2024.05.02. 06:14
Oroszország több mint 3200 irányított légibombát dobott áprilisban Ukrajnára
799. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Tűzoltók küzdenek a lángok megfékezésén egy orosz légicsapást követően a dél-ukrajnai Odessza kikötővárosban 2024. május elsején
Forrás: MTI/AP/Rendkívüli helyzetek ukrán minisztériuma
Fotó: -
Moszkva a svájci konferencia bojkottjára kérte partnereit
Oroszország arra kéri partnereit a "világ többségének" országaiból, hogy tartózkodjanak a svájci Ukrajna-konferencián való részvételtől, és ne keveredjenek bele Kijev újabb oroszellenes provokációiba - írta Marija Zaharov orosz külügyi szóvivő a moszkvai diplomáciai tárca honlapján csütörtökön megjelent állásfoglalásában.
"A világ többségének országaiból való partnereinket is arra kérjük, hogy tanúsítsanak éberséget és tartózkodjanak az ilyen fórumokon való részvételtől, hogy ne hagyják magukat behúzni Kijev és a Nyugat újabb oroszellenes provokációiba, amelyeknek nem a béke, hanem az Oroszországgal való folyamatos konfrontáció a célja" - hangsúlyozta Zaharova.
Korábban a svájci külügyminisztérium közölte, hogy Bern több mint 160 küldöttséget hívott meg, köztük a G7, a G20 és a BRICS-országok delegációit az Ukrajnáról szóló konferenciára, amelyet június 15-16-án tartanak Bürgenstockban. Az ország hatóságai szerint Oroszország "jelenleg" nincs a meghívottak között.
A berni orosz nagykövetség közleményt adott ki, amely szerint Moszkva tudomásul vette Svájc döntését, hogy nem hívja meg Oroszországot a júniusi ukrajnai békekonferenciára.
Álláspontunk változatlan: nincs értelme a békefolyamat elindításáról beszélni Oroszország részvétele nélkül. Az úgynevezett +békekonferencia+ megtartása valójában nem más, mint a hírhedt kijevi 'békeformula' keresztülvitele, amely Oroszországnak szóló ultimátumok sorozata. Az ultimátumok nyelvezete számunkra elfogadhatatlan
- közölte az orosz diplomáciai képviselet.
Emmanuel Macron: ha Oroszország győz Ukrajnában, vége az európai biztonságnak
A francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban.
Macron a The Economist című brit gazdaság-politikai folyóiratnak adott, a hetilap online kiadásában csütörtökön megjelent átfogó interjúban úgy fogalmazott: egyértelmű stratégiai álláspontja az, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában, hiszen „ki feltételezhetné, hogy Oroszország ezen a ponton megállna?”
A francia államfő egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett. „Nem zárok ki semmit, mivel olyasvalakivel állunk szemben, aki szintén nem zár ki semmit” – fogalmazott.
A francia elnök szerint a Nyugat túlságosan tétovázó álláspontra helyezkedett azzal, hogy cselekvési határokat szabott magának olyasvalakivel szemben, akinek „már semmiféle ilyen korlátai nincsenek, aki maga az agresszor”. Hozzátette ugyanakkor: a hitelességhez hozzátartozik az elrettentésnek az a formája is, amely „nem teszi teljesen láthatóvá, hogy mit teszünk vagy mit nem teszünk” a jövőben.
A 2022 nyarán tartott NATO-csúcson mindegyik tagország kizárta harckocsik, mélységi csapásmérésre alkalmas rakéták és repülőgépek ukrajnai szállítását, most azonban mindezek már folyamatban vannak, így nem lenne helyénvaló a továbbiak kizárása, a hitelesség és az Oroszországgal szembeni elrettentés szempontjából sem
– mondta a francia államfő.
Arra a kérdésre, hogy ha az amerikai nukleáris védőernyő nyújtotta garancia esetleg nem lesz teljes körűnek tekinthető, akkor Franciaországnak szüksége lehet-e saját hadászati nukleáris fegyverei mellett hadszíntéri nukleáris eszközökre is a potenciális eszkaláció kezelhetősége végett, Macron kijelentette: Franciaország mindig is elvetette a hadszíntéri nukleáris fegyverek alkalmazását, mivel nukleáris doktrínája nem a korlátozott nukleáris háború, hanem „az elfogadhatatlan mértékű károkozás”. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem kíván „politikai fikciókkal” foglalkozni, így nem akarja megkérdőjelezni az amerikai garanciát.
Emmanuel Macron szerint Európára a geopolitikai kockázatok mellett a demokráciák válsága is hatást gyakorol. Európában született a liberális demokrácia eszméje, és az európai társadalmi rendszerek ennek szabályaira épülnek – tette hozzá.
A francia elnök szerint a demokrácia sérülékenysége – különösen választások idején – lendületet ad „az antiliberális, vagy ahogy ma mondjuk, az illiberális impulzusoknak”.
Macron a demokrácia sérülékenységeinek forrásai között említette, hogy a fiatal nemzedékek ki vannak téve a digitális technológiával folyó visszaélések hatásainak, és e visszaélések a francia elnök szavai szerint a társadalmak egészét is átalakítják.
Macron szerint Európát jelenleg hármas egzisztenciális kockázat fenyegeti: katonai és biztonsági kockázat, a jólétet veszélyeztető gazdasági kockázat, valamint a belső széthúzás és a demokráciák működésében tapasztalható felfordulások. Különösen a koronavírus-járvány után „alábecsültük ezeket a feszültségeket, és bár Európa reagálni kezdett ezekre, de túlságosan félénk módon és néha talán kissé túl későn” – fogalmazott a francia államfő.
Egy újabb település elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Elfoglalta a donyecki régióban lévő Berdicsi települést az orosz hadsereg, miközben négy frontszakaszon előretört, és 16 ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
Az orosz hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek mintegy 930 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan az elmúlt nap folyamán. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között egy rakéta- és lőszergyártó műhelyt, egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt, három tábori lőszerraktárt, két HIMARS sorozatvetőt, két harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, egy német Panzerhaubitze 2000-es és egy lengyel Krab önjáró, valamint négy amerikai M777-es és két M198-as vontatott tarackot, két francia gyártmányú HAMMER légibombát, három HIMARS- és Uragan-rakétát, továbbá 25 drónt.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva megalapozatlannak minősítette azt az amerikai külügyminisztérium által megfogalmazott vádat, miszerint az orosz hadsereg vegyi fegyvert vetett volna be Ukrajnában. Szergej Lebegyev, „a mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy Ocsakivban ukrán katonai létesítményeket értek orosz katonai csapások, beleértve a kikötőt is.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Büntetőeljárások hazaárulás miatt
Az orosz belügyminisztérium csütörtökön körözést adott ki Pavlo Petrenko volt ukrán igazságügyi miniszter, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács volt tagja ellen a Donyec-medencében elrendelt „úgynevezett terrorellenes művelet megindítására vonatkozó bűnös döntések miatt”. Petrenko ellen az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) 2023. december 22-én emelt vádat a terrorellenes művelet miatt, amelynek következtében 2014 és 2019 között több mint kétezer ember, köztük 56 gyermek sebesült meg és vesztette életét.
Az orosz második nyugati kerületi katonai bíróság csütörtökön 25 évi szabadságvesztésre ítélte a 46 éves, ukrán állampolgárságú Szergej Karmazint, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) ügynökét, miután bűnösnek találta kémkedésben, valamint abban, hogy diverzánsakciókat hajtott végre, és terrorcselekményt készített elő a moszkvai régióban. A „szigorúan titkos” minősített ügy tárgyalása a nyilvánosság kizárása mellett folyt.
Karmazin, akinek beszervezéséhez és kiképzéséhez a hivatalos tájékoztatás szerint köze volt a lengyel és a lett titkosszolgálatnak is, vasúti elektromos berendezéséket rongált meg Moszkva megyében és egy olajraktár felrobbantására készült Szerpuhovban.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtöki közlése szerint a „Krími Köztársaság” legfelsőbb bírósága 11 évi fegyházbüntetésre ítélt egy ukrán állampolgárt, aki az ukrán katonai hírszerzésnek adatokat továbbított az orosz fegyveres erők zaporizzsjai objektumairól.
Az FSZB bejelentette, hogy őrizetbe vette a távol-keleti Tengermellék egy lakosát azzal a gyanúval, hogy az ukrán katonai hírszerzésnek dolgozik. A gyanúsított ellen hazaárulás címén indult büntetőeljárás.
Ukrán kormányzó: sokan megsebesültek az Odesszát ért újabb orosz támadásban
Tizennégyen megsebesültek abban az orosz támadásban, amelyet a dél-ukrajnai Odesszára mértek csütörtökre virradó éjjel – közölte Oleh Kiper, a régió kormányzója a Telegramon. Hozzátette, hogy károk keletkeztek a polgári infrastruktúrában, beleértve postai raktárépületeket. Elmondta, hogy még mindig oltják a keletkezett tüzeket.
Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy régiójának több részét is orosz támadások érték csütörtökön, az eddigi információk szerint két idős helyi lakos megsebesült.
Szinyehubov és Vadim Filaskin Donyeck megyei kormányzó jelentései szerint szerdán nyolc ember vesztette életét és 23-an sebesültek meg a két régió elleni orosz ágyúzások következtében.
Az északkelet-ukrajnai Szumi megye vezetése arról adott hírt, hogy az elmúlt nap alatt az orosz erők 31 támadást hajtottak végre a régióban, drónokkal támadtak, és aknákat dobtak le, a helyi hatóságok 130 robbanást jegyeztek fel.
Nazar Volosin, a keleti országrészben harcoló Horticja hadműveleti és stratégiai csapatcsoport szóvivője az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek elmondta, hogy az orosz csapatoknak sikerült áttörniük és megvetni a lábukat a Donyeck megyei Pokrovszk térségében lévő Ocseretinében, de azt a részt, ahol tartózkodnak, az ukrán katonák tűz alatt tartják, és a harcok folytatódnak. Hozzátette: az orosz erők továbbra is rohamozzák Csaszov Jart és a környező településeket, ahol heves harcok folynak a logisztikai útvonalak ellenőrzéséért.
Az ukrán különleges hadműveleti erők sajtószolgálatukon keresztül beszámoltak arról, hogy megsemmisítették egy orosz Buk légvédelmi rendszer indító-töltő állását Szumi térségében.
Az ukrán vezérkar a Facebookon közzétett reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napon 121 összecsapás történt a fronton, az orosz erők öt rakéta- és 63 légicsapást hajtottak végre, valamint 72-szer nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 471 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett húsz orosz harckocsit, húsz tüzérségi és négy légvédelmi rendszert, valamint 23 drónt.
Oroszországot vádolta az észt külügyminiszter a GPS-jelek zavarásával a Baltikum térségébenOroszországot vádolta Margus Tsahkna észt külügyminiszter csütörtökön a GPS-jeleknek a Baltikum térségében történő zavarásával, amely fennakadásokat okoz az ottani országok légi közlekedésébent. Észtországban az utóbbi időben egyre gyakoribbak a GPS navigációs rendszer okozta fennakadások. A balti ország hatóságai szerint a GPS-jeleket orosz területről zavarják, és a probléma egyre nagyobb lett az Ukrajna elleni orosz háború 2022. februári kezdete óta. „Tudjuk, hogy Oroszország zavarja a GPS-jeleket az Ukrajna elleni támadás kezdete óta. Az elmúlt másfél évben ez a probléma igen súlyossá vált a térségben” – mondta a miniszter az észt televízióban egy csütörtöki rádiójelentés szerint. Margus Tsahkna közölte: Észtországon kívül Lettország, Litvánia, Finnország, Norvégia, Svédország és Lengyelország is küzd a GPS-jelek zavarásával. A miniszter szerint a GPS elleni támadás az életüket zavaró és minden nemzetközi megállapodást sértő hibrid akció része. Egy egyezmény szerint, amelynek Oroszország is részese, senki sem zavarhatja a GPS-jeleket. Ugyanakkor számos bizonyíték van arra, hogy a zavarás Szentpétervár, Pszkov és Kalinyingrád térségéből érkezik – tette hozzá a külügyminiszter. A múlt héten a Finnair finn légitársaságnak Észtország második legnagyobb városába, Tartuba tartó két járatát kellett átirányítani a GPS-jelek zavarása miatt. |
Ukrán elnök: Oroszország több mint 3200 irányított légibombát dobott áprilisban Ukrajnára
Áprilisban Oroszország több mint háromszáz különféle típusú rakétával, csaknem háromszáz Sahíd kamikaze (önmegsemmisítő) drónnal és több mint 3200 irányított bombával mért csapást ukrán civilekre – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közösségi oldalain.
Városaink és közösségeink Szumi megyétől az odesszai, dnyipropetrovszki, harkivi, donyecki, mikolajivi régiókon át a Herszoni területig naponta és éjszakánként szenvednek ettől a tudatos és aljas terrortól
– fogalmazott az államfő. Hozzátette, hogy több ezer ukrán ember életét mentették meg azoknak a vezetőknek és országoknak köszönhetően, amelyek már támogatták Ukrajnát légi pajzsának erősítésében, és szankciókkal „zúzzák szét az orosz katonai gépezetet”. Mégis sok emberéletet követeltek ezek az orosz támadások – emlékeztetett, és felszólította a világot, hogy növelje nyomását Oroszországra, és segítse Ukrajnát légvédelmi képességeinek növelésében.
Az elnök az X-en közzétett bejegyzésében kiemelte, hogy a júniusi svájci békecsúcsra a világ minden kontinenséről hívtak meg állam- és kormányfőket.
„Viola Amherd svájci államfővel kötött megállapodásaink értelmében az első békecsúcsra június 15-16-án kerül sor a svájci Luzern városa melletti Bürgenstockban” – emlékeztetett. Zelenszkij szerint a csúcstalálkozó platformot jelent majd annak megvitatására, hogy az ENSZ Alapokmányával és a nemzetközi joggal összhangban minként lehet elérni átfogó, igazságos és tartós békét Ukrajnában. „A csúcstalálkozóra meghívott államok mindegyike bizonyította elkötelezettségét ezen elvek mellett” – hangsúlyozta. Hozzátette: bízik abban, hogy minden békeszerető ország érdekelt a részvételben.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Foreign Policy című amerikai folyóiratban megjelent interjújában – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett csütörtökön – kijelentette: az agresszor ország, Oroszország két esetben lehet őszinte résztvevője a béketárgyalásoknak: miután vereséget szenvedett a csatatéren, vagy miután a globális békecsúcs résztvevői összefognak és koncepciót dolgoznak ki a további teendőkre.
„Az első a siker a csatatéren, a második az, ha létrejön egy koalíció olyan országokból, amelyek ugyanazokat az elveket és elképzeléseket vallják. Ezért ennek a csúcstalálkozónak nem az a célja, hogy Oroszországot vonzza, hanem az, hogy egyesítse azokat az országokat, amelyek osztják azokat az elveket és megközelítéseket, amelyeken a további intézkedések alapulnak. Ezt követően lehet párbeszéd Oroszországgal, azaz Oroszország a tárgyalások résztvevője lehet. Hiszen igaz az, hogy lehetetlen befejezni a háborút mindkét fél részvétele nélkül” – fejtette ki a tárcavezető.
Hangsúlyozta:
Kijev a 2014 és 2022 között szerzett realitásokra és tapasztalatokra alapozza hozzáállását a Moszkvával folytatandó tárgyalásokhoz.
Emlékeztetett arra, hogy közel kétszáz tárgyalási fordulót folytatott Ukrajna Oroszországgal különböző formátumokban, közvetítéssel és kétoldalúan egyaránt. „Tehát tudjuk, hogy nincs értelme tárgyalóasztalhoz ülni Oroszországgal, ha nem garantálható, hogy jóhiszeműen cselekednek” – összegezte a miniszter.
Kuleba megismételte: elfogadhatatlanok a háború befejezésére tett azon javaslatok, amelyekkel Ukrajnát rá akarják bírni, hogy területi engedményeket tegyen Oroszországnak. „Az orosz propaganda egyik legnagyobb sikere a nemzetközi politikában, hogy a vitákat abba az irányba terelték, hogy Ukrajnának miben kell engednie, milyen kompromisszumokat kell kötnie. Noha megállapítottuk, hogy Oroszország bűncselekményt követett el, arra a furcsa következtetésre jutunk, hogy Ukrajnának el kell ismernie valamit. Miért nem arról beszélünk, hogy Oroszországnak miben kell engednie, hogy véget vessen a háborúnak?” – tette fel a kérdést az ukrán diplomácia vezetője.
Elküldte a hivatalos meghívókat Svájc a júniusi békekonferenciára
Elküldte a hivatalos meghívót Svájc több mint 160 delegációnak a június közepén Ukrajna kérésére tartandó békekonferenciára – jelentette be a berni külügyminisztérium csütörtökön.
Az ukrajnai háború „igazságos és tartós” lezárása érdekében szervezett békekonferenciára állam- és kormányfőket várnak június 15-én és 16-án a Luzern melletti helyszínre – áll a tárca közleményében. Hozzátették azt is: „ezen a ponton” Oroszország nem szerepel a meghívottak között.
Közölték, Svájcnak meggyőződése, hogy Oroszországot be kell vonni a békefolyamatba, és a svájci kormány mindig is nyitott volt arra, hogy meghívják Moszkva küldötteit is, de Oroszország ismételten azt jelezte, hogy nem kíván részt venni a csúcstalálkozón – fejtette ki a svájci külügyminisztérium.
Jelezték, hogy a konferencián útitervet is ki akarnak dolgozni arra, hogyan tudnák Oroszországot bevonni a békefolyamatba.
Orosz tisztségviselők korábban azzal érveltek, hogy Svájc nem tekinthető semleges közvetítőnek, mert maga is csatlakozott a Moszkva ellen bevezetett európai uniós szankciókhoz.
Svájc januárban jelentette be, hogy – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérésére – házigazdaként vállalja egy békekonferencia megszervezését, amelyre meghívják a G7, a G20, a BRICS, az EU és több nemzetközi szervezet delegációit.
Felelősségre vonást sürgettek az odesszai tragédia 10. évfordulóján orosz tisztségviselőkTörvényszék létrehozását és az elkövetők felelősségre vonását sürgették a többtucatnyi civil halálával járó odesszai összecsapás 10. évfordulóján csütörtökön orosz tisztségviselők. A 2014-es kijevi hatalomátvételt követően Odesszában Majdan-ellenes aktivisták sátortábort alakítottak ki. Ukrán radikálisok ezt május 2-án délután felszámolták, majd felgyújtották a Szakszervezetek Házát, ahol ellenfeleik menedéket kerestek. A tragédiának a hivatalos adatok szerint 48 halálos áldozata volt – köztük hét nő és egy fiatalkorú – , több mint 250-en pedig megsérültek. „Meggyőződésem, hogy egy nagy törvényszéki tárgyalásra lesz szükség a különleges hadművelet eredményeként. Ott aprólékosan összerakják és bemutatják majd a teljes képet a kijevi hétköznapi nácizmus kialakulásáról, útjáról, minden bűntettéről. És e törvényszéki tárgyalás egyik központi, sarkalatos epizódjának a 2014. május 2-i, a Szakszervezetek Házában elkövetett szörnyű bűntett miatti vádemelésnek kell lennie” – írta csütörtökön Valentyina Matvijenko, az orosz parlamenti felsőház (Szövetségi Tanács) elnöke a Telegram-csatornáján. Szerinte az odesszai tragédia felelőseit meg fogják nevezni és meg fogják büntetni. Nehezményezte a nemzetközi szervezetek tétlenségét, amelyeknek szerinte kötelességük lett volna rákényszeríteni Kijevet a tragédia kivizsgálására és az elkövetők megbüntetésére. Hozzátette, hogy egy objektív nyomozáshoz tömegesen állnak rendelkezésre tanúk, az elkövetőkről és a történtekről a helyszínen videófelvétel készült. „Az a tény, hogy 10 évvel a szörnyű, a modern történelemben példátlan kegyetlenségű odesszai bűncselekmény után nincs eredménye a nyomozásnak, nincs tárgyalás, senkit sem büntettek meg, szemléletesen megerősíti, hogy a nácizmus mély, természetes normája a jelenlegi kijevi rezsimnek. Egy olyan norma, amelyet fontosnak és szükségesnek tart megvédeni” – írta Matvijenko. Konsztantyin Koszacsov, a felsőház elnökének helyettese ugyancsak a Telegramon azt írta, hogy a „különleges hadművelet” egyik célja a 2014-es odesszai áldozatok emlékének védelme, becsületük helyreállítása. Vjacseszlav Vologyin, az alsóház elnöke, szintén a közösségi médiában, kifogásolta, hogy az elkövetőket nem vonták felelősségre, és a nácizmus elleni harcot nevezte meg az Ukrajnában folytatott orosz háború egyik céljaként. „Emlékezünk mindazokra, akik akkor tragikus körülmények között életüket vesztették, és meg vagyunk győződve arról, hogy a bűncselekmény mögött álló személyeket meg kell büntetni. Az ilyen bűncselekmények nem évülnek el” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak. „Ma az odesszai mészárlás áldozatai előtt tisztelegve meggyőződésünk, hogy az igazságos megtorlás előbb-utóbb utoléri ennek az el nem évülő barbár bűncselekménynek az elkövetőit és kitervelőit. Meggyőződésünk, hogy nincs messze az a nap, amikor Odessza, miután ledobta magáról a modern banderisták igáját, ismét egy valóban szabad várossá válik, ahol a különböző nemzetiségű emberek békében és harmóniában élnek majd” – írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a moszkvai diplomáciai tárca honlapján. „Odesszában, a megszállt orosz városban orosz embereket égettek el. A Bandera-fattyak élvezettel követték el a bűncselekményeiket, és büszkék voltak rá, hogy agyonverték a lángok közül kimenekülőket. A tömeggyilkosság nemzeti büszkeség tárgyává vált. Ukrajna mint állam pedig véglegesen elpusztult, terrorszervezetté, veszett állattá vált” – írta Szergej Akszjonov, az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím vezetője a Telegramon. |
3000 harckocsi
Oroszország több mint 3000 harckocsit veszített Ukrajnában, ami a háború előtti teljes aktív készletének felel meg – állítja a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete. Elemzésük szerint ugyanakkor van elég gyengébb minőségű páncélozott jármű az orosz raktárban a kieső felszerelés évekig tartó pótlásokhoz, miközben Moszkva állítása szerint felpörgetik az új tankok gyártását.
Kijevi adomány a frontra
Az ukrán szárazföldi csapatok 20 új Toyota terepjárót kaptak Kijevtől. Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere azt mondta, hogy a saját költségvetésükből különítettek el 60 millió hrivnyát (kb.: 550 millió forintot) a szárazföldi erők 3. különálló rohamdandárja számára. A terepjárókat ennek az összegnek a feléért vásárolták.
A nem páncélozott járműveket katonák evakuálására, szállítására és logisztikai feladatoknál használják majd.
Amerikai szankciók
Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be három személy ellen, akik szerintük kapcsolatba hozhatók Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető halálával. Navalnij egy orosz sarkvidéki börtönben halt meg februárban, ismeretlen körülmények között. Az orosz hatóságok azt mondják, hogy természetes halállal halt meg, hívei azonban úgy vélik, hogy megölték.
Az amerikai pénzügyminisztérium honlapján megjelent közlemény szerint az orosz sarkvidéki cseppfolyósított földgázprojekthez kapcsolódó vállalatokat is szankciókkal sújtották, de korlátozások léptek életbe a Pobeda orosz légitársaságra is, amely az ország legnagyobb légitársaságának, az Aeroflotnak a leányvállalata.
Amerikai vádak
Washington azzal vádolta Moszkvát, hogy megsértett egy nemzetközi szerződést, amikor Ukrajnában egy első világháborús vegyi fegyvert, kloropikrint használt az ukrán csapatok ellen.
A kloropikrin irritáló, fullasztó hatású könnygáz. Németország vetette be a szövetséges csapatok ellen az első világháborúban, de azóta betiltották katonai használatát, tömegoszlató eszközként azonban most is elérhető több ország rendőrségénél.
Az ukrán hadsereg szerint a kloropikrin mellett az orosz erők illegálisan használtak CS- és CN-gázokkal töltött gránátokat is.
Személycserék
Napi videójában számolt be arról az ukrán elnök, hogy több személyi változást is végrehajtott az ukrán biztonsági szolgálatnál, egyéb részletet ugyanakkor nem osztott meg.
Hivatalos forrásból tudható, hogy leváltotta a szervezet kiberbiztonsági osztályának a vezetőjét, miután a sajtó Illja Vitiuk feleségének és családtagjainak vagyonosodásáról kezdett vizsgálódni.
Kő kövön nem marad a háború nyomán (videó)
Most már nyilvánvaló, hogy miután az Egyesült Államok ismét temérdek pénzt küld a háború folyatásához, a rombolás is folytatódni fog. Települések százai váltak és fognak a földdel egyenlővé válni. Ráadásul közben Kelet-Ukrajna a világ legnagyobb temetőjévé változik át. A rombolás és az értelmetlen gyilkolás mértéke európai embernek felfoghatatlan – írja a Magyar Nemzet.
Az ukrán emberveszteségek mellett, melyeket a szakértők több mint félmillióra tesznek, hatalmasak a polgári infrastruktúrát ért károk.
Békecsúcs
Ukrajna a globális békecsúcsra készül és mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legtöbb ország és vezető legyen ott a svájci megbeszélésen – mondta Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök úgy fogalmazott: „A világ minden agresszort meg tud állítani. Mindannyiunknak együtt kell cselekednünk, hogy békére kényszerítsük Oroszországot.”
Zelenszkij: Európa, jövünk!
„Ukrajna már teljes mértékben végrehajtotta kötelezettségvállalásainak egy részét, így júniusban ténylegesen megkezdhetjük a csatlakozási tárgyalásokat. Azon dolgozunk, hogy elkerüljük a késedelmeket és a félreértéseket az Európai Unió részéről. A kommunikáció minden részletét, lépését, minden aspektusát nemzetközi szakértőinkből álló csapattal közösen készítjük elő. Hálás vagyok mindenkinek, aki segít. Idén is fenn kell tartani a helyzetet, és minden stratégiai irányban új célokat kell elérni. Az Európai Unió, a tárgyalások tényleges megkezdése, a mi közeledésünk az egyik ilyen irány” – mondta napi videójában az ukrán elnök.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. május 1-én az ukrán-magyar határszakaszon 4214 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5594 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt szerdán:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt