2023.09.19. 06:53
Kiszivattyúzták a folyó vizét, vadorzó lőtt fenyőrigóra: büntetés jár a természetkárosításért
Felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozza a vádhatóság az ellen a férfi ellen, aki tavaly ősszel négy fenyőrigót lőtt le Ostoros közelében. Más bűntények mellett természetkárosítás miatt folytatnak vele szemben büntetőeljárást. E bűncselekmény miatt – bár vármegyénkben nem gyakori, de – a környezetünk, az életterünk szenved méltatlan kárt emberi mohóság vagy butaság következtében. A szabályozása tehát különösen fontos.
A rendkívüli aszály idején a Tarna vizének kiszivattyúzása nagy felháborodást váltott ki
Forrás: Huszár Márk/Heves Megyei Hírlap
A négy fenyőrigó életét kioltó elkövetővel szemben az Egri Járási Ügyészség emelt vádat lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, természetkárosítás bűntette és lopás vétsége címén.
A vád szerint az idős férfi múlt év október 31-én Ostoros külterületére vitte magával az engedély nélkül tartott vadászpuskáját a hozzá tartozó ötvenkilenc sörétes vadásztölténnyel együtt. A kocsijába két hangszórót is bepakolt. A falutól nem messze fekvő szőlőültetvény mellett a madárdalt játszó hangszórókat kiakasztotta egy fára, ő pedig a vezetőülésen lesből várta, hogy a madárkák feléje repüljenek. Közülük hat lövéssel négyet lelőtt.
Hivatásos vadász észlelte ezt, a helyszínre sietett, ahol tetten érte a vadorzót, s kihívta a rendőrséget. A nyomozás és a vizsgálat után a vádhatóság arra tett mértékes indítványt, hogy a bíróság ítélje a vádlottat két év, végrehajtásában három évi próbaidőre felfüggesztett börtönre, továbbá – a tőle lefoglalt bűnjelek elkobzása mellett – kötelezze közel negyedmillió forint bűnügyi költség megfizetésére.
Hogyan is fogalmaz a deliktumról a hatályos Büntető Törvénykönyv (Btk.)? A 242. szakasza úgy rendelkezik, hogy az valósítja meg a bűntényt, aki fokozottan védett élő szervezet egyedét, védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja. A feltétel, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege elérje a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket.
Alapesetben ez bűntett, amiért akár három év szabadságvesztés-büntetést is kaphat az elkövető. Az elpusztított egyedek legmagasabb értékének kétszerese esetén, illetve az élő szervezet állományának fennmaradását veszélyeztető tettéért egytől öt évig kerülhet rács mögé. Vétség az, ha valaki a deliktumot gondatlanságból követi el, ekkor két év fegyintézeti elhelyezés lehet a szankció.
Emlékezhetünk arra a nagy felháborodást kiváltó esetre, amikor 2021 augusztusában a Tura, Galgahévíz és Hatvan közötti mezőgazdasági területeken bukkantak madártetemekre. A közelükben rögzített húsdarabok vizsgálata alapján a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ igazságügyi toxikológiai szakértője megállapította, hogy azok az emberi szervezetre is veszélyes anyagot tartalmaztak. Olyan idegméregnek tekinthető összetevőt, amely különösen a madarakra jelent végzetes veszélyt, de az emberre nézve is mérgező. A Gödöllői Rendőrkapitányság természetkárosítás bűntettének gyanúja miatt indított büntetőjogi procedúrát.
A Natura 2000 területeket, a védett barlangot, természeti területet, védett élő szervezetek életközösségét, azok élőhelyét is óvja a jog. Ha azokat jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatják, a tettesek három esztendőre is elítélhetők. Egytől öt évig, ha azokban jelentős károsodást idéznek elő, vagy azok megsemmisülnek.
Természetkárosítás miatt vonják felelősségre a Debrői Tóth és Tóth Borászat tulajdonosát. Az elmúlt évben járt el ügyészi felügyelet mellett az ügyben a Füzesabonyi Rendőrkapitányság. A tavaly nyári aszály idején a terhelt – a katasztrófavédelem határozata szerint – engedély nélkül kiszivattyúzta a Tarna vizét. A cég vezetőjét 2022. december 20-án hallgatták ki gyanúsítottként, ami ellen panasszal élt, de az ügyészség azt elutasította.
Az állampolgárok, ismerve a természeti értékeink jelentőségét, joggal várják el az e bűntények elkövetői elleni határozott fellépést.
Természet elleni bűntények
A Btk. XXIII. fejezete szabályozza a környezet és a természet elleni bűncselekményeket. Ezek a következők: a környezetkárosítás, a természetkárosítás, az állatkínzás, az orvvadászat, az orvhalászat, a tiltott állatviadal szervezése, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, az ózonréteget lebontó anyaggal, a radioaktív anyaggal, a nukleáris létesítmény üzemeltetésével, az atomenergia alkalmazásával visszaélés.
Az élő szervezet egyede
A Btk. előírása szerint az élő szervezet egyedének tekintendő annak valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota, az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed, az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, s annak vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, s azt a terméket vagy készítményt, amely a felsoroltak valamelyikéből készült.