2024.08.16. 06:00
Ukrajna méltányos tárgyalásokra akarja rábírni Moszkvát a kurszki offenzívával
905. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán katonák páncélozott járművel az ukrán-orosz határ mentén elterülő Szumi területen, a határ közelében az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2024. augusztus 14-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Jevhen Maloletka
Az ukrán erők felrobbantottak egy hidat a Kurszki területen
Az ukrán erők pénteken felrobbantottak egy hidat a Szejm folyón a dél-oroszországi Kurszki területen, aminek következtében megkezdődött a lakosság evakuálása a térségből – közölték az illetékes orosz hatóságok.
Alekszej Szmirnov területi kormányzó bejelentése szerint a Gluskovi járásban rombolták le a hidat, és a járás 20 ezer lakosának a kitelepítése folyik.
Az ukrán csapatok augusztus 6-án törtek be váratlanul a Kurszki területre, azóta állításuk szerint elfoglaltak 82 települést és több mint 1000 négyzetkilométernyi területet.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik befolyásos tanácsadója, Nyikolaj Patrusev pénteken kijelentette, hogy a meglepetésszerű támadásban a Nyugat és a NATO segített Ukrajnának, amit Washington tagad.
Kijev szerint a betörésre azért volt szükség, hogy méltányos béketárgyalásokra kényszerítsék Oroszországot, amely 2022 februárja óta háborút folytat Ukrajna ellen.
A nyugati hatalmak kijelentették, hogy nem adtak előzetes tájékoztatást Kijevnek, és nem vesznek részt az offenzívában. Patrusev ugyanakkor az Izvesztyija című orosz napilapnak adott interjúban azt mondta, hogy „a kurszki hadműveletet a NATO és a nyugati különleges szolgálatok részvételével tervezték meg”. Hozzátette:
nyugati részvétel és közvetlen támogatás nélkül Kijev nem kockáztatta volna az orosz területre történő betörést.
Az orosz védelmi minisztérium pénteken közölte, hogy egy sor ukrán támadást vert vissza a kurszki frontvonal mentén.
A tárca közzétett egy videót, amelyen állítása szerint egy orosz drón megsemmisít egy Stryker típusú, amerikai gyártmányú páncélozott harci járművet a Kurszki területen.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség egy orosz biztonsági vezetőre hivatkozva azt írta, hogy ugyanezen a területen, Kremjanoje falu közelében „egy ukrán szabotázscsoport likvidálása közben” amerikai és svéd gyártmányú kézifegyvereket – egy Automatic Carbine 5 rohamkarabélyt, egy M4 gépkarabélyt és egy M2 Browning géppuskát – koboztak el.
A RIA Novosztyi idézte Mihail Seremet parlamenti képviselőt, aki pénteken kijelentette, hogy a nyugati támogatású kurszki ukrán betöréssel közelebb kerültek egy teljes körű globális háborúhoz. „Tekintettel a nyugati katonai felszerelés jelenlétére, a nyugati lövedékek és rakéták felhasználására polgári infrastruktúrák ellen, valamint az Oroszország területén végrehajtott támadásban való kétségbevonhatatlan külföldi részvételre, arra lehet következtetni, hogy a világ a harmadik világháború szélén áll” – mondta a parlament védelmi bizottságának tagja.
Gyenisz Pusilin, Donyeck megye oroszok által kinevezett közigazgatási vezetője közölte, hogy az orosz ellenőrzés alatt álló Donyeck város egyik bevásárlóközpontjában legkevesebb hét polgári személy – közöttük egy serdülő – megsebesült pénteken egy ukrán célzott légitámadásban. A Galaxie bevásárlóközpont kigyulladt, egy közeli kórház megrongálódott – tette hozzá.
Fotó: Alessandro Guerra / Forrás: MTI/EPA
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy erőik a megyében elfoglalták Szerhijivka falut.
A tárca a Telegram üzenetküldő alkalmazásban azt írta, hogy a légvédelem péntekre virradóra az ukrán erők által kilőtt 12 ATACMS amerikai rakétát fogott el az Oroszországot a 2014-ben bekebelezett Krím félszigettel összekötő híd felett.
Az orosz külügyminisztérium péntek este bejelentette, hogy bekérette Olaszország moszkvai nagykövetét, mert a RAI olasz közszolgálati televízió két újságírója a Kurszki területi Szudzsából tudósított a harcokról. Bejelentették, hogy a belügyminisztérium eljárást kíván indítani Stefania Battistini és Simone Traini ellen illegális határátlépés vádjával.
Orosz külügyi tisztségviselő: Oroszország felkészült arra, hogy évtizedekig nyugati szankciók fogják sújtani
Oroszország felkészült arra, hogy évtizedekig nyugati szankciók fogják sújtani még abban az esetben is, ha az ukrajnai fegyveres konfliktust egy békemegállapodással sikerülne lezárni – jelentette ki az orosz külügyminisztérium gazdasági együttműködésért felelős osztályvezetője egy pénteki moszkvai vitafórumon.
Dmitrij Biricsevszkij azzal indokolta álláspontját, hogy
az első szankciókat már jóval a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt bevezették; hiszen végső céljuk egy tisztességtelen verseny kialakítása, a konfliktust csupán ürügyként használják.
Hozzátette, hogy
a szankciók hatására Oroszország olyan szinten kényszerült rá gazdaságának átszervezésére, hogy ma már elő tudja állítani azokat a termékeket, amelyekből korábban nyugati importra szorult.
A hallgatóságot ugyanakkor arra figyelmeztette, hogy a nyugati „szankciós spirál” a jövőben újabb nehézségeket okozhat az ország számára, mert a Nyugat további, jelenleg még nem érintett területek szankcionálását is tervezi.
Fotó: Alekszej Babuskin / Forrás: MTI/AP/Szputnyik pool
Ezt pedig szerinte úgy próbálják elérni, hogy megzsarolják Oroszország kereskedelmi partnereit: lezárják előttük is a nyugati piacokat, ha fenntartják együttműködésüket Oroszországgal.
Oroszország ezért arra törekszik – tette hozzá – , hogy olyan más, szintén szankciók alatt álló országokkal tárgyaljon, mint Irán, Észak-Korea vagy Venezuela; azzal a céllal, hogy egy nemzetközi szankcióellenes koalíció létrehozásával ellensúlyozhassák a diszkriminatív nyugati gazdaságpolitikát.
Noha az ukrajnai háború két évvel ezelőtti kezdete óta a Nyugat súlyosabban bünteti Oroszországot, mint akár Észak-Koreát vagy Iránt, az orosz gazdaság ennek ellenére 2024 első felében 4,7 százalékos növekedést ért el.
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium
Kijevi elnöki hivatal: Ukrajna méltányos tárgyalásokra akarja rábírni Moszkvát a kurszki offenzívával
Ukrajna „méltányos” tárgyalások megkezdésére akarja rábírni Oroszországot – jelentette ki pénteken az ukrán elnöki hivatal, ezzel indokolva az ukrán egységek augusztus 6. óta tartó példa nélküli előrenyomulását a dél-oroszországi Kurszki területen.
Objektív módon alkalmazzuk a katonai eszközt annak érdekében, hogy meggyőzzük Oroszországot: menjen bele egy méltányos tárgyalási folyamatba
– írta Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója az X közösségi portálon.
Az ukrán erők augusztus 6-án támadták meg az Ukrajnával határos Kurszki területet, kijevi állítás szerint 82 települést és 1150 négyzetkilométernyi területet foglaltak el.
Fotó: George Ivancsenko / Forrás: MTI/EPA
Zelenszkij csütörtökön azt állította, hogy az ukrán csapatok teljesen elfoglalták a határtól 10 kilométerre fekvő Szudzsa várost, ahol a szibériai gázmezőkről Ukrajnán át Európába földgázt szállító, mára egyetlen tranzitállomás található. Az offenzíva meglepte a közben a kelet-ukrajnai Donyec-medencében lassan előre nyomuló orosz hadsereget.
Kijev több indokot is mondott a támadásra. Egyebek mellett így akarja rákényszeríteni Moszkvát arra, hogy csoportosítsa át csapatait a fronton, csökkenjen a Donyec-megyei orosz nyomás, másrészt „ütközőzónát” akar Oroszországon belül, hogy az orosz légierő ne tudja támadni a határ menti ukrán területeket.
Az ukrán vezetés az elfoglalt orosz területeket a Kremllel folytatandó tárgyalásoknál „cserealapként” akarja használni. Oroszország Ukrajna területének csaknem 20 százalékát tartja megszállva.
A kelet-ukrajnai Pokrovszk katonai hatóságai az orosz csapatok közelsége miatt sürgették pénteken a civilek kimenekítésének felgyorsítását. Helyi vezetők közölték a Telegramon, hogy az orosz erők „gyors ütemben” nyomulnak előre. Minden nappal kevesebb idő marad az érintett civilek összegyűjtésére és biztonságosabb térségekbe történő szállítására.
Átállásra szólították fel az orosz katonákat
Az ukránok oldalán harcoló egyik orosz önkéntes hadtest pénteken felszólította az orosz katonákat: álljanak át, vagy adják meg magukat, ahelyett, hogy öngyilkosságot követnek el.
Politikai instruktorotok biztonságos szobájában ülve azt mondja nektek: inkább robbantsátok fel magukat egy kézigránáttal, mint hogy fogságba essetek
– írta az Oroszország Szabadsága nevű légió a Telegramon.
A harcosok szerint jobb élni, mint kitüntetésért meghalni.
A légió arra bátorította az orosz sorkatonákat, hogy álljanak át, és „harcoljanak Oroszország normális jövőjéért”.
Tagadnak a lengyelek az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatosan
Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes, a digitalizációért felelős miniszter pénteken a Polsat lengyel televíziónak nyilatkozva tagadta, hazugságnak nevezte és orosz dezinformációnak tudta be azt az állítást, miszerint Lengyelországnak bármi köze lett volna a szabotázsakcióhoz.
Előzőleg August Hanning, a BND német hírszerzés volt főnöke azzal vádolta meg Varsót, hogy együttműködött ebben az ügyben Ukrajnával.
Csütörtökön Ukrajna is teljes képtelenségnek nevezte, hogy Kijev állna a Balti-tengeri robbantások mögött.
A holland kormány kiáll Ukrajna mellett
Hollandia Ukrajna iránti változatlan elkötelezettségét hangoztatta pénteken Dick Schoof miniszterelnök, és leszögezte: kormánya az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezeték felrobbantásával kapcsolatban megvárja a német hatóságok vizsgálatának eredményeit.
Nagyon fontos, hogy véget vessünk Oroszország Ukrajna elleni támadásainak, ez Európa és Hollandia érdeke is; az Ukrajna iránti támogatás ebben az összefüggésben értendő
– fejtette ki a kormányfő a hágai kabinetülést követő sajtótájékoztatóján a témáról feltett kérdésre válaszolva.
Fotó: Phil Nijhuis / Forrás: MTI/EPA/ANP
Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter szintén nem kívánta kommentálni azon állításokat, amelyek szerint Ukrajnának is köze lehet a gázvezetékek felrobbantásához.
Úgy gondolom, ki kell állnunk Ukrajna támogatása mellett
– szögezte le ő is, és ugyanígy foglalt állást Caspar Veldkamp külügyminiszter.
Moszkva szerint a nyugati államok fegyverekkel pumpálják az ukránok Oroszország elleni akcióját
Nyikolaj Patrusev, az Oroszországi Tengerészeti Tanács elnöke, Vlagyimir Putyin tanácsadója interjút adott az Izvesztyijának, melyben élesen bírálta a nyugati országokat az ukránok kurszki betörése kapcsán. Patrusev szerint a nyugat „fegyverekkel látta el és hírszerzési információkkal támogatta a bűnöző juntát”, miközben aktívan irányította annak tevékenységét is – írja a Mandiner.
Patrusev külön kiemelte, hogy a kurszki régióban zajló műveletekben a NATO és a nyugati különleges szolgálatok is szerepet játszanak.
ATACMS rakétákkal lőtték a krími hidat az ukránok
Az Orosz Föderáció védelmi minisztériuma arról számolt be, hogy augusztus 16-án éjszaka amerikai ATACMS rakétákkal támadták a Krími hidat – írja a Meduza híre nyomán a Mandiner.
A légvédelmi eszközök ma visszaverték 12 amerikai gyártmányú ATACMS operatív-taktikai rakéta csoportos csapását a Krími hídra. Minden rakétát megsemmisítettünk
– áll az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériumának üzenetében, amelyet augusztus 16-án délután tettek közzé a tárca táviratcsatornáján.
Ukrán támadás után hatalmas lángokkal égett egy bevásárlóközpont Donyeckben
Szemtanúk szerint a Galaktika bevásárlóközpontban sokan megsérültek, köztük gyerekek is.
Legalább két ember meghalt és többen megsebesültek a Galaktika bevásárlóközpont bombázása következtében – írja a Zvezdanews csatorna híre alapján a Magyar Nemzet. Az ukrán fegyveres erők egy lakóházat is eltaláltak Donyeck Petrovszkij kerületében.
Az emberek megpróbálnak kimenekülni az égő épületből.
Rengeteg ember halálra égett. Gyerekek, nők sikoltoznak, hisztérikusan, mert a gyerekeik ott vannak. Annyi embert mentettünk ki, amennyit csak tudtunk, kihúztuk őket. Ezek a rohadékok, te szemétláda. Vlagyimir Vlagyimirovics, gyerünk, adjunk ki törvényeket, hogy megállítsuk ezeket a gazembereket
– üzente sírva egy a férfi.
A cikket ITT tudja elolvasni.
A lengyel elnök megvétózta a törvényt, amely feloszlatná az orosz befolyást vizsgáló, tavaly létrehozott bizottságot
Andrzej Duda lengyel elnök megvétózta azt a törvényt, amely feloszlatná az orosz befolyást vizsgáló, tavaly létrehozott bizottságot - közölte pénteken a varsói államfői hivatal.
A testületet a Jog és Igazságosság (PiS) vezette előző kormány egy tavaly áprilisi jogszabállyal hozta létre annak felderítésére, hogy Oroszországnak milyen befolyása volt Lengyelországban 2007 és 2022 között.
A parlament most július végén fogadta el a jogszabályt érvénytelenítő törvényt. A bizottság tagjait azonban a szejm már a kormányváltást eredményező tavaly októberi parlamenti választások után felmentette.
Ezzel párhuzamosan Donald Tusk új kormányfő most májusban rendeletet adott ki egy másik vizsgálóbizottság létrehozásáról, amelynek feladata azt vizsgálni, hogy Oroszországnak és Fehéroroszországnak milyen befolyása volt Lengyelországban egészen 2004 óta.
Duda a vétója részletes indoklásában kiemelte: jelenleg minden belpolitikai erő egyetért abban, hogy Lengyelországban „ténylegesen létezik orosz és fehérorosz befolyás„. Ennek felderítéséről „nyílt, átlátható és tisztességes vitát” kell folytatnia minden politikai erőnek
– hangsúlyozta.
Fotó: Rafal Guz / Forrás: MTI/EPA/PAP
Kifogásolta egyebek között, hogy a megvétózott törvényben konkrét érvelés nélkül alkotmánysértőnek nevezték a PiS kormányzása idején kinevezett, régi vizsgálóbizottságot. Bírálta továbbá, hogy a régi bizottság jogi lépéseit a törvény érvénytelennek minősítette.
A PiS-kormány idején működő bizottság kezdeményezhette a „gyaníthatóan orosz befolyás alatt hozott” intézkedések felfüggesztését, a mögöttük álló lengyel tisztségviselőkről pedig megállapíthatta, hogy náluk „hiányoznak a szükséges garanciák ahhoz, hogy megfelelően végezzék közérdekű tevékenységüket”. A bizottságnak ez az utóbbi megállapítása megtámadható volt bíróságon.
A régi bizottság tavaly novemberben, felmentése napján ismertette első, részleges jelentését. Ebben bírálta a lengyel katonai elhárítás (SKW) és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) között 2013-ban megkötött együttműködési megállapodást, Donald Tuskot pedig – aki 2007 és 2014 között is miniszterelnök volt – összefüggésbe hozta az SKW-nál feltárt szabálytalanságokkal.
Duda vétóját azzal is indokolta, hogy a kormányfői rendelet által létrehozott új bizottság „teljesen alá van rendelve” a miniszterelnöknek, pedig az orosz és a fehérorosz befolyás vizsgálata annyira súlyos ügy, hogy nem lehet a politikai színtérnek csak az egyik oldalára bízni
– hangsúlyozta.
Az új vizsgálóbizottság első jelentésének bemutatását Tusk kedden október 29-re ígérte.
Az államfői vétókat a lengyel jog értelmében az alsóház utasíthatja el, ehhez a képviselők háromötödös többségére lenne szükség a honatyák legalább felének jelenlétében. A jelenlegi kormánykoalíciónak nincs ekkora többsége.
Hamis orvosi papírokat árusítókat vettek őrizetbe
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat őrizetbe vette a kijevi régióban működő területi toborzási központ két vezetőjét és bűntársaikat, akik több mint 1 millió dollárt kerestek a katonai szolgálatra való hamis alkalmatlansági dokumentumokkal. Egy ilyen dokumentum kiállítása 37 ezer dollárba (több mint 13 millió forint) került – írja a Világgazdaság.
A teljes cikkért kattintson IDE.
Nemkívánatosnak nyilvánítottak egy háborúellenes képviselői egyesületet Oroszországban
Az orosz hatóságok nemkívánatosnak nyilvánították pénteken a Békés Oroszország Képviselői elnevezésű, németországi alapítású, független helyhatósági képviselőkből alakult egyesületet, amely elítéli a Kreml Ukrajna elleni háborúját.
Az egyesületet 2023 októberében, az Ukrajna ellen indított háború miatt alapították orosz regionális és települési önkormányzati képviselők, akik közül sokan időközben száműzetésbe vonultak. Első kongresszusukat Berlinben tartották. A szervezet honlapja szerint az egyesületnek 74 tagja van.
Az orosz főügyészség közleménye az egyesület tagjait „oroszellenességgel” vádolta, továbbá azzal, hogy „félrevezető információkat terjesztenek orosz állami szervek tevékenységéről, és szélsőséges szervezeteket támogatnak”.
A Békés Oroszország Képviselői a honlapjukon hangsúlyozták, hogy bűnösnek tartják Vlagyimir Putyin rezsimjét, és elítélik Oroszország Ukrajna elleni katonai agresszióját, továbbá kiállnak az orosz demokrácia és a hatalom decentralizációja mellett.
Oroszországban a nemkívánatosnak nyilvánított csoportok, köztük médiumok, emberi jogi szerezetek működése gyakorlatilag be van tiltva.
Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium
Az oroszok visszafoglalták a Kurszk melletti Sznagoszt települést
Az éjszaka folyamán komoly harcok folytak a Rilszki járásban lévő Krupec faluban is, egy másik támadást Gluskovo településen vertek vissza – a MASH szerint, írja a Magyar Nemzet.
Ezt megelőzően Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület megbízott kormányzója elmondta, hogy
kilenc településen több mint 40 oktatási intézmény sérült meg.
Állampolgárságot kapnak a külföldi zsoldosok
Az ukrán oldalon harcoló külföldi zsoldosok az ukrán elnök bejelentése szerint állampolgárságot kaphatnak.
Megérdemlik, hogy Ukrajna polgárai legyenek, és meg kell kapniuk ezt a kitüntetést az államtól. Méltányos ezt kiterjeszteni hozzátartozóikra, hőseink családtagjaira is
– mondta Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna használhatja a kanadai katonai eszközöket az Oroszország elleni invázióban is
Ukrajna szabadon használhatja a kanadaiak által adományozott harckocsikat és páncélozott járműveket Oroszországon belül – közölte a védelmi minisztérium, írja a Magyar Nemzet.
A CBC emlékeztet: Kanada nyolc Leopard 2A4 harckocsit, néhány tucat páncélozott harci támogató járművet és több száz páncélozott járőrjárművet, valamint néhány M–777-es ágyút adott Ukrajnának.
A CNN által csütörtökön az ukrán határ mentén rögzített híradó felvételeken egy kanadai gyártmányú Senator jármű látható, amint átkel Oroszországba.
Az ukránok tudják a legjobban, hogyan védjék meg hazájukat, és mi elkötelezettek vagyunk amellett, hogy támogassuk kapacitásukat
– mondta Andrée-Anne Poulin, a védelmi minisztérium szóvivője a médiának adott nyilatkozatában.
Mihajlo Podoljak: az invázió megmutatta az oroszoknak Putyin háborújának kemény valóságát
Ukrajna meglepetésszerű támadása Oroszországon belül az egyetlen módja annak, hogy a háború megnyerésére irányuló „pszichológiai” taktika részeként tárgyalóasztalhoz kényszerítse Vlagyimir Putyint – mondta Volodimir Zelenszkij elnök főtanácsadója a The Independentnek, számol be a Magyar Nemzet.
A két és fél éve tartó konfliktus legsikeresebb lépésével Kijev az elmúlt egy hétben több orosz földet foglalt el, mint amennyit Moszkva egész évben elfoglalt Ukrajnában.
Az ukrán erők folyamatosan nyomultak előre a határon át a kurszki régióba, városokat és falvakat foglaltak el, és több százezer egyszerű orosz embert kényszerítettek arra, hogy elhagyja otthonát – írja a brit lap.
Teljesen egyértelmű eszközökkel kell kényszerítenünk Oroszországot [a tárgyalásokra]. Az egyik ilyen eszköz a katonai kényszerítés eszköz. Vagyis a gazdasági és diplomáciai eszközök mellett jelentős taktikai vereségeket kell okoznunk Oroszországnak. A kurszki térségben ennek a katonai kényszerítő eszköznek az optimalizálását látjuk, hogy Oroszországot a tárgyalási folyamatba kényszerítsük
– mondta Podoljak.
[Az oroszok] nem beszélnek a háborúról, és általában elég kényelmesen érzik magukat, mert valahol háború folyik, valaki gyilkol. Érdekes számukra a tévében nézni. De amikor a háború Oroszország területén folytatódik, akkor bizony megijednek. Megdöbbennek. Ez jelentős hatással van Oroszország pszichológiai állapotára. Ez egyben a befolyásolás eszköze is
– tette hozzá az elnöki főtanácsadó.
Ukrajna legfontosabb nyugati szövetségesei, köztük Nagy-Britannia és az Egyesült Államok azt állítják, hogy nem értesültek a támadásról, mielőtt az megtörtént volna, de Podoljak szerint ez nem így volt – fogalmaz a brit lap.
Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium
Ezért nem szabad hagyni, hogy Ukrajna zsarolja az EU vezetését
– Ukrajna elfoglalta a szudzsai gázátadó állomást. A létesítmény a Testvériség vezetékrendszer kulcspontja, ezért a piaci szereplők most attól tartanak, hogy az ukránok bármikor elzárhatják a gázcsapokat – ismertette a fejleményeket Hortay Olivér, írja a Magyar Nemzet.
A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője jelezte: a tőzsdei árak még úgy is megugrottak, hogy az európai tárolók töltöttsége magas, a fogyasztás alacsony és a szállítások továbbra is zavartalanok.
A szakértő szerint részben ezért kellett volna Brüsszelnek két hete lépnie egy másik ügyben: a Barátság kőolajvezeték körüli vitában. Azzal ugyanis, hogy az Európai Bizottság elmismásolta Magyarország és Szlovákia keresetét, veszélyes precedenst teremtett. Ukrajna ugyanis egy olajvállalat korlátozásával következmények nélkül sérthette meg a társulási megállapodást, így a piaci szereplők – érthető módon – attól tartanak, hogy az ukrán vezetés nem áll meg, legközelebb egy másik területen lép fel, és akár az egész Testvériség vezetéket is leállíthatja.
Joggal merül fel a kérdés, hogy vajon hol van ennek az egésznek a vége. Az Európai Unió intézményei meddig hagyják az ukrán vezetés egyre súlyosabb politikai nyomásgyakorlási kísérleteit? Még a vak is látja, hogy a folyamatok ellenünk dolgoznak. Márpedig azt a fogkrémet, melyet kinyomtak a tubusból, aligha fogjuk tudni a jövőben visszagyömöszölni
– tette hozzá az üzletágvezető.
Katonai parancsnokságot hoznak létre Szudzsa városában
Napi videójában az ukrán elnök bejelentette: Szudzsa városában ukrán katonai parancsnokságot hoznak létre.
Volodimir Zelenszkij szerint már 82 települést „szabadítottak fel”
Arra nem adott magyarázatot, hogy miért tartja az orosz hadsereg által elfoglaltnak azokat a településeket, amik eddig is Oroszország részei voltak – írja az Origo.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 7317-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 10181-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken.
A beléptetettek közül a rendőrség 48 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt csütörtökön:
Ukrán válság
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
