A fordított őszödi beszéd

Igazából ők nem azok voltak, és nem úgy. Bár gárdamellényben, Árpád-sávos zászlók alatt vonulgattak hetente, egyikük még horogkeresztet is vizelt a porba a cigánysoron, a parlamenti képviselőjük pedig a rakparti holokauszt-emlékművet köpködte,

de hát szegények rosszul láttatták magukat.

A fénytörés, ugye.

Mirkóczki Ádám lezárta a Jobbik meghunyászkodási folyamatát, amely a hanukai levéllel kezdődött, a Spinoza-házzal folytatódott, és most a megalázó önfeladással ért véget. A Jobbik szóvivője egy Tóta W. Árpád nevű újságírónak gyónt meg, akit korábban a párt tagjai csak „gázkamraszökevénynek”, „zsindexesnek” neveztek.

„Az a retorika, ami 2010 előtt ment, az volt a nem igaz” – mondta Mirkóczki, aki már egy olyan Magyarországot álmodik, amelyben a normalitásnak Alföldi Róbert a feltétele. Úgy magyarázza: a Jobbik szakított a 2010 előtti múlttal, amikor a rendezőt még nyilvánosan „Robertinaként” emlegették. Nemrég azonban nyilvánosságra került egy rádióműsor 2011-ből, amelyben a párt egyik képviselője buzizza Alföldit. Mirkóczki pedig 2013-ban a parlamentben minősítette ugyanőt deviánsnak, keresztény- és nemzetgyalázónak.

Nevezhetnénk Mirkóczki interjúját a párt őszödi beszédének, ha nem lennénk meggyőződve, hogy a Jobbik nem őszinte, hanem csak aljas módon képmutató.

„Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél, két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz” – mondta Gyurcsány Őszödön.

A jobbikosoknak kell még valamit hazudniuk, Lajos?