Szent István ezüst dénárja került elő az alacsony Dunából

Most számolt be az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság arról, hogy esztergomi gátőrük, Dávid Balázs mit talált a közelmúltban a Helemba-szigeten, Esztergom mellett. Mint írják, az úgynevezett kisvizes időszakban, szeptember 17-én gázlók felmérését végezte a területén egyik kollégájával. Aznap egyébként a mostaninál bőven magasabb volt a vízszint Esztergomnál: 62 centiméter, míg ma, október 15-én a vízmérce alatti területre, -2 centire süllyedt a víz.

A gátőr kollégájával technikai okokból kötöttek ki a Helemba-szigeten, ahol egy nyílhegyre bukkant a fövenyen, amelyet azonnal le is fényképezett. Ezután akadt meg egy érmén Dávid Balázs szeme. Azonnal látszott, hogy ezüst. Tisztogatás után furcsa jelek, írások voltak felfedezhetők rajta, többek között egy „REX” felirat.

Hazatérve az internet segítségével a régi pénzek között kutatva Szent István kori pénzérmeként azonosította. Az vízügyi igazgatóság tájékoztatása szerint még aznap délután bevitte a leleteket a Duna Múzeumba, ahonnét a régészetileg illetékes Balassa Múzeumba irányították. Hozzátették, hogy a múzeum munkatársai nagyon hálásak voltak, és megerősítették, hogy a nyílhegy egy 13-14. századi darab, az érme pedig egy STEPHANUS REX, azaz Szent István ezüst dénárja.

Esztergomban verték egykor a pénzt, ami az ország első pénzeinek egyike. A Helemba-sziget egyébként régészeti lelőhelyekben igen gazdag. Az ásatások során őskori földházak, középkori emlékek, egy kisebb Árpád-kori templom, a körülötte elterülő temető, egy érseki nyaraló alapjai, valamint a körülötte lévő gyümölcsöskert nyomai kerültek elő.

Nem ez az első eset, hogy leletek kerülnek elő az extrém alacsony Dunából. A nyár végén például török kori pipa is előkerült az iszapból, szintén Esztergomban. Mielőtt kincskeresésre indulunk, érdemes két dologgal tisztában lenni. Egyrészt azzal, hogy ha találunk valamit, akkor örökségvédelmi törvény alapján haladéktalanul értesíteni kell az illetékes múzeum munkatársait, akik gondoskodnak a leletek biztonságáról.

Másrészt pedig azzal, hogy a második világháborús harcok miatt számos, gránátot, robbanótestet is rejthet még a Duna medre. Ha ilyesmit talál valaki, akkor először is úgy kell eljárni, mintha éles robbanószert találtunk volna, de semmiképp se essünk pánikba! A lehető leggyorsabban és határozottan értesítsük a hatóságokat: a 112-es segélyhívószám tárcsázása után pontosan meg kell határozni a robbanótest helyét, illetve azt is, hogy a közelben található-e esetleges veszélyforrás. A legfontosabb, hogy a talált szerkezetet ne próbáljuk meg saját kezűleg hatástalanítani vagy szétszerelni. A tűzszerészek kiérkezéséig pedig biztosítanunk kell a helyszínt.

Borítókép: Strobl Alajos Szent István szobra a Budai várban

Forrás: Wikipedia