Későbbre várható a dinnyeszezon a hideg idő miatt

A kertészeti ágazatban dolgozóknak, de lényegében minden növénytermesztőnek kihívás az idei tavaszi időjárás, nem kivételek ez alól a dinnyetermesztők sem. Slakta Gyula erdőtelki gazdálkodó szerint idén csak panaszkodtak. A görögdinnyét másfélszer, voltak termőtársai, akik kétszer ültették ki, mert kifagyott.

– Mínusz hét-nyolc Celsius-fokos fagyok voltak, irgalmatlan hideg volt. Nálunk dupla takarások voltak, talán ez volt a szerencsénk, megmaradt az állomány, csak pótolni kellett. Valakinek újra kellett a palántát előállítani, vagy későbbi fajtával pótolták ki, amit egyszer elültettek – adott helyzetjelentést Slakta Gyula.

A sárgadinnyét ők növényházban, fólia alatt nevelik, éppen ezért azt nem érte olyan hideg, mint a szabadföldit. Ők nem fűtenek a fóliasátorba kiültetett növényekre, csak a palántákra, mert nem igazán éri meg a magas energiaárak miatt. Az, hogy be voltak fedve a növények, az életet jelentette számukra.

– A szabadban füstölni kellett, éjszakánként hosszan tartott a hideg, nem úgy, mint az előző években. Akkor van szerencséje a termelőnek, ha rövid ideig tart a fagy, ellenkező esetben nem biztos, hogy sikerül magával a füstöléssel kivédeni a kárt – magyarázta Slakta Gyula.

Mint mondta, a klímaváltozás jeleire át kell strukturálni a dolgokat, nagy hibát követ el, aki nem veszi figyelembe a folyamatokat. Később kell hozzáfogni, s tovább fog tartani a dinnyeszezon, nem lesz igaz, hogy belerondít Lőrinc. A termelők később fogják kitenni a növényeket, szakaszolni fognak. Kell kockáztatniuk valamennyit, s kell közepét, végét csinálni az ültetésnek. Akár egy hónappal későbbre is tolódhat a munka, mert az április elsejei ültetések veszélyben vannak. A korai virágzású gyümölcsöket is veszélyezteti az időjárás, úgy tűnik, a szuperintenzív korai fajtákat ki kell ejteni a telepítésből.

Meggyes Milán csányi termelő elmondta, jellemzően később ültették a dinnyét, elhúzódott a munka. Ők kockáztattak, s nagy szerencséjük volt, így van területük. Igaz, védekeztek is, füstöléssel, permettel, felső fóliatakarással lehetett óvni a fagytól a növényeket, amelyek most biztatóan néznek ki, de a jobb időt várják, mert a mostani még mindig nem az igazi.

Mint mondta, húsvétkor egy éjszakára jósoltak fagyot, de egészen péntekig eltartottak a mínusz öt-hat Celsius-fokot hozó éjszakák. Volt, akinek el is fagyott a kiültetett görögdinnyéje. Ők egy héttel később ültettek – nem bírta már tovább a palánta –, de ők is kaptak mínusz három Celsius-fokos hideget.

– Nincsenek fagytűrő dinnyefajták, de más gyümölcsök sem szeretik. A tökbe oltott görögdinnye gyökere talán erősebb, jobban bírja a hideget, de a mínusz 1–2 fokban szerencse és fóliatakarás is kell a túlélésükhöz. Huszonöt éve foglalkozom dinnyével, illetve mezőgazdasággal, de ilyen hideg áprilisra, májusra nem emlékszem, csak 0–1 fokos fagyokra. Nem tervezem, hogy ezek után máshogy csinálom, tavalyelőtt meleg volt a tavasz, tavaly volt, amikor kicsit hűvösebb volt az idő, de nem lesz ez mindig így – bizakodott Meggyes Milán.

Elárulta, a hűvösebb időjárás miatt késni is fog a dinnyeszezon, de, hogy tovább fog tartani, az nem mindig következik ebből. Ami biztos, az az, hogy nagyon várják a meleget, nemcsak ők, hanem a szántóföldi gazdálkodók is, kellene a napraforgóra, kukoricára is a magasabb hőmérséklet. Nem negyven foknak, de nappal huszonötnek, éjszaka pedig tíz-tizenkét Celsius-foknak örülnének.

A csányi gazdálkodó szerint egyébként sokat javultak az elmúlt egy-két hétben a dinnye növények, alakul az állomány, bár nem itt kellene tartania. Bíznak abban, hogy amit a természet elvesz, azt más úton vissza is adja.