szerint vészesen fogy a tüzérségi lövedékük, a gyalogsági katonák pedig pokolian fáradtak.
Nincs hova visszavonulni
– tette hozzá, majd azt írta, addig harcolnak, míg van erejük, de több tüzérségre és erősítésre van szükségük. Állítása alapján
az oroszok már közel vannak ahhoz, hogy bekerítsék a várost
– írja a Mandiner.
Lezárta a svéd ügyészség az Északi-Áramlat-1 és 2-nél történt robbanások vizsgálatát
A 2022 szeptemberében történt robbanások miatt indított vizsgálatot a svéd ügyészség arra hivatkozva zárta le, hogy nincs illetékessége az ügyben – jelentették be a svéd hatóságok szerdán.
Mats Ljungqvist, a nyomozást vezető ügyész elmondta: átfogó és alapos vizsgálatot folytattak le, és arra a következtetésre jutottak, hogy a svéd ügyészségnek nem hatásköre eljárni az ügyben. Kiemelte, hogy nem közölnek további részleteket a vizsgálat következtetéseiről vagy az esetlegesen gyanúba került személyekről.
Korábban Svédország mellett Dániában és Németországban is vizsgálatot indítottak a robbanások hátterének felderítésére. Ljungqvist közleményében kitért arra is, hogy szoros együttműködést folytattak a német nyomozókkal, és ennek keretében átadtak a németeknek olyan anyagokat, amelyeket azok majd bizonyítékként tudnak felhasználni.
Az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat és az Északi Áramlat-2 gázvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbanások, Svédország és Dánia gazdasági övezetében. Azt már megállapították, hogy szándékos merénylet történt, de felelőst mind ez idáig nem neveztek meg. Az ügyben az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított eljárást. Oroszország az "angolszász" országokat tette felelőssé a történtekért. A két vezetékpár évi 110 milliárd köbméter földgáz szállítására volt alkalmas. Az Északi Áramlat-1 2012-től működött, az Északi Áramlat-2 építését 2021-ben fejezte be a Gazprom orosz energiavállalat, de az Ukrajna ellen indított háború miatt a használata soha nem kezdődött meg. |
Újabb kiterjedt orosz légitámadás-sorozat érte Ukrajnát
Oroszország több hullámban rakétacsapásokat mért Kijevre és más ukrán városokra szerda hajnalban – közölték ukrán tisztviselők, kiemelve, hogy a lelőtt rakéták lehulló darabjai miatt a főváros több részében megszűnt az áramszolgáltatás.
A légitámadásoknak országszerte egy halálos és több sebesült áldozatuk van.
Fotó: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/AP
Ukrajna egész területén légiriadó volt érvényben. A légitámadások közeledtét először a közép-ukrajnai Kirovohradi és Cserkaszi területen jelezték, röviddel később a bombázások átterjedtek a Kijevi, Vinnicjai, Dnyipropetrovszki, Mikolajivi, Odesszai, Poltavai, Szumi és Harkivi régiókra is. Az ukrán média robbanásokról számolt be Mikolajiv, Harkiv, Kijev, Ivano-Frankivszk, Lemberg, Hmelnickij és Cserkaszi városokban.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester közlése szerint a szerda hajnali légitámadásban – amely az első volt februárban a fővárosban – hat ember megsebesült, és hármat közülük kórházba szállítottak.
Ukrajna legnagyobb magántulajdonú energetikai vállalata, a DTEK közölte, hogy a főváros Dnyiprovszkij kerülete részben áram nélkül maradt. Szemtanúk közlése szerint a központi kerületekben nincs áram, víz, és robbanások hallatszanak.
A dél-ukrajnai Mikolajiv polgármestere, Olekszandr Szienkevics szerint egy ember meghalt, és legalább hatan megsebesültek egy súlyos légicsapásban, amely 20 ház tetejét szakította le, és gáz- és vízvezetékeket rongált meg a kikötővárosban.
Oleh Szinyehubov, az északkelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója arról számolt be, hogy
az orosz rakéták a megyeközpont, Harkiv nem lakossági infrastruktúráját érintették.
Az orosz költségvetés januári hiánya a GDP 0,2 százaléka volt
Az orosz költségvetés januári hiánya mintegy ötöde volt az egy évvel korábbinak – közölte az orosz Pénzügyminisztérium szerdán.
A minisztérium adatai szerint a januári deficit 308 milliárd rubelre zsugorodott az egy évvel korábbi 1650 milliárd rubelről. A költségvetés bevétele 2396 milliárd rubelt tett ki, 76,6 százalékkal többet a tavaly januárinál, miközben a kiadása 13,2 százalékkal 2704 milliárd rubelre csökkent.
A pénzügyminisztérium az idei évre 1595 milliárd rubel, 0,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt vár. Nem végleges adatok szerint a deficit tavaly 3240 milliárd rubel volt.
A Politico szerzője kevesli az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurót
Alig száradt meg a tinta az uniós megállapodáson, a Politico máris kevesli az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurót. A portál szerint az unió most fog szembesülni azzal, hogy „még sokkal többet” kell majd fizetnie Ukrajnának, mivel az ország pénzügyi szükségletei napról napra nőnek – idézi a cikket a Mandiner.
Az EU korábban úgy gondolta, hogy számíthat az Egyesült Államokra
abban, hogy Washington szintén jelentős mértékben hozzájárul majd Ukrajna életben tartásához, de Joe Biden elnök képtelen keresztülvinni a kongresszuson a Zelenszkijéknek szánt legutóbbi 60 milliárd dolláros katonai segélycsomagot. A Politico szerint emiatt egyre nagyobb a félelem uniós körökben, hogy Brüsszelnek kell majd viselnie Ukrajna költségeinek nagy részét.
Míg az EU 50 milliárd eurót különített el a 2027-ig tartó időszakra, a Nemzetközi Valutaalap szerint egyedül Ukrajna költségvetési hiánya ebben az évben több mint 40 milliárd dollár lesz.
Mindenki belátja, hogy 50 milliárd euró nem elég
– mondta Johan Van Overtveldt belga EP-képviselő, az Európai Parlament költségvetési bizottságának elnöke.
Európa felismerte, hogy fokoznia kell az erőfeszítéseit.
Ez alatt azt érti a tisztviselő, hogy máshonnan kell pénzt szereznie az uniónak – írta a portál.
A Világbank becslései szerint Ukrajna hosszú távú szükségletei 411 milliárd dollárra rúgnak.
Eközben az unió vezetői egyre inkább azon gondolkodnak, hogy „alternatív finanszírozási módokat” kell keresniük Ukrajna számára.
A cikk folytatását ITT tudja elolvasni.
Alkotmányellenes az ukrán mozgósítási törvénytervezet
A kormány felülvizsgált mozgósítási törvénytervezete is tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek sértik Ukrajna alkotmányát - közölte Dmytro Lubinets ombudsman.
A Lubinets által bírált szakaszok egyike kimondja, hogy a katonai parancsnokság korlátozhatja az ukrán állampolgárokat, hogy elhagyják az országot. Lubinets szerint ez sérti Ukrajna alkotmányának 17. cikkelyét, amely megtiltja, hogy a hadsereg korlátozza az állampolgárok szabadságjogait – írja a Kyiv Independent.
Az ukrán vezetés az idei mozgósítási tervek miatt dolgozta át a sorkatonaság körüli jogi keretet. A kormány január 30-án nyújtotta be a parlamentnek a mozgósítási törvény új tervezetét, több mint két héttel azután, hogy visszavonta az eredeti, vitatott változatot.
Magyarország segít
Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 3908 fő, a román–magyar határszakaszon belépők közül 3657 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében - írták.
Több mint 100 robbanás volt Szumiban
Az orosz hadsereg a Szumi régiót támadta erőteljesen, több mint száz robbanást észleltek a régióban. Károkról, civil áldozatokról nem érkezett jelentés –számolt be az Origo.
Ez történt kedden:
Ukrán válság
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
