Elítélték az ajánlásokkal operáló egri jelöltet

Kétszáznegyvenhét büntetőeljárás indult országosan a két esztendeje megtartott országgyűlési választások kampányának kezdetétől, február 12-től egészen a voksolás napjáig. Az Országos Rendőr-főkapitányság 2022. április 4-i közlése szerint 66 esetben hamis magánokirat felhasználása, 58-szor rongálás, 52 alkalommal választás rendje elleni bűntény, 23 lopás, 20 garázdaság, öt rágalmazás, négy zaklatás, emellett még 19 deliktum miatt jártak el a hatóságok. Ebből is látható, hogy igen széles az ebben az időszakban elkövethető bűncselekmények köre. 

Ezúttal leginkább azokra a jogellenes cselekedetekre összpontosítunk, amelyekről a Btk. A közigazgatás rendje elleni bűncselekmények című, XXXIV. fejezetében rendelkezik. Két bűntény hátterét vizsgáljuk, a választás rendjének megsértéséét és a választói akarat tiltott befolyásolását. Hogy példával is szolgáljunk, elevenítsük fel a két éve, január végén született jogerős bírósági döntést, amelyet a 2019-ben rendezett helyhatósági választás rendje elleni bűncselekmény miatt hoztak. 

Az Egri Törvényszék a vádlottat, aki Egerben polgármesterségért és egyúttal a közgyűlési képviselőségért is ringbe szállt, kétrendbeli ilyen deliktum megvalósításában mondta ki bűnösnek. Ezért őt a bíróság halmazati büntetésül másfél év szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását azonban két év próbaidőre felfüggesztette. Kötelezte őt egyúttal az eljárás során keletkezett bűnügyi költség megfizetésére is. 

A határozat indokolásában az szerepel, hogy a terheltnek a hatályos választási törvény szerint a polgármester-jelöléshez háromszáz érvényes ajánlásra volt szüksége. A leadott 401 kitöltött ajánló közül 308-at fogadott el érvényesnek a helyi választási bizottság. Ám az általa összegyűjtött és érvényesnek elfogadott 49 ajánlást a jelölési eljárás szabályait megszegve gyűjtötte és adta le, az ajánlóíven feltüntetett személyek ugyanis nem adtak ajánlást a vádlott polgármesterré jelöléséhez, illetve az ajánlások nem az arra jogosultaktól származtak. 

A törvényszék a büntetővégzésében úgy indokolt, hogy a 49 szabálytalanul gyűjtött aláírás nélkül a terhelt nem rendelkezett volna a polgármester-jelöléshez szükséges háromszáz ajánlással, így a vádlott megsértette a választási eljárás törvényes lefolytatásához fűződő társadalmi érdeket. 

Hasonló szabálytalanságot állapított meg a bíróság az elkövető egyéni választókerületi képviselői jelölésénél is. Harminckét ajánlásra volt szükség ehhez a jelöltséghez, a vádlott tíz ajánlóívén 79-et gyűjtött össze, s ebből 36-ot érvényesnek fogadott el a választási bizottság. Utóbb azonban kiderült, hogy legalább hét esetben az íveken feltüntetett személyek valójában nem adtak ajánlást a képviselő-jelöltségéhez. 

A büntetőjogi törvény 350. szakasza szól azokról a cselekedetekről, amelyek miatt valaki a választás rendje elleni bűncselekmény címén felelősségre vonható. Nevezetesen azzal szemben indulhat büntetőjogi procedúra, aki erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez magának ajánlást, illetve aláírást. A jogszabály értelmében az is fegyintézetbe kerülhet, aki jogosultság nélkül szavaz, továbbá jogosulatlanul ajánlóívet aláír, illetve hamis adatokat tüntet fel. Ugyanígy büntetendő tett, ha valaki megsérti a választás titkosságát. Bűnös cselekedetnek minősül az is, ha valaki arra jogosult személyt megakadályoz a választásban, s ehhez erőszakot, fenyegetést alkalmaz, netán megtéveszti az illetőt, vagy befolyásolni törekszik őt anyagi juttatással. 

A hatóságok előtt kell számot adnia annak is , aki a jelölési eljárás során az aláírásáért anyagi juttatást fogad el, vagy ettől teszi függővé, hogy kire szavaz. A választás eredményének meghamisítása szintén bűntény. 

A Btk. említett szakasza úgy rendelkezik, hogy mindazok, akik az imént felsoroltakat megvalósítják, bűntett címén három év szabadságvesztés-büntetést kaphatnak. 
Ilyen bűntény elkövetéséért egyébként országosan 2019-től az idei esztendőig évenként 26 és 89 közötti büntetőjogi procedúrát kezdeményeztek. A legtöbbet 2020-ban, a legkevesebbet tavaly. A BM Statisztikai Osztályának mutatói szerint Hevesben csupán 2021-ben jártak el két választás rendje elleni bűncselekmény miatt indult ügyben. 
A Btk. 350/A paragrafusa alapján ugyancsak három évre kerülhetnek rács mögé jogerős bírósági ítélettel azok, akik tiltott külföldi támogatást, vagy ennek a tilalomnak a kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használnak fel. Ők a törvény szerint jelölő szervezet tagjai, felelős személyei, vezető tisztségviselői, valamint jelöltek. Tudni kell, hogy ez a szakasz a Btk. módosításaként került be a törvénybe. Tuzson Bence igazságügyi miniszter azzal indokolta ezt a lépést, hogy napi szinten éri támadás hazánk szuverenitását, ez ellen védekezni kell. Hozzátette: nagyon erős a törekvés, hogy a magyarok kezéből kivegyék az önrendelkezés jogát, s ezt nem hagyhatjuk. 

A választási kampány alatti jogsértések

A választási kampányok idején, a korábbi tapasztalatok szerint tipikus jogsértések fordultak elő. Ezeket is szabályozza 2013. évi XXXVI. törvény a hazai választási eljárásról (Ve.). A jogszabály alapján közéjük sorolandó büntetendő tevékenység más plakátjainak letépése, letakarása, elfedése más plakáttal; olyan plakát elhelyezése, amelyről nem egyértelmű, hogy az kit támogat; más választási gyűlésének megzavarása; választási gyűlésről mások (vélt vagy valós) politikai nézeteik, nemzetiségi hovatartozásuk miatti kizárása; más nevében szórólapok, plakátok, másnak tulajdonítható FB-hirdetések terjesztése. Szintén tipikus és gyakori egy jelölt magánéleti lejáratása, ami akkor jogellenes, ha a magánéletből feltárt részlet nem indikatív a jelölt hitelességére, alkalmasságára, politikailag releváns jellemére nézve. Ez a magas rendű jogforrás tiltja voksolók busszal való szállítását a szavazóhelyiséghez, továbbá gyermekek felhasználását kampánycélokra.