2024.08.02. 09:22
Zelenszkij további vagyonokat költene a háborúra, óriási a felháborodás az új adók miatt
891. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtóértekezletet tart Kijevben 2024. július 15-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt
Forrás: MTI/AP
Fotó: Efrem Lukackij
Andrij Jermak: a következő nemzetközi békekonferenciát a "Globális Dél" egyik országában fogják megtartani
A következő, második nemzetközi ukrajnai békekonferenciát a "Globális Dél" egyik országában fogják megtartani, hogy kifejezze a "világ egységét" az orosz invázióval szemben - jelentette ki Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott interjújában.
Az interjúban, amely csütörtökön jelent meg, és amelyből a The Kyiv Independent című angol nyelvű hírportál pénteken idézett részleteket, az elnöki hivatal vezetője kijelentette:
a legfontosabb várakozás a találkozóval kapcsolatosan az, hogy teremtse meg a főbb előfeltételeket az ellenségeskedések leállításához.
"Meg kell állítanunk ezt a háborút, és igazságos békét kell kötnünk" - tette hozzá Jermak.
A tanácskozás időpontját még nem határozták meg, de ukrán kormányilletékesek elmondták, hogy a második ukrajnai békekonferenciát a 2024 novemberében esedékes elnökválasztás előtt szeretnék összehívni.
A tanácskozás helyét szintén nem közölték.
Az Ukrajna által kezdeményezett első nemzetközi békekonferenciát júniusban tartották meg Svájcban, 87 ország és nemzetközi szervezet részvételével. A tanácskozáson, amelyen számos országot állam- vagy kormányfő képviselt, közös közleményt fogadtak el.
A közlemény egyebek mellett felszólította Oroszországot, hogy
helyezze vissza Ukrajna teljeskörű ellenőrzése alá a zaporizzsjai atomerőművet, biztosítsa a zavartalan élelmiszergyártást és szállítást Ukrajnában, biztosítson maradéktalan hozzáférést fekete-tengeri és az Azovi-tengeri ukrán kikötőkhöz, engedje szabadon az ukrán hadifoglyokat és szállítson vissza Ukrajnába minden elhurcolt gyermeket.
A nyilatkozatot egyebek mellett India, Örményország, Szaúd-Arábia, Líbia, Indonézia, Bahrein, Kolumbia, a Dél-afrikai Köztársaság, Thaiföld, Mexikó és az Egyesült Államok nem írta alá.
Annak ellenére, hogy Oroszország nem kapott meghívót az első tanácskozásra, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július 31-én kijelentette: ahhoz, hogy a második békekonferenciának legyen esélye a sikerre, Oroszországnak részt kell vennie rajta.
"Úgy vélem - akárcsak a legtöbb ország - a novemberi második békecsúcstalálkozón Oroszország képviselőinek is jelen kell lenniük, különben nem fogunk megvalósítható eredményeket elérni" - mondta Zelenszkij. "Ha az egész világ azt szeretné, hogy ők is üljenek le a tárgyalóasztalhoz, akkor ezt mi nem ellenezhetjük" - tette hozzá.
Oroszország korábban már közölte, hogy nem vesz részt egy második békecsúcson.
Az uniós külügyi szolgálat és az Európa Tanács is üdvözölte az Oroszországgal és Fehéroroszországgal végrehajtott fogolycserét
Az Európai Unió számára megkönnyebbülést jelent, hogy Törökország segítségével számos politikai foglyot, köztük uniós polgárokat engedtek szabadon Oroszországban és Fehéroroszországban – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pénteken arra reagálva, hogy a török államfői hivatal előző napi közlése szerint hét országból összesen 26 embert adtak át egymásnak a felek.
Josep Borrell közleményében hangsúlyozta: a szabadon bocsátott aktivistákat, emberijogvédőket és újságírókat „az orosz és fehérorosz rezsimek” politikai okokból, igazságtalanul üldözték, majd börtönözték be, és tűrhetetlen körülmények között tartották fogva.
A politikai foglyokat és mindazokat, akiket még mindig igazságtalanul tartanak fogva orosz és fehérorosz börtönökben, azonnal és feltétel nélkül szabadon kell bocsátani – szögezte le az uniós diplomácia vezetője.
Teódorosz Ruszópulosz, a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke közleményében azt írta, Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki politikus, és más politikai foglyok szabadon engedése azt üzeni, hogy a „közös elhatározás változást hozhat”.
Szavai szerint a fogvatartottak szabadulása „fontos eredmény”, és további cselekvésre ösztönöz. A nemzetközi közösségnek egységesen kell kiállnia, és nyomást gyakorolnia Oroszországra és Fehéroroszországra, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot – jelentette ki. A két országnak minden politikai foglyot szabadon kell engednie, és véget kell vetnie az üldözésnek mindazokkal szemben, akik szót mernek emelni az elnyomás és az emberi jogok megsértése ellen – húzta alá.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése szolidaritást vállal az Oroszországban és Fehéroroszországban még mindig jogellenesen fogva tartott politikai foglyok családjaival – közölte Ruszópulosz, majd hozzátette: a közgyűlés továbbra is támogatja azokat az orosz demokratikus erőket, melyek egyetértenek az Európa Tanács értékeivel, és „követelik az Ukrajna elleni agresszió befejezését”, valamint Oroszország demokratikus jövőjéért dolgoznak.
A csütörtökön Ankara közvetítésével végrehajtott fogolycsere során a Nyugat tíz olyan embert adott át Oroszországnak, akiket az Egyesült Államokban vagy Németországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Norvégiában börtönöztek be. Oroszországból, illetve Fehéroroszországból pedig tizenhárom embert Németországba szállítottak át, hármat pedig az Egyesült Államokba.
Fotó: Andrij Andrijenko / Forrás: MTI/AP
Zelenszkij a lakosságtól és a vállalkozásoktól venne el pénzt, hogy folytathassa a háborút
Kemény ellenállásba ütközik a háború finanszírozását célzó adóemelés miatt az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij és Ukrajna kormánya ellen lázadnak a külföldi és a belföldi kézben lévő vállalkozások a tervezett adóemelés miatt – írja a Magyar Nemzet a Politico brüsszeli hírportálra hivatkozva.
Kijev ötlete ugyanis az volt, hogy mintegy 2,7 milliárd eurós adóemelést szabjanak ki az amúgy is nehéz helyzetben lévő lakosságra.
Külföldről is nagy a nyomás Zelenszkijékre, hogy ne emeljék meg az adókat. Az Egyesült Államok arra szólította fel az ukrán kormányt, hogy jobban fókuszáljon a szürkegazdaság elleni küzdelemre.
Az ukrán kormány szerint jelentős összeggel kell növelni a bevételeiket. A tervezett pénz háromnegyede új hitelfelvételből, a többi pedig magasabb adókból származna. A tervek szerint a pluszpénz 60 százalékát katonai fizetésekre, a fennmaradó 40 százalékot pedig fegyverekre költenék.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 7406-an léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 8014-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 88 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt csütörtökön:
Ukrán válság
- Az ukrán elnök arra kéri szövetségeseit, ne nézzék tétlenül az észak-koreai katonák felsorakozását – frissül
- Reagált a külügy a Zelenszkij megdöbbentő kérésére
- Zelenszkij: Kijev és Budapest kétoldalú dokumentum előkészítésén dolgozik
- Nehéz tél vár az ukránokra: akár nyolcórás áramkimaradások is lehetnek
- Ukrán katonai hírszerzés: hepatitis fertőzésben szenvedő elítélteket küldenek hadba az oroszok
