2024.09.06. 17:05
Szijjártó Péter: be kellene fejezni a „Kész átverés show-t”, és őszintén kellene beszélni az EU-bővítésről
A tárcavezető szerint az EU-nak új energiára van szüksége, ami leginkább a Nyugat-Balkánról tud jönni, a térségbeli államok ambíciója és gyors fejlődése ugyanis be tudná hozni azt a lendületet, aminek jelenleg híján van a közösség.
Szjjártó Péter az észak-macedón kollégájával, Timcho Mucunskival rendezett közös sajtótájékoztatóján
Forrás: Facebook / Szijjártó Péter
Az észak- és nyugat-európai, illetve balti országoknak be kellene végre fejezniük a 'Kész átverés show-t', és őszintén kellene beszélniük az Európai Unió bővítésének kérdéséről – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az észak-macedón kollégájával, Timcho Mucunskival rendezett közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy mind a két ország igen nagy jelentőséget tulajdonít a kétoldalú együttműködésnek, különösen a mostani időszakban, amikor a kontinenst súlyos kihívások tömkelege terheli, és úgy tűnik, hogy az Európai Unió nem találta meg a helyes válaszokat ezekre a nehézségekre.
„Ha megtaláltuk volna, akkor most Európa nem gyengélkedne. Azt gondoljuk, hogy a jelenlegi helyzet bizonyítja, hogy itt az ideje, hogy az Európai Unió visszatérjen a józan ész talaján folytatott politikához, és be kellene látni azt, hogy Európa nem lehet stabil akkor, ha a közvetlen szomszédságunk nem stabil, ezért az Európai Unió szomszédságával a párbeszédet meg kell erősíteni” – szögezte le.
És azt is be kellene látni végre Brüsszelben és a nyugat- és észak-európai és baltikumi fővárosokban, hogy az Európai Uniónak igenis szüksége van a Nyugat-Balkánra, sőt nem túlzás azt sem mondani, hogy az Európai Uniónak ma már nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint fordítva
– tette hozzá.
Aláhúzta: az EU-nak új energiára van szüksége, ami leginkább a Nyugat-Balkánról tud jönni, a térségbeli államok ambíciója és gyors fejlődése ugyanis be tudná hozni azt a lendületet, aminek jelenleg híján van a közösség.
Ezután úgy vélekedett, hogy a bővítés területén óriási a képmutatás az EU-ban, mindenki támogatólag nyilatkozik a nyilvánosság előtt, de zárt ajtók mögött a kollégái többsége inkább ez ellen foglal állást.
Kiemelte, hogy ha ez nem így lenne, akkor Észak-Macedónia sem kerül volna olyan méltatlan helyzetbe, hogy idén immár tizenkilenc éve tagjelölt, és a csatlakozási tárgyalások még mindig nem kezdődtek el.
Ha az Európai Unióban bővítéspárti lenne a hangulat, akkor ilyen nem fordulhatna elő
– mutatott rá.
„És ezért arra szólítjuk fel az észak- és nyugat-európai, valamint baltikumi barátainkat, hogy ezt a 'Kész átverés show-t' fejezzék be, s végre kezdjenek el őszintén beszélni a bővítés kérdéséről, és támogassák a bővítés felgyorsítását” – mondta.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy még a magyar EU-elnökség alatt kormányközi konferenciát rendezzenek Észak-Macedóniával, amelynek nyomán meg lehetne nyitni a csatlakozási tárgyalások első fejezeteit.
Emellett arra is felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy még a magyar elnökség alatt kezdje el kifizetni az úgynevezett Reform- és Növekedéstámogató Eszköz keretében Észak-Macedónia fejlesztésére járó, ahhoz szükséges forrásokat
– közölte.
Majd kiemelte, hogy bár a szkopjei kormány ehhez minden feltételnek eleget tett, az EU forrásutalásai „nem minden esetben nélkülözik a politikai előítéleteket, és nem is minden esetben objektív feltételek szerint történnek”.
Köszönetet mondott a nyugat-balkáni vezetőknek, amiért közös levélben álltak ki Várhelyi Olivér mellett, kérve, hogy a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős magyar biztos folytathassa a munkát.
„Hát most majd megláthatjuk, hogy a demokráciafelfogás hogyan gyűrűzik be Brüsszelbe, és az Európai Bizottság régi-új elnöke hajlandó-e figyelembe venni a nyugat-balkáni országok kérését” – fogalmazott.
A miniszter végül érintette a kétoldalú kapcsolatokat is, emlékeztetve rá, hogy a két ország szorosabbra fűzte az együttműködését az észak-macedóniai gazdasági reformok támogatása érdekében.
Megjegyezte, hogy az utóbbi években ötszörösére nőtt a kétoldalú kereskedelmi forgalom, és például a 4iG is prioritásként tekint az észak-macedóniai jelenlétének megteremtésére.
„Magyarország kormánya továbbra is támogatja a hazai vállalatokat abban, hogy stratégiai területeken beruházásokat hajtsanak végre Észak Macedóniában, mint ahogy az is örömteli számunkra, hogy a Wizz Air a polgári légiközlekedésben piacvezető Észak-Macedóniában” – tudatta.
Arra is kitért, hogy a felek megerősítették elhatározásukat amellett, hogy megállítsák az illegális bevándorlást, amely a Nyugat-Balkán biztonságát alapvetően veszélyezteti.
Az a brüsszeli hozzáállás is veszélyezteti a Nyugat-Balkán biztonságát, amely arról szól, hogy az illegális bevándorlókat megállító országokat büntetik –figyelmeztetett.
Szijjártó Péter: nevetséges és hazug a balti kormányok fellépése a Nemzeti Kártya-program kapcsán
Nevetséges és hazug, amit a balti országok kormányai ma művelnek a magyar Nemzeti Kártya-program kiterjesztése kapcsán, ez a propaganda-cunami ráadásul eléggé termékeny táptalajra talál Brüsszelben is - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az észak-macedón kollégájával közös sajtótájékoztatóján a Nemzeti Kártya-programmal kapcsolatos bírálatokat érintő újságírói kérdésre válaszolva nevetségesnek nevezte, amit ma „a baltiak művelnek", miután az Európai Unióban több mint egymillió orosz állampolgár tartózkodik, ebből pedig mindössze hétezer Magyarországon, ami 0,7 százalékot jelent.
„Németországban pedig, ha jól emlékszem, 300 ezer. A balti országokban, akik leghangosabbak voltak nyáron, összesen 140 ezer. Hússzor annyi, mint nálunk. És akkor a baltiak itt egy hatalmas propaganda-cunamit zúdítanak az európai liberális média segítségével ránk, hogy ez micsoda veszély" - emelte ki.
Rámutatott, hogy erről már megvívta a vitát az előző EU-s külügyi tanácsülésen is, ahol litván kollégája azt vetette fel, hogy drámaian megnőtt a magyar vízummal utazó fehérorosz állampolgárok száma. Az igazság szavai szerint ezzel szemben az, hogy idén egyelőre kevesebb vízumot adott ki a minszki magyar nagykövetség, mint a tavalyi év azonos időszakában.
Eközben pedig Németország, Olaszország és Franciaország radikálisan növelte a fehéroroszoknak adott vízumok számát - jegyezte meg.
„Tehát nevetséges, amit művelnek. Nevetséges és hazug. Tipikus tempó a jelenlegi balti kormányoktól, úgyhogy arra kérjük őket, hogy fejezzék be ezt a fajta hazudozást. Az látszik, hogy Brüsszelben azért ez elég jó táptalajra talál, mert az Európai Bizottság önfeledten kér most be mindenfajta adatokat, és tesz fel mindenfajta kérdéseket, de a lényeg az az, hogy amikor a valósággal szembesülnek, akkor azért már ennyire nem vidámak" - mondta.
Szijjártó Péter ezt követően reagált az ukrán elnök arra vonatkozó kérésére is, hogy a Nyugatról kapott fegyvereket oroszországi mélységi csapásokra is bevethessék.
Veszélyesnek és eszkalációs kockázatnak minősített minden ilyesfajta intézkedést, és leszögezte, hogy a fegyverek helyett a diplomáciának kellene átvennie végre a főszerepet.
Illetve arra emlékeztetett, hogy Magyarország az egyetlen EU- és NATO-tag, amely soha nem szállított fegyvereket Ukrajnába, és nem is fog.
„Mi azt gondoljuk, hogy minél több fegyver jelenik meg a frontvonalon, annál hosszabb lesz a háború, minél több fegyvert vetnek be, annál több ember hal meg és annál nagyobb lesz a pusztítás" - közölte.
A miniszter arra is kitért, hogy a magyar békemisszió folyamatos küldetés, és reményét fejezte ki, hogy „inkább előbb, mint utóbb sikerül az európai politikai vitákat is olyan irányba terelni, hogy aki a békéről merészel beszélni, azt nem bélyegzik meg azonnal orosz kémként".
