Kocsis Máté: a szuverenitás ellensége elsősorban a nyílt társadalom (videó)

Kocsis Máté azt mondta, bár a nyílt társadalom szépen hangzik, de ideológiája egy gyarmatosítási program, egy társadalmi, gazdasági cselekvési terv, amely azt hirdeti magáról, hogy erőszakmentes, pacifista, korlátlan szabadságjogokkal ruházza fel az egyént, és követői az anyagi és szellemi javakhoz egyenlő arányban hozzáférhetnek.

A végén ennek épp az ellenkezőjét hozza magával, a pacifizmus helyett békétlenséget és háborút, az egyénnek szabadság helyett szűkülő perspektívákat, elvesztett jogokat, a nemzeti közösségeknek pedig önfeladást és alárendeltséget – jelentette ki a frakcióvezető.

Hozzáfűzte, mindezzel arra „idomítják” a nemzeteket, hogy mondjanak le az életképességükről és lényegében számolják fel magukat. A nyílt társadalom valójában nem kulturális- és tudástranszfer, nem szabadkereskedelem, nem szövetségi szisztéma, hanem gyarmatosítás, és mindenkit, aki szembeszáll ezzel, azt populistának és diktatórikusnak minősítik – közölte Kocsis Máté.

Kifejtette: a régi gyarmatosítók rendet hoztak létre az ellenőrzésük alá vett területeken, hogy uralják az erőforrásokat, de legtöbbször nem várták el a teljes kulturális önfeladást. A nyílt társadalom gyarmatosítói felmentést kínálnak minden közös teher alól. Azt ajánlják: „szakadj el a nemzetedtől, a hitedtől, bizonytalanodj el a nemi önazonosságod terén, és tedd ki a gyermeked a talajt vesztett társadalom tagjai közé”.

 – folytatta a frakcióvezető. 

Álláspontja szerint azonban, ha az egyén nem tagja egy erős közösségnek, akkor kiszolgáltatottá válik. Az egyén sehol a világon nem olyan fontos, mint a saját szülőhazájában, ha pedig azt elveszíti, akkor nem szabad lesz, hanem földönfutó, akit felhasználhatnak bármire.

 – szögezte le Kocsis Máté. Hozzátette,

„Ha vereséget szenvedünk a globalistákkal szemben, soha többé nem lehet visszaállítani a nemzeti szuverenitást”, a változás visszafordíthatatlan lesz – hangsúlyozta a frakcióvezető. Kijelentette,

Kocsis Máté kitért arra is, hogy 2022-ben a magyar baloldal „külföldi pénzből akart belföldi hatalomra szert tenni”. Soros György, „a nyílt társadalom főspekulánsa megvette parlamentünk baloldalát. Amikor kormányoztak, a nemzet vagyonát adták el, ellenzékből meg magukat. Most ők kerültek külföldi kézbe, csak őket nem fogjuk visszavásárolni” – fogalmazott a frakcióvezető.

Megjegyezte, „a globalisták nem fogják feladni, de bármelyik honfitársunkat veszik meg, harcolni fogunk velük; nemzetünk szuverenitása Magyarország megújuló erőforrása”.

A konferencia első napjának videóját itt tudja megtekinteni:

Nemzetünk szuverenitása Magyarország megújuló erőforrása, amiről semmiképpen nem mondhatunk le:

Bóka János: meg kell védeni Európa határait

Meg kell védeni Európa határait, mi akarjuk eldönteni, ki léphet be az Európai Unió területére, és ehhez Brüsszelben változásra van szükség – erről az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt csütörtökön a Konzervatív Politikai Akció Konferencián (CPAC Hungary), Budapesten.

Bóka János kiemelte: Európa lassan egy évtizede küzd a migrációs válsággal, és Magyarország ugyanannyi ideje védi az illegális migráció hullámaival szemben saját és az EU külső határait.

– mondta a miniszter. Megjegyezte:

Mint elhangzott, az elmúlt tíz évben több mint 1,5 milliárd eurót költöttünk a külső határok védelmére, ennek alig 1 százalékát volt hajlandó Brüsszel finanszírozni.

Bóka János hozzátette: mivel Brüsszel szerint a magyar rendszer jogsértő, az Európai Unió menekültügyi forrásaitól is el vagyunk zárva.

– fogalmazott a miniszter.

Kitért arra, hogy kaptunk migrációs paktumot migránskvótával és a kötelező relokáció vagy pénzbüntetés lehetőségével.

„Azt is javasolták, bontsuk el a határkerítést, az európai népességfogyásra szerintük amúgy is a migráció a legjobb megoldás. Látjuk, milyen jól működik ez Nyugat-Európában, biztosan jól működne Magyarországon is” – jegyezte meg.

Hangsúlyozta, Brüsszelben komoly változásra van szükség, hiszen meg kell védeni Európa szárazföldi és tengeri határait.

„Mi akarjuk eldönteni, ki léphet be Európába. Nem nemzetközi embercsempész bandák és nem nemzetközi NGO-hálózatok. Jogunkban áll eldönteni azt is, kikkel kívánunk együtt élni a saját hazánkban. De ezt a jogot csak akkor tudjuk ténylegesen gyakorolni, ha meg tudjuk védeni a határainkat: csak azok léphessenek be Európába, akik erre jogosultak” – tette hozzá.

Bóka János azt mondta, a menedékkérelmeket Európa határain kívül kell elbírálni, a biztonságos országokból érkező illegális határátlépőket pedig vissza kell kísérni a határon túlra.

Úgy véli, politikai változásra van szükség az EU-ban, ami kétségkívül bátorságot igényel.

„Brüsszelben azonnali változásra van szükség, ami ma még lehetséges, de ahogy telik az idő, a tömeges migráció visszafordíthatatlan átalakulást idéz elő az európai társadalmakban, majd az európai politikában, az európai életmódban, a gondolkodásban. És akkor Európa, ahogyan mi ismerjük, nem lesz többé” – mondta a miniszter.

Közölte, a változást a valódi jobboldali európai alternatíva hozza meg, amelyet politikai közösségük képvisel.

– jelentette ki Bóka János.

Nagy Márton: még nem késő helyreállítani az Európai Unió versenyképességét

Talán még nem késő helyreállítani az Európai Unió versenyképességét, ehhez azonban stratégiai gondolkodásra és a gazdasági szereplők meghallgatására van szükség – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten, a Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC Hungary) első napján.

Hangsúlyozta: 

A tárcavezető az európai gazdaság versenyképességének visszaesését mutató példák közé sorolta, hogy míg 2010-ben világ GDP-jének 22 százalékát adta a kontinens, ez az arány 2023-ra 17 százalékra csökkent, és a következő években 15-16 százalék körül alakulhat. Tizennégy éve a tíz legnagyobb gazdaság közül négy európai volt, jelenleg csak kettő az, és az IMF, valamint a Goldman Sachs előrejelzése szerint 2070-re már csak egy európai gazdaság kerül ebbe a körbe. A világ top 100 vállalatai között 2010-ban még 36 európai cég szerepelt, idén számuk 14-re, a következő években pedig 10 alá csökken – mondta.

– fogalmazott.

A szabadalmak területén, az unikornisok – az egymilliárd dollárt meghaladó értékű startupok – számában, a globális exportban is megfigyelhető Európa térvesztése. Járműexportban Németország elvesztette vezető szerepét, az elektromos autógyártásban is háttérbe szorultak az európai gyártók, míg chipgyártásban „sehol sem vagyunk” – folytatta.

Az EU sok szempontból válsággal néz szembe, és ha az a kérdés, honnan lesz pénz a versenyképesség helyreállítására, „akkor erre az a válasz, hogy sehonnan” – mondta, hozzátéve, hogy a digitális és a zöld átállás költsége meghaladhatja az 500 milliárd eurót.

 – mondta.

Nagy Márton szerint Kína ebben a technológiai átállásban két-három évvel jár az EU előtt: a tisztán elektromos meghajtású autók penetrációja az újautó eladásokban 33 százalék, míg az EU-ban 13 százalék.

Az Európai Bizottság a hagyományos járművek forgalomba helyezésnek tilalmára 2035-ös céldátumot határozott meg, viszont hiányzik az ehhez vezető stratégia, míg Kínában céldátum nincs, viszont létezik stratégia, ami mutatja a két megközelítés közötti különbséget – jegyezte meg.

 Hangsúlyozta: Magyarország több más uniós tagállammal, köztük Németországgal nem támogatja az Európai Bizottság friss javaslatát, hogy a jelenlegi 10 százalékról duplájára, vagy triplájára emeljék a kínai elektromos autók behozatalára kivetett védővámokat.

Véleménye szerint egy ilyen protekcionista intézkedés a verseny ellen megy, deglobalizációs folyamatokat indíthat el, a konnektivitás helyett blokkosodáshoz és kereskedelmi háborúhoz vezet.

A kérdésben várhatóan május végén, június elején szavazhat az Európai Parlament.

– tette hozzá.

„Hiszünk abban, hogy az európai versenyképesség helyreállítható, de nem ideológiákkal, dátumokkal, hanem stratégiai gondolkodással, a piaci szereplők bevonásával” – zárta beszédét Nagy Márton.