Kevesebb és olcsóbb termőföldet adtak el tavaly Heves megyében

Töretlenül emelkedtek országosan a termőföldárak az országban, a tavalyi esztendő azonban megtorpanást és áresést hozott Heves vármegyében, derül ki az OTP Jelzálogbank KSH-adatokon alapuló elemzéséből. Tavaly az országos átlag átlépte a kétmilliós hektárárat, ami szűk négy százalékos drágulást jelentett egy év alatt, ami alacsonynak számít. Az elemzés szerint az adásvételek száma is harminc százalékkal csökkent, elsősorban a növénytermesztés jövedelmezőségének romlása (energiaár, műtrágyaár, import gabona, aszály) miatt. Ez a kisebb gazdáknak okozott problémát, s a kisebb területek tulajdonosváltása maradt el, hiszen az értékesített mezőgazdasági területek nagysága alig változott. Az OTP Jelzálogbank idén élénkülő keresletre számít.

A tavalyihoz képest jócskán nyílt az árkülönbség az olcsó és a drága térségek között. Járási szinten az egy évvel korábbi 5,7-szereshez képest tavaly bő nyolcszorosára nőtt az eltérés (a legolcsóbb a Pétervásárai járás volt a maga 654 ezer forintos hektáronkénti árával, a legdrágább a Budakeszi járás 5,276 millió forinttal. A legalacsonyabb, 1,5 millió forint alatti árkategóriába több mint felerészben az Észak-magyarországi régióból kerültek járások (a 14 borsodin kívül hat Heves megyei és négy nógrádi). Csak egy Heves megyei tért el ettől, a Gyöngyösi járás, amely az 1,5-1,9 millió forint közötti kategóriába tartozott. Ugyanakkor a legdrágább, 2,7 millió forint feletti között van pesti, hajdú-bihari és békési is, valamint dunántúliak és Balaton-környékiek. A legdrágábbak a jó minőségű és a nagyváros környéki földterületek voltak, valamint a balatoniak. Az országos átlagár 2,064 millió forint volt.

A vármegyék hektárár-toplistáját 2023-ban Hajdú-Bihar vezette 2,81 millió forinttal, Békés és Győr-Moson-Sopron lépi át méh a 2,5 milliós szintet. Heves vármegye a második legolcsóbb volt 1,25 millió forint alatti szinttel. Míg Hajdú-Bihar egy év alatt 16 százalékkal drágult, vármegyénk éppenséggel körülbelül ugyanennyivel olcsóbb lett, másfél millió forintról esett vissza az átlagár.

A földforgalom kétharmadát a szántók tették ki. Tavaly a legdrágább ebben is Hajdú-Bihar vármegye volt, 3,37 millió forintos hektárárral, melyet jócskán lemaradva Pest, Békés és Győr-Moson-Sopron követnek 2,75–2,94 millió közötti átlaggal. A lista végén stabilan Nógrád vármegye áll 1,32 millió forinttal, s csak a szomszédot előzi meg Heves megye, 1,5 millió forintot el nem érő árszínvonallal. A szántóföldi átlagár tavaly hét vármegyében esett vissza, köztük Hevesben is, de nem olyan ütemben, mint az összes termőföldár.

A járásokat tekintve az Egri járás szántóinak átlagára az 1,9-2,3 millió forintos ársávba esett, a többi járásban nem érte el a másfél millió forintot, a Bélapátfalvi járásban pedig nem volt elég adás-vétel ahhoz, hogy hűen tükrözze az ottani árviszonyokat. A változást tekintve Bélapátfalván pozitív irányba mozdult a folyamat, Pétervására környékén 20 százalékot meghaladó volt az esés, az Egri és hevesi járásban pedig tíz százalék feletti volt az árcsökkenés. Mínuszba mentek az árak a Hatvani, Füzesabonyi és Gyöngyösi járásban is. Összességében a szántóterületek eladási ára Heves megyében csökkent legjobban a megyék közül, 15 százalékkal volt alacsonyabb a tavaly eladott szántóföldek értéke, mint a 2022-ben értékesítetteké. Művelési áganként nagy árkülönbségek adódtak, így az árszintet ez is befolyásolta. A Heves megyei csökkenés abból is adódhatott, hogy a szőlők, gyümölcsösök adás-vétele visszaesett.

A KSH legfrissebb adatai szerint az ország területéből 5,111 millió hektár a mezőgazdasági terület (nádas és halastó nélkül, illetve 2020-tól az erdőterületek sem részei az adatszolgáltatásnak). A termőföld-piac tavaly is látványosan szűkült. Az előzetes adatok alapján, a megelőző évi 40,8 ezerről – azzal időarányosan – 2023-ban 29,1 ezerre, mintegy 29 százalékkal csökkent az adásvételek száma. Heves megyében 69 százalékkal csökkent a tranzakciószám, ami a legrosszabb adat az országban. Ugyanakkor az adásvételekben érintett teljes földterület mérete csak 2,6 százalékkal csúszott vissza. 2023-ban nagyjából 36,8 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során, ebből Heves megye a sor végéről a harmadik 1100 hektárral, ami 35 százaléknál is nagyobb zuhanást jelent, ami a legmagasabb érték Zalával egyetemben. A szomszédos Jász-Nagykun-Szolnokban viszont nagy földterületek (3,8 ezer hektár) cseréltek gazdát és nagy is volt a növekedés.

A szántóföld-forgalomban 67 járás javított, 87 rontott 2022-höz képest. Vármegyénkben a Pétervásárai és a Hevesi járás zárt pluszban, a Füzesabonyi járás 0-30 százlaékos mínuszban, Eger környékén pedig 30-60 százalékkal kevesebb földterület cserélt gazdát. Hatvan százalék feletti visszaesés volt a Bélapátfalvai, a Hatvani és a Gyöngyösi járásban (összesen 15 ilyen volt az országban). Megyei szinten a csökkenés 45 százalékos volt.

Országosan a művelt területek 0,59 százaléka cserélt gazdát tavaly adásvétel útján, ennek egyébként megfelelt Heves megye, amely a 0,5-0,6 százalék közti kategóriába került. A termőföldpiac (állományarányos forgalommal kifejezve) tavaly Nógrád vármegyében „pezsgett” leginkább (0,94 százalékos forgási sebesség).