2024.01.01. 17:10
A Sámson cégbirodalom bukásáról és egy tényleges életfogytig tartó ítéletről is cikkeztünk
A tavalyi második negyedévben írtunk arról a bűncselekményről, aminek tettesét tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtotta a bíróság. Hajléktalan társát gyújtotta fel a visszaeső egri férfi egy Rozália utcai telken, ahol ők meghúzták magukat. Foglalkoztunk vádemelésekkel is, illetve írtunk a nagyrédei vállalkozó bűnperéről, akit igen súlyos gazdasági bűncselekménnyel vádoltak, mégis szinte felmentő ítéletet kapott.
A halálbüntetés eltörlése óta a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést szokás olyanként tekinteni, mintha a régi rend szerint valakit halálra ítéltek volna – így kezdődik egy áprilisi cikkünk. Az írásból kiederül, hogy az akkor 50 éves L. Lajost 2005-ben ítélték el, s ez – 12 éven belül – már a második gyilkossága volt. Korábban saját édesanyjával végzett, s szabadulását követően nem várt túl sokat az újabb gyilkossággal.
L. Lajos öntudatlan hajléktalan társát, a 31 éves T. Miklóst locsolta le benzinnel és gyújtotta fel 2004 októberében egy Rozália utcai – elhagyatottnak mondott – présházban. Az ingatlant lakóhelyül használta a két hajléktalan. Munkahellyel egyikük sem rendelkezett, L. Lajos segélyéből és hulladékok gyűjtögetéséből éltek.
A gyilkosság napján a vádlott és a sértett egész délelőtt „kukázott”, üvegeket gyűjtött, az ezekért kapott pénzért – mint korábban is mindig – bort vásároltak. A déli órákra már mindketten részegek voltak. A vádlott és a sértett vérében is 3,5-3,5 ezreléknyi volt a véralkoholszint. Az alkalmi szállásukon délután fél négy körül a két hajléktalan ismét összeszólalkozott, ezt tettlegesség követte. A sértett öntudatlan állapotban lehetett, amikor a vádlott benzinnel lelocsolta és egy gyufával felgyújtotta. Erre utal az a tény, hogy T. Miklós nem menekült a lángok elől, hanem a présházban lévő ágyféleségbe a hátán fekve beleégett.
Nem lett ilyen súlyos következménye annak a bántalmazásnak, ami 2022 nyarán történt: M. T. vádlott egy másfél méteres, hegyes végű szerszámnyéllel bántalmazta haragosát, neki életveszélyes sérülést okozva egy előző napi konfliktus miatt. Büntetőeljárás indult ellene.
A vádirat állítása szerint a terhelt 2022 júniusában kerékpárral közlekedett a lakóhelyén, biciklijére egy megközelítően 150 centiméter hosszú fa szerszámnyél volt rögzítve. Utolérte az utcán gyalogosan haladó ismerősét, majd a kerékpárját eldobva hozzá lépett, és a magához vett szerszámnyéllel – egy köztük előző nap történt konfliktus miatt – nagy erővel legalább kétszer fejen vágta. A földre eső embert M. T. az eszközzel még egyszer nagy erővel fejen ütötte, majd távozott a helyszínről.
A cikkben megírtuk azt is, hogy a testi sértésnek vannak "fokozatai". A törvény szerint, aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz. A bűncselekmény védett jogi tárgya más ember testi épségéhez és egészségéhez fűződő társadalmi érdek.
Ugyancsak a második negyedév "termése" az a cikkünk, amelyben B. A., nagyrédei vállalkozó cégeivel kapcsolatban 1994-ben kipattant ügy következtében indult büntetőperét, s az abban született ítéletet idéztük fel. Az ügy azért kapott nagy sajtónyilvánosságot, mert a rendszerváltást követően a gazdasági élet területén jelentős változások következtek be, egymás után jöttek létre a gazdasági társaságok. Az első időkben nagy kockázatot vállalt, aki belevágott a cégalapításba, különösen akkor, ha – mint B. A. is – megpróbált a zavarosban halászni.
Nem kevesebb, mint 33 tárgyalási napot követően a 34-en hozott az ügyben ítéletet a Heves Megyei Bíróság és mondta ki bűnösnek a nagyrédei vállalkozót egyrendbeli, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettében, két-két rendbeli csalás és magánokirat-hamisítás vétségében, amiért két év nyolc hónap és 19 nap börtönbüntetésre ítélte, s ebbe beszámítani rendelte az előzetes fogvatartásban töltött – napra pontosan – ugyanennyi időt. Gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy felmentő ítélet született.
Az ügy, 1994-es kipattanásakor nagy port vert fel, hiszen B. Andrást szerte az országban sikeres üzletemberként tartották számon; 1991-ben ő volt az Év Vállalkozója.
A Heves Megyei Bíróság ítéletében bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottak többségét, szám szerint kilencüket. A harmadrendű terhelt D. Andreát kétrendbeli, bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt megrovásban részesítette, míg az elsőrendű vádlottat bűnösnek mondta ki egyrendbeli, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettében.
Az elsőrendű vádlott terhére felhozott vádpontok többségében bűncselekmény hiányában hozta meg a bíróság a felmentő ítéletét. Így az 1992 előtti több száz milliós váltóügyletekben sem volt megállapítható törvénysértés. Az indoklás szerint igen ritka a váltóhamisítás miatti per, s amivel ez ügyben B. Andrást megvádolták, azt nem követte el.
A tanács elnöke tényként állapította meg: ilyen hosszú idő alatt nyomozott és ilyen koncepció nélkül szerkesztett nyomozati anyaggal eddig még nem találkozott a bíróság. Az elsőrendű vádlott terhére felhozott vádpontok többségében bűncselekmény hiányában hozta meg a bíróság a felmentő ítéletét. Így az 1992 előtti több száz milliós váltóügyletekben sem volt megállapítható törvénysértés. Az indoklás szerint igen ritka a váltóhamisítás miatti per, s amivel ez ügyben B. Andrást megvádolták, azt nem követte el.
(Főoldali képünk illusztráció Fotó: Shutterstock)
