A települések kétharmadán átlag alatti a diplomások aránya Hevesben

A települési jövedelmek közötti különbségek főleg a diplomások eltérő arányára vezethetők vissza a GKI Gazdaságkutató szerint. Elemzésük szerint a 2022-es adatok alapján jelentős területi különbségek vannak a keresetekben. A fővárosi átlag nettó havi 370 ezer forinttal szemben a községek átlaga csak 243 ezer forint. De még a megyei jogú városok átlaga is 11 százalékkal magasabb a városok átlagánál. A települési hierarchia mellett a vármegyék közötti eltérések is nagyok: Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg között 42 százaléka különbség az előbbi javára.

A magasabb települési keresetek okai szerte ágazóak. Egyrészt az egyes települések eltérő gazdaság szerkezettel rendelkeznek, ami kihat a keresetekre is. Az iparosodottabb és/vagy több szolgáltatást (például turizmust) nyújtó vidékeken magasabb a keresetek átlaga az agrár jellegűekhez képest, de fontos az is, hogy a magasabb végzettségűek aránya mekkora.

A magyar lakosság 19 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A foglalkoztatottak között egyre többen vannak a diplomások: számuk 2022-ben közel 1,5 millió fő volt, ami 31,3 százalékos arányt képviselt. A legnagyobb arányban a fővárosban élnek diplomások (különösen Budán: 57,4 százalék), de magas a súlyuk Pest vármegyében, a nagyvárosokban és környékükön, valamint a Balaton körül.

A GKI vizsgálataik azt jelzik, hogy a diplomások aránya talán a leginkább meghatározó tényező a kereseti különbségek kialakulásában. Ezt mutatja az is, hogy a nettó keresetek és a diplomások aránya közötti kapcsolat (korreláció) 0,78, ami magasnak tekinthető. Az is kiderült, hogy 2022-ben a diplomások arányának 1 százalékpontos növekedése a települési havi nettó átlagkeresetet ötezer forinttal emelte meg (például 20 százalékos diplomás arány 100 ezer forintos különbséget okoz az egy főre jutó havi nettó keresetben). Az okok logikusak: a diplomások fizetése a szakmunkásokét 38–95 százalékkal haladja meg (főiskolai vagy egyetemi végzettségtől függően), ami azt is jelenti, hogy ahol több diplomás lakik, ott a vásárlóerő is magasabb lesz, amire több szolgáltatás települhet. Ez részben új munkahelyekben mutatkozik meg, részben magasabb béreket eredményez a nem diplomás munkakörökben is. Nem meglepő ezek után, hogy a települések között kereseti különbségek 61 százalékát a diplomások aránya magyarázza.

Mindez látványosan mutatja az oktatás hatását. A korábbi évek felsőoktatási expanziója lehetővé tette sokak számára, hogy magasabb jövedelmet érjenek el, s így az országos átlagkeresetet is jelentősen feljebb húzták. A GKI következtetése szerint ez egyben példa arra is, hogy a közepes jövedelem csapdájából a kiút elsősorban a köz- és felsőoktatás fejlesztése, nem pedig a vendégmunkásokra alapozó, túltámogatott „újraiparosítás”.

Vármegyénkben semelyik településen nincs 40 százalék fölött a diplomások aránya, 20-40 százalék között viszont 25 településen is, ezek Egert és vonzáskörzetét, illetve Gyöngyöst és térségét fedik le, hozzájuk csatlakozik még Hatvan, Bükkszék, Kisfüzes, Tarnaszentmária és Aldebrő.

Tíz és húsz százalék közötti a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya negyven településen, főként a megye középső és északi, valamit nyugati részén, illetve Hevesen és pár dél-hevesi településen jellemző az, hogy minden ötödik-tizedik lakos rendelkezik diplomával.

Harmincöt olyan település van vármegyénkben, ahol a diplomások részaránya 5-10 százalék közötti, ezek jellemzően Dél-Hevesben és Észak-Hevesben, főként Tarnalelesz környékén találhatók, de ide tartozik Gyöngyösoroszi és Ecséd is.

Hevesben a települések kevesebb, mint tíz százalékán ,marad el a diplomások részaránya az öt százaléktól is, ezek Tarnalelesz, Szúcs, Terpes, Halmajugra, Tarnabod, Tarnazsadány, Erk, Újlőrincfalva, Kömlő, Átány és Mezőtárkány voltak.