A Hortobágyon menekültek meg a különleges vadlovak

Ezek a zebrákra emlékeztető, rövid lábú, de robosztus testalkatú, vaskos fejű állatok kifejezetten strapabírók – írja legutóbbi számában a Vasárnap Reggel. Nem lehet őket háziasítani, mert az ember közelségét semennyire nem tűrik, olyannyira igénytelenek, hogy még télen sem kapnak takarmányt. A hortobágyihoz hasonló füves puszta a legideálisabb élőhely számukra.

A Przsevalszkij-ló az egyetlen, napjainkig fenn maradt vadló faj, melyet csak állatkertek összefogásával sikerült megmenteni, egy kisebb populáció – 21 állat – 1997-ben tért vissza a hortobágyi puszta füves élőhelyére.

A Kölni Állatkert és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, nemrég új együttműködést kötöttek, hogy segítsék a Przewalszkij-ló fennmaradását. Kerekes Viola, a projekt koordinátora azt mondta: a kezdetektől szoros együttműködés célja továbbra is az, hogy megfelelő területet alakítsanak ki az egyedülálló állatfaj számára.

Przewalski-lovak eredetileg Ázsiában, Kínában, Kazahsztánban, Mongóliában és Franciaország egyes területein fordultak elő, de egyszer már teljesen kipusztultak a természetből. Annak köszönhető, hogy ma mégis újra láthatók, hogy az 1900-as évek elején több állatkertbe is fogtak be belőlük, mert akkor derült ki, hogy létezik a természetben egy olyan vadló, amiről addig nem volt tudományos feljegyzés és mindenki kíváncsi volt rájuk.

1901-ben és 1902-ben a mongóliai vadonban befogtak 56 fiatal példányt és európai, orosz és amerikai állatkertekbe szállították őket. A hosszú utat csupán 26 ló élte túl, belőlük is csak 12 példányt lehetett szaporítási programba bevonni. A befogás után nem sokkal a vadonból teljesen kipusztult a faj, mivel a nomád törzsek könyörtelenül irtották őket, mivel ez egy elég agresszív fajta, bántotta a háziállatokat, lovakat, de gyógyító erőt is tulajdonítottak neki. Az utolsó példányt 1968-ban látták. Egy tíz éve végzett egyedszámlálásból ki is derült, hogy a világon ma körülbelül kétezer egyed lehet és mindegyik attól a 12 lótól származik, amelyek 1945-ben már fogságban éltek. Ma már nemcsak rezervátumokban, de szabadon is újra élnek Amerikában, Mongóliában, Kínában és Oroszországban. Az, hogy ez ma így lehet abban a kölni szakemberek mellett elévülhetetlenek a nemzeti park szakembereinek munkája a Hortobágyon.

Az utolsó igazi vadló a világon

Az amerikai musztángok elvadult állatok, olyan lovak, melyeket már egyszer háziasítottak, de elszöktek és így nyerték vissza jelenlegi, vad állapotukat. A Przsevalszkij-lovat viszont soha nem háziasították sikeresen. Valaha számtalan ilyen lóféle élt, azonban már mind kihalt,

a Przsevalszkij-ló az egyetlen igazi vadló a világon.

Nevét egy orosz tábornokról, Nyikolaj Przsevalszkijról kapta, aki 1881-ben elsőként írta le ezt az állatot a természettudomány számára.

Romantikus és hűséges típus

A fiatal csődörök 1 éves koruk környékén különvonulnak a tenyészcsoportoktól – és ún. agglegénycsapatot hoznak létre, amely 5-7 csődörből áll. Itt tanulnak meg csődörként viselkedni: játszanak, harcolnak egymással. A kancák számára fontos a személyes szimpátia a párválasztáskor és létezik féltékenység is: elzavarják a vetélytársat a csődör közeléből. Ha egy csődörről kiderül, hogy nem jó társ, a kancák visszamennek korábbi, idősebb párjukhoz.

Borítókép: Csongor, a Przsevalszkij-vadló háremcsődör vigyázza 14 egyedből álló háremét a Hortobágyi Nemzeti Parkban