Különösen kegyetlen volt a gyöngyösi kislány halála

A vádbeszéd megtartásával szerdán az utolsó szakaszához érkezett az elsőfokú eljárás az Egri Törvényszéken J. Médea és K. Gusztáv ügyében, akiket különös kegyetlenséggel, 14. életévét még be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével vádol a Heves Megyei Főügyészség. Előbb még két tanút hallgattak meg, s bizonyítékká tettek felolvasással egy, a rendőrségi eljárásban tett vallomást.

Újabb bizonyításokat is indítványoztak, az elsőrendű terhelt védője egy, az ügyben Gyöngyösön párhuzamosan folyó polgári per jegyzőkönyvét kérte beszerezni. J. Médea pedig több indítvánnyal is élt. Kérte, hogy szerezze be a bíróság K. Gusztávné tanú másik vallomását, amit a ­gyöngyösi perben tett. Szerinte az ott elmondottak ellentétei annak, amit itt felolvastak. Kérte további tanúvallomás beszerzését, másik bírósági pszichológus szakértő kirendelését is.

Végzésében a törvényszék a K. Gusztávné tanúvallomását tartalmazó jegyzőkönyvnek a tárgyalás anyagává tételéről szóló indítványt elfogadta, a többit elutasította. Az ­előbbi iratot dr. Schmidt Péter tanácselnök azonnal be is szerezte és ismertette.

A vallomás tartalmáról azonban – zárt jegyzőkönyvről lévén szó – nem adhatunk tájékoztatást.

Perbeszédében a Heves Megyei Főügyészség tárgyaló ügyésze fenntartotta mind a vádirati tényállást, mind a cselekmény minősítését. Szavai szerint már a helyszínre hívott orvos is rendkívüli alultápláltságot állapított meg K. Kiara Jernénél. Hétköznapi nyelven a gyermek éhen halt, ami kizárólag azért következhetett be, mert a szüleik az alapvető gondoskodási kötelezettségeiknek sem tettek eleget.

– Mindkét szülőt ugyanazon gondozási kötelezettségek terhelik. Nem létezik olyan, hogy különböző szerepeket osztanak ­magukra. K. Gusztáv másodrendű vádlottat ezért sem menti fel, hogy önmagára a család ­anyagi fenntartásának a szerepét osztotta. Őt is ugyanaz a felelősség terheli – fogalmazott az ügyész.

A vád képviselője feltette és meg is válaszolta a kérdést: hogyan viselkedtek a vádlottak saját gyermekük szenvedésével szemben? Közömbösen. Hiába látták, nem tettek érdemben semmit. Az apa elfogadta vádlott-társa magyarázatait mindenféle feltételezett betegségekről. Amikor más esély már nem volt, egy lehetséges orvosi beavatkozástól is elzárkóztak.

A vádbeszédet követően az elsőrendű vádlott a bíróság elfogultság miatti kizárására tett indítványt. A tanács elnöke kijelentette: nem elfogultak, így a szeptember 27-ére napolt tárgyaláson akár elsőfokú ítélet is születhet.

Emberileg megmagyarázhatatlan ok

Széles körű bizonyítást folytatott le a bíróság, ami kiterjedt az anya mind a négy gyermeke esetére. Ezekből megállapítható: mindüknek súlygyarapodási gondja volt, de kizárólag akkor, amikor a gyermekeket J. ­Médea látta el. Amikor kikerültek a kicsik a gondozásából, kiderült, sem diéta nem szükséges, sem betegségeik nincsenek. Egyik orvos sem állapított meg egyik gyermeknél sem tényleges kórt. Az ügyész szerint a terheltek úgy gondolják, a tragédiáért mindenki más felelős, csak ők nem. A nagyobb Kincső állapotának ­javulását is Kiara megszületése hozta meg. Kiara védtelenebb volt nővérénél, vele újra eljátszható volt a „betegségesdi”. A meghalt kislány, a boncoláskor bebizonyosodott, semmiféle betegségben nem szenvedett. Emberileg meg nem magyarázható okból a vádlottak az alapvető kötelezettsé­geiknek nem tettek eleget. Az elsőrendű vádlott személyiségzavara inkább elősegítette a cselekményt, de ezt büntethetőségét korlátozó tényezőnek semmiképp se lehet venni.