2024.02.02. 09:20
Brüsszeli fenyegetőzések után tárgyalásos megállapodással zárult az EU-csúcs
Hosszú brüsszeli fenyegetőzések sora után végül mégiscsak a megbeszélés döntött a február 1-jei EU-csúcson az Ukrajnának szánt pénzek ügyében. Valahogy így kéne működnie az uniós politikának: a tagállamokat nem belezsarolni kell a kívánt álláspontba, hanem meg kell érteni a kételyeiket, és választ keresni rájuk. Ezen az elven alapult az az európai projekt, amely nem birodalomként, hanem egyenrangú felek együttműködéseként indult, még akkor is, ha ez nehezebb és időigényesebb. – írja elemzésében az Alapjogokért Központ.
Orbán Viktor miniszterelnök (j2), Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (elöl, b), Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b2), Emmanuel Macron francia elnök (b3), Thérése Blanchet, az Európai Tanács főtitkára (b4), Giorgia Meloni olasz kormányfő (j3) és Olaf Scholz német kancellár (j) tárgyal az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozója előtt Brüsszelben 2024. február 1-jén
Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Fotó: Fischer Zoltán
Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács, amely az EU legfőbb politikai döntéshozó szerve, tavaly december 14–15-i ülésén nem született döntés az Ukrajnának járó pénzek kérdésében, szükségessé vált egy rendkívüli ülést összehívni az idei év elején. Ennek fő oka az, hogy az eddigi ukrajnai segélykeret – bár jogi értelemben 2024 decemberéig működhet – kiürült, és az ukrán költségvetésből is jelentős pénzek hiányoznak – írja az Alapjogokért Központ elemzése.
Fotó: Fischer Zoltán / Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Brüsszel és a nagyobb tagállamok elkötelezettek maradtak Ukrajna pénzügyi támogatása mellett, amivel kapcsolatban a magyar kormány azonban több mindent is kifogásolt, így például azt, hogy ez a négyéves, ötvenmilliárd eurós keret nem tartalmaz megfelelő mechanizmusokat a pénzköltés ellenőrzésére és a segélyezés leállítására, ha a nemzetközi helyzet alakulása úgy kívánná. Érdemes emlékeztetni, hogy a magyar kormány elvi szinten sosem ellenezte Ukrajna pénzügyi támogatását, csak annak mikéntjével kapcsolatban voltak fenntartásai.
A Dornfeld László vezető elemző által jegyzett írás szerint Brüsszel először a jól ismert eszközhöz nyúlt: válogatott módon fenyegetni kezdte Magyarországot. Január 28-án, négy nappal az ülés napja előtt a Financial Times kiszivárogtatott egy olyan uniós dokumentumot, amely szerint ha a magyar kormány tovább ellenzi a megállapodást az ukrán támogatás ügyében, úgy a már odaítélt forrásokat beleértve minden uniós támogatás végleges elvételével tönkretennék az ország gazdaságát.
Mint az Alapjogokért Központ írja: Orbán Viktor nem véletlenül minősítette ezt zsaroló kézikönyvnek.
Ezt a nemzetközi sajtó és a dollármédia szócsövein keresztül fenyegetésáradat követte, ahol többek között a 7. cikkely szerinti eljárásban a magyar szavazati jog elvétele is felmerült, illetve felmelegítették a magyar soros tanácsi elnökség elnapolásának a gondolatát is, és a helyünket a sorban utánunk következő lengyel kormány vette volna át, Donald Tusk vezetésével. Úgy tűnik, a közmédia elfoglalása verőlegényekkel, a választott képviselők politikai fogságba vetése kisebb bűn Brüsszel szemében, mint a nemzeti érdekek melletti kiállás.
Fotó: Fischer Zoltán / Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Tusk is megtette a magáét, még a csúcs előtt üzent Orbán Viktornak, hogy se megérteni, se elfogadni nem tudja a magyar álláspontot, illetve közölte, hogy nincs helye kompromisszumnak.
Ahol a zsarolás nem ért célt, ott a párbeszéd igen: Magyarország megkapta azokat a garanciákat, amelyeket hiányolt korábban. Így azt, hogy az eddig visszatartott, nekünk jogszerűen járó pénzeket nem fogják Ukrajna támogatására felhasználni, hanem a későbbi megállapodás után az ország és az emberek érdekében használhatja fel azokat a kormány.
Másrészt garanciaként bekerült a végső szövegbe az is, hogy szemben a kezdeti verzióval, amelyben a tagállamok semmiféle kontrollt nem gyakoroltak az ötvenmilliárd eurós összeg felhasználása felett, a végső szövegbe rendszeres felülvizsgálati mechanizmus került. Ez alapján az Európai Tanács évente megvizsgálja a pénzek elköltését, és tanácsokat ad, valamint a támogatás félidejénél kérheti annak teljes felülvizsgálatát a bizottságtól – írja az elemzés.
Ráadásul bekerült a szöveg végére egy olyan mondat is, ahol az Európai Tanács felhívta a figyelmet saját 2020-as következtetéseire a jogállamisági kondicionalitási eljárás kapcsán.
Ez arra utal, hogy meghallották a magyar panaszt azzal kapcsolatban, hogy az eredeti ígéretek szerint a szakmai eszközt egyre inkább politikai fegyverként használta az ország ellen a bizottság és különösen az Európai Parlament. Pedig a kérdésben a tagállamoké a végső döntés, erre pedig nem ártott emlékeztetni a brüsszeli bürokráciát.
Bár konkrét következménye ennek nincs, mégis óvatosságra intheti a hazánkkal szemben egyre inkább agresszív és elszemtelenedett föderalistákat – teszi hozzá az Alapjogokért Központ.
