2024.08.21. 08:01
Kijev állítása szerint lerombolta a Kurszki területi pontonhidakat
910. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Az ukrán fegyveres erők 24. gépesített dandárjának képén a dandár katonái az orosz állásokat lövik 152 milliméteres Giacint-Sz önjáró löveggel a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Csasziv Jar közelében 2024. augusztus 20-án
Forrás: MTI/AP/24. gépesített dandár
Fotó: Oleh Petraszjuk
Kijev állítása szerint lerombolta a Kurszki területi pontonhidakat
Ukrajna szerdai állítása szerint a Kurszki területi betörése védelmének céljából amerikai fegyverekkel lerombolta a Szejm folyó felett emelt orosz pontonhidakat.
Az ukrán különleges erők által közzétett videófelvételen látni lehetett, amint légicsapás ér több pontonhidat a Kurszki területen, ahol orosz jelentések szerint Ukrajna korábban legkevesebb három hidat lerombolt a Szejm folyón.
Az ukrán külügyminisztérium közölte, hogy a kijevi erők Kurszki területi előrenyomulása során nagyobb területet foglaltak el, mint Moszkva idén Kelet-Ukrajnában.
Az ukrán csapatok augusztus 6-án törtek be orosz területre azzal a céllal, hogy csapatainak részleges átvezénylésére kényszerítsék Moszkvát az ukrajnai front több részéről, bár az orosz erők az elmúlt napokban folytatták ukrajnai előrenyomulásukat.
Roman Kosztenko, az ukrán parlament védelmi bizottságának titkára kijelentette: Oroszország elsődleges célja továbbra is az, hogy az ukrán betörés ellenére elfoglalja egész Donyeck megyét, és nem vont ki erőket Pokrovszk közeléből.
"Az ellenség valóban megkezdte egyes csapatok átirányítását. (...) A fő álláspontjuk azonban az, hogy nem vonnak ki csapatokat Pokrovszk irányából" - idézte a képviselőt az Espreso TV.
Mikola Bjeljeszkov, a Stratégiai Kutatások Ukrán Nemzeti Intézete nevű kijevi agytröszt kutatója szerint a hidak és pontonok elleni ukrán támadások Kijev segítségére lesznek egy védelmi vonal kiépítésében a folyó mentén.
A közzétett videón látni lehetett katonai teherautók, valamint különböző létesítmények - a kísérő szöveg szerint egy térségbeli lőszerraktár és elektronikai hadviselési komplexum - elleni dróntámadásokat is.
Az ukrán fél közleménye szerint amerikai gyártmányú HIMARS rakétákat használtak a Kurszk területi orosz logisztika megállítására. Kijev most ismerte be első ízben, hogy külföldi fegyvereket vetett be a betörés során.
A szövetségesek nem engedélyezték Ukrajnának, hogy hosszú hatótávolságú nyugati rakétákkal csapásokat mérjen Oroszország területére, azt viszont lehetővé tették, hogy Kijev felhasználja őket határ menti orosz területek támadására, amikor tavasszal elkezdődött az újabb orosz offenzíva Harkiv megyében.
Josep Borrell: az ukrán erők kurszki offenzívája súlyos csapás az orosz elnök számára
Súlyos csapásnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús narratívájára nézve az ukrán hadsereg kurszki offenzíváját az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikáért felelős főképviselője szerdán.
Az X-en közzétett üzenetében Josep Borrell leszögezte: fel kell oldani a nyugati államok Ukrajnának küldött fegyverszállítmányaival kapcsolatos területi korlátozásokat, szerinte ugyanis e fegyverek orosz területeken történő bevetése erősítené Ukrajna önvédelmi kapacitásait és életeket mentene, valamint előmozdítaná a béketárgyalásokra irányuló törekvéseket is.
A főképviselő elmondta: Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztert is biztosította arról, hogy
az EU teljes mértékben támogatja Ukrajna harcát az orosz agresszió ellen.
Kijev korábban már többször sürgette a nyugati államokat, engedélyezzék az ukrán erőknek, hogy a tőlük kapott fegyverekkel orosz területeket támadhasson.
Olaf Scholz Németország további támogatásáról biztosította Ukrajnát és Moldovát
Németország további támogatásáról biztosította Ukrajnát és szomszédját, Moldovát – a német államháztartásban tervezett takarékossági intézkedésekről szóló viták ellenére – szerdán Chisinauban Olaf Scholz német kancellár.
„Németország nem fogja elhanyagolni Ukrajna támogatását” – ígérte Scholz a Chisinauban Maia Sandu moldovai elnökkel közös sajtóértekezletén. „Addig fogjuk támogatni Ukrajnát, amíg az szükséges, és mi leszünk az ország legnagyobb támogatója Európában” – mondta, hozzátéve, hogy csak az Egyesült Államok mint nagyhatalom tesz többet Ukrajnáért.
Ukrajna kurszki offenzívájáról Scholz visszafogottan nyilatkozott, mint ahogy arra a kérdésre is kitérően válaszolt, hogy ott az ukrán hadsereg német fegyvereket is bevethet-e. Ukrajna a legnagyobb titokban készítette elő a hadműveletet, és nem konzultált róla Németországgal – mondta.
A német kormány szorosan nyomon követi a kurszki helyzetet – tette hozzá. „Ez egy területileg és valószínűleg időben is nagyon korlátozott művelet lesz” – vélekedett, elismerve, hogy ezt nem tudhatjuk előre.
Maia Sandu kiemelte, hogy a Moldovának nyújtott német támogatás a szomszédos Ukrajnát és a térség biztonságát is erősíti. Arról is szólt, hogy Moldova nyitott a befektetésekre, és meghívta a német üzletembereket, vegyenek részt országának a megújuló energiatermelésre kiírt első versenytárgyalásán.
Szorosabb energiaipari együttműködésről tárgyalt az orosz elnök és a kínai kormányfő Moszkvában
Egyebek között a szorosabb energetikai együttműködésről tárgyalt szerdán Moszkvában Li Csiang kínai miniszterelnök orosz vendéglátóival.
A kínai kormányfőt fogadta Vlagyimir Putyin elnök is – közölte a Kreml.
Országainknak széles körű közös tervei vannak, gazdasági és humanitárius területeken egyaránt, amelyek várakozásaink szerint hosszú évekig tartanak majd
– idézte a RIA Novosztyi orosz hírügynökség Vlagyimir Putyint.
Li Csiang előzőleg Mihail Misusztyin orosz miniszterelnökkel tárgyalt. Hangsúlyozta, hogy Peking kész együttműködni Moszkvával a teljes körű gyakorlati együttműködés megerősítésében.
Li Csiangot orosz vendéglátója emlékeztette, hogy Oroszország már most is első számú nyersolajexportőre Kínának. „Hamarosan első helyen leszünk a földgázszállításban is” – mondta a kormányfő a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.
A kínai miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az energetikai együttműködés volumene egyre nagyobb, és minősége egyre jobb.
Misusztyin kiemelte, hogy Oroszország kész együttműködni Kínával a két államfő között májusban létrejött fontos konszenzus megvalósításában, miszerint folytatni kell a kölcsönös bizalom elmélyítését, ki kell bővíteni az együttműködést az energia, a gazdaság, a kereskedelem és a kultúra terén, regionális szinten is.
Vlagyimir Putyin és kínai hivatali partnere, Hszi Csin-ping májusban Pekingben megállapodott, hogy
„az új korszakba lépve elmélyítik a globális partnerséget és a stratégiai együttműködést”.
A két nagyhatalom az elmúlt években szembekerült a Nyugattal, miközben közeledett egymáshoz, és stratégiai partnerséget kezdett kialakítani.
Ukrajna elleni háborúja miatt Oroszországot szinte teljesen elvágták a nyugati technikától, és csúcstechnológiához Kína közreműködésével jut.
Fotó: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP
Északi Áramlat felrobbantása: így terjesztették baloldali szakértők és újságírók az ukrán propagandát
A Tűzfalcsoport arról ír, hogy mostanra már kiderült, hogy Európa gazdasága ellen a legnagyobb katonai-terrortámadást Zelenszkij tudtával Ukrajna hajtotta végre. A portál megvizsgálta, hogy a magyar baloldal újságírói és szakértői szférája korábban miképp terjesztette azt, hogy az Északi Áramlat gázvezetéket az oroszok robbantották fel.
A baloldali lapoktól kezdve egészen Rácz András Oroszország-szakértőig bezárulva egy időben mindennemű kritikai megjegyzés nélkül egyként visszhangozták a külföldi hírszerző és nyomozó szervezek álláspontját a robbantásról azt állítva, sugallva, hogy az oroszok tették azt.
A Tűzfalcsoport elemzésében feltárta, hogy szakértői vélemények vagy éppen médiaértesülések miképp válnak megkérdőjelezhetetlen tényekké, amelyek aztán képesek befolyásolni a közbeszédet, illetve a valóságról alkotott percepcióinkat. Illetve arra is választ keresnek, hogy a geopolitikai-háborús szakértő az valóban szakértő vagy inkább csak egy jól tájékozott újságolvasó.
További részletekért kattintson.
Fotó: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/AP/24. gépesített dandár
Olasz állampolgárságot adna Antonio Tajani az ukrajnai menekült gyerekeknek
Az Olaszországban iskolába járó ukrajnai menekültgyerekeknek javasolt olasz állampolgárságot Antonio Tajani külügyminiszter, a Hajrá Olaszország jobbközép párt vezetője, aki a külföldiek és bevándorlók állampolgárságáról zajló vitáról nyilatkozott a La Repubblica című napilapnak szerdán.
Antonio Tajani elmondta, hogy
az utóbbi két évben százhetvenezer ukrán érkezett az országba. Meglátása szerint az ő gyermekeiket lehetne olasz állampolgárságban részesíteni.
Antonio Tajani hangsúlyozta, hogy az Olaszországba családjával érkezett vagy ott született bevándorló gyerekek és fiatalok állampolgárságban való részesítése nem képezi részét a kormányprogramnak, és nem számít prioritásnak a Hajrá Olaszország, az Olasz Testvérek és a Liga szövetsége számára.
Ettől még minden pártnak lehet elképzelése a kérdésről – tette hozzá Antonio Tajani.
A miniszter azt kizárta, hogy az Olaszországban születetett bevándorló gyerekek automatikusan állampolgárságot kapjanak. Azt sem támogatja, hogy illegális bevándorlóként érkezett családok gyermekei részesüljenek állampolgárságban.
Az ukrán parlament ratifikálta a Római StatútumotAz ukrán parlament megszavazta szerdán a Római Statútum ratifikálásáról szóló törvényt, megnyitva ezzel az utat ahhoz, hogy ország csatlakozzon a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) – jelentette be Jaroszlav Zseleznyak képviselő. A törvényhozás 450 képviselője közül 281-en szavazták meg az intézkedést, amely kulcsfontosságú feltétele annak, hogy Ukrajna végül csatlakozhasson az Európai Unióhoz – írta Zseleznyak a Telegramon. Volodimir Zelenszkij elnök augusztus 15-én nyújtott be törvényjavaslat-csomagot a parlamentnek az ICC Római Statútumának ratifikálásáról – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Ukrajna azonban csatolt egy külön nyilatkozatot az aláíráshoz, amely szerint a ratifikációs törvény hatálybalépését követő hét évig „Ukrajna a Római Statútum 8. cikke szerinti bűncselekmények vonatkozásában nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát állampolgárai felett”. Szakértők szerint egyelőre nem világos, hogy ez a rendelkezés hogyan fog működni, miután Ukrajna már megadta az ICC-nek a jogot arra, hogy a területén elkövetett háborús bűncselekményeket kivizsgálja. Az ukrán elnöki hivatal azt is kifejtette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának ratifikálása eszközöket is ad Ukrajnának az orosz háborús bűnösök bíróság elé állításához. Ukrajna 2000-ben írta alá a Római Statútumot, de mindeddig nem ratifikálta, annak ellenére, hogy a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács 2015-ös határozata elismerte a parlamenti megerősítés szükségességét. Ennek egyik okaként az attól való félelmet jelölték meg, hogy az ICC ukrán állampolgárokat is felelősségre vonhat. |
A Hajrá Olaszország politikusa szerint az egyetlen járható út az lehet, ha az olasz oktatási intézményekbe járó külföldi gyerekek állampolgárságban való részesítését mérlegelik (latinul ius scholae). Emlékeztetett, hogy azt még Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő vetette fel.
„Ébredjünk fel, a világ megváltozott, Olaszország készen áll a ius scholae-ra!” – jelentette ki Antonio Tajani. Úgy vélte, az számít „jó olasznak, aki hisz Olaszországban, ismeri, megvédi”. Hangsúlyozta, hogy egyre több külföldi származású fiatal szolgál az olasz fegyveres erőknél, vagy jeleskedik a sportéletben.
Antonio Tajani hozzátette:
nem tartja elegendőnek az iskolába való beiratkozást, az olasz állampolgárság kérelmezéséhez, a diákoknak végig kell járni a kötelező oktatási ciklust.
Antonio Tajani megjegyezte, hogy a Hajrá Olaszország elképzelései semmilyen módon nem egyeznek a baloldali Demokrata Párt (PD) kezdeményezéseivel. A PD több törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentbe, melyeket a képviselőház őszi újraindulásával akar napirendre tűzni.
A PD képviselőházi frakcióvezető-helyettese, Paolo Ciani elmondta, állampolgárságot adnának azon bevándorló gyerekeknek és fiataloknak, akiknek szülei legalább hét éve folyamatosan Olaszországban élnek tartózkodási engedéllyel. Más esetekben azoknak a migráns gyerekeknek adhatnának állampolgárságot, akik végigjárják az első öt osztályt, vagy ha 12 éves koruk után érkeznek Olaszországba, akkor a hároméves felső tagozatot, esetleg a gimnáziumot, szakközépiskolát.
A jobboldali Olasz Testvérek (FdI) és a Liga elzárkózik minden javaslattól, ami a migránsok állampolgárságára vonatkozik. Tommaso Foti, az FdI képviselőházi frakcióvezetője hétfőn azt mondta, ha a baloldal nagyon akarta a migránsok állampolgárságát, miért nem cselekedett, amikor kormányon volt.
A német kancellár cáfolta a hírt, hogy Berlin csökkentené Ukrajna támogatását
Olaf Scholz, német kancellárt meglepték az Ukrajnának nyújtott segélyek csökkentéséről szóló hírek, szerinte Németország tervezi Kijevnek a legmagasabb összegű segélyt nyújtani Európában.
Olaf Scholz német kancellár a Sat 1 televíziós csatornának adott interjújában megerősítette Németország támogatását Ukrajna iránt
– írja a Magyar Nemzet Zeit Online cikke alapján. Korábban a Frankfurter Allgemeine Zeitung jelentéséből az derült ki, hogy az Ukrajnának nyújtott német támogatás jelentősen csökken, amelyet Olaf Scholz koalíciós kormánya eddig érdemben nem cáfolt.
Az a vita, hogy Németországnak csökkentenie kellene-e a támogatását, meglepi
– mondta Scholz.
Az Ukrajna megsegítésére tett ígéret „egyáltalán nem inog meg”
– hangsúlyozta a szociáldemokrata politikus a vele készült beszélgetés során.
Fotó: Clemens Bilan / Forrás: MTI/EPA
A német kormány a jövő évre négymilliárd eurós katonai segélyt irányzott elő. Ez a legmagasabb összeg az európai országok közül. Emellett a G7-országok döntése nyomán Ukrajna ötvenmilliárd eurós hitelt kap, amelynek kamatát a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből finanszírozzák. Ez lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy a saját védelméhez megfelelő fegyvereket szerezzen be, mondta Scholz. Az intézkedésről még nem született nemzetközi megállapodás.
Scholz azonban hangsúlyozta: „Egyáltalán semmi nem tisztázatlan”.
A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható!
A háború eddigi legsúlyosabb támadása érte Moszkvát
Az ukránok az egyik legnagyobb dróntámadást intézték Moszkva ellen szerdán, de az orosz légvédelmi egységek a drónok egy részét már Podolszk városa felett megsemmisítették – közölte Szergej Szobjanyin, a város polgármestere.
A Moszkva környéki város mintegy 38 kilométerre délre fekszik a Kremltől. A tájékoztatás szerint 11, a főváros felé repülő drónt semmisítettek meg.
„Ez az egyik legnagyobb kísérlet arra, hogy drónokkal támadják Moszkvát” – írta a városi elöljáró a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Az előzetes információk szerint a támadások nyomán nem keletkeztek sérülések vagy károk.
A Moszkva elleni szerdai támadás egy szélesebb körű ukrán dróntámadás része volt Oroszország ellen, az orosz védelmi minisztérium szerint légvédelmi egységei megsemmisítettek 23 drónt a határ menti Brjanszk régió felett.
Hatot lőttek le Belgorod, egy másik, Ukrajnával határos orosz régió felett, hármat a Moszkva régióval északkeletre határos Kaluga régió felett, kettőt pedig a harcok sújtotta Kurszk régióban – közölte a tárca.
Az Oroszország délnyugati részén, a határ menti Brjanszki területet ért támadás nyomán sem áldozatokról, sem károkról nem érkezett jelentés – írta Alekszandr Bogomaz, a terület kormányzója a Telegramon.
Az orosz RIA állami hírügynökség arról is beszámolt, hogy két drónt semmisítettek meg a Tula régió felett, amely északon határos a moszkvai régióval.
Vaszilij Golubjev, az Oroszország délnyugati részén fekvő Rosztovi terület kormányzója közölte, hogy a légvédelmi erők megsemmisítettek egy Ukrajna által indított rakétát a régió felett, sérültekről nem érkezett jelentés.
ORFK: több mint tizenötezren érkeztek Ukrajnából kedden
Az ukrán–magyar határszakaszon 6607-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 8738-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
A keddi eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút – frissül
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
