A nagyvad a semmiből bukkan fel az úton, óriási kárt okozhat, és nincs felelősségbiztosítása

Juhász Tamás egy mátrai vadásztársaságban hódol szenvedélyének, illetve segíti a társaság működését. Portálunk kérdésére a szerinte vadbaleseteknek elkeresztelt esetekről azt mondta: a balesetveszély bizonyos erdőközeli helyeken, vadban gazdag területeket átszelő utakon tavasztól őszig fennáll. Tavasszal a kicsinyek születése miatt szaporodnak a kockázatok, s tart mindez a szarvasbőgés végéig. 

– Természetesen a nagyobb valószínűségét annak, hogy az autóban utazók is megsérülhetnek a nagyvadak közúton való átkelése jelenti. Ebből a szempontból különösen az őzek nyári párzási időszaka a veszélyes, hiszen ilyenkor ezek a derék állatok se látnak, se hallanak – fejtette ki.

A szarvasok párzása más. Erről már Kovács István János, a Magyar Országos Vadászkamara Heves megyei szervezetének titkára beszélt portálunknak. A bikák nem rohangálnak árkon-bokron keresztül a tehenek után. Ha kell, a fajtársukkal vívott harc árán háremet gyűjtenek maguk köré, s  – a közúti közlekedés különösebb veszélyeztetése nélkül – igyekeznek gondoskodni az utódok nemzéséről. Esetükben a nagyobb veszélyt a szarvasbőgési időszakot követően a csapatokba verődés, majd a közös vonulásuk jelenti. A tehenek is veszélyesebbé válnak, hiszen ekkorra felnőttek már a borjaik.

A kamarai titkár szerint akár egy fácán is tud bajt okozni, például ha a szélvédőt betöri. Az őzet többnyire maga alá gyűri a gépjármű, de a szarvas, lévén hogy magasabb és nagyobb testű, könnyen felkerül a motorháztetőre. Az agancsa pedig kifejezetten veszélyes. Az utóbbi években megyénk területén nem történt halálos végű vadbaleset, de évekkel ezelőtt az M3-as autópályán volt már ilyen tragédia. A gyorsforgalmi utakat egyébként kerítéssel kell elzárni a vadak elől – tudtuk meg.

A gímszarvasok vonulásának egyébként vannak extrém esetei is. Olyanok, mint amilyet négy évvel ezelőtt videóztak drónnal Baranya megyében. Ott több száz egyedből álló rudli vágtatott fényes nappal egy forgalmas közutat is keresztezve. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet és a Mályi Természetvédelmi Egyesület reagált is akkor közleményben a történtekre. Azt írták, a szarvas természetes viselkedése, hogy a téli időszakban csapatokba áll. Ezzel együtt az ekkora csapatok általában akkor verődnek össze, ha megzavarják őket. A vad normális esetben nem mozog nappal, így a felvételen látható jelenség oka egyértelműen valamiféle emberi zavaró tényezőben keresendő – fogalmaztak.

– Könnyen belátható, hogy egy ekkora, száz kilogramm feletti testtömegű egyedekből álló csapat komoly balesetveszélyt jelent, különösen a téli útviszonyok mellett. Ezért arra kérnek minden felelős természetjárót, természetfotóst, videóst, hogy tartsa szem előtt a vadállomány nyugalmát és az autósok biztonságát, ne zavarja a vadon élő állatokat sem drónnal, sem azzal, hogy megpróbálja megközelíteni azokat! – állt a két szervezet közleményében.

Közismertnek mondható, hogy az éjszakai órákban gyakrabban kell számítanunk útra tévedt vadállatokkal. Bármennyire is óvatosan és figyelmesen vezetünk, az állatok legtöbbször váratlanul, a "semmiből" és nagy sebességgel érkeznek elénk. Vadbalesetekre nem lehet előre felkészülni, így maximum a rutinon, vagy a rutintalanságon múlik, hogy milyen nagy lesz a baj.

Arról, hogy ha mégis megtörténne a baj, s járművünkben kár is keletkezett, az egyik biztosítótársaság üzletkötője – aki névvel nem nyilatkozhatott – azt mondta, egyáltalán nem egyszerű az elbírálása annak, hogy ki és milyen kárt térít meg. 

– Ha vicces akarnék lenni, azt mondanám, hogy alapszabály, hogy a vadnak, nincsen kötelező felelősségbiztosítása. Komolyra fordítva pedig azt, hogy egy ilyen esemény nem számít közúti balesetnek. A személyi sérülés (például a vadállat becsúszik az utastérbe), megtérítését sem lehet tehát a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terhére rendezni. Ilyenkor például a baleset-biztosításunkat vehetjük igénybe. Ha az autóban keletkezett kár, azt többnyire az autós pénztárcája bánja – mondta a biztosítási üzletkötő.

Arról már Tóth István, az egyik Eger környéki vadásztársaság tagja beszélt, hogy a vadásztársaságokat is érheti kár. Mint mondta, kezdjük az emberrel. 

– Amennyiben a vaddal történő ütközéskor személyi sérülés is történik, a rendőrséget értesíteni kell. Ők vizsgálják meg a baleset körülményeit, és annak kimenetelétől függően szabálysértési vagy büntetőeljárást indítanak. A vizsgálat hivatott kideríteni, hogy követett-e el szabálysértést a sofőr, esetleg ő-e az ütközés okozója. Ha így lenne, s a vad elpusztul a balesetben, akkor annak az értékét az autó sofőrjének kell megtérítenie a vadásztársaságnak. Nem olcsó mulatság, az összeg akár az egymillió forintot is meghaladhatja – mondta a középkorú vadász.

Tóth István szerint a legfontosabb szempont az esetek elbírálásakor, hogy volt-e kihelyezve vadveszélyre figyelmeztető tábla. Ha igen, a vadásztársaságot nem terheli semmilyen felelősség, tehát a személyi sérülést, illetve az autóban keletkezett kárt sem kell megtéríteniük. Ellenkező esetekben viszont nekik kell helytállniuk a keletkezett kárért.