Csendes halál vizekben

Életbevágóan fontos témánk szomorú és aktuális apropójául szolgál, hogy a híradások szerint néhány napja Tokajnál hárman lelték halálukat a Tisza folyóban. 

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (World Health Organization – WHO) kimutatása szerint a bolygónkon évente legalább 350 ezer ember fullad vízbe – az áldozatok fele sajnos gyermek –, emellett nagyon-nagyon sok esetben a szabad vizekben való fuldoklás nem vezet ugyan halálhoz, de nagyon súlyos következményekkel is járhat, mert az oxigénhiány következtében jelentős mértékben sérülhet az agy. 

A WEBBeteg nevezetű honlap a vízbe fúlás folyamatát a következőképpen rögzíti: az esetek döntő többségében nincsenek csapkodó karok, nem láthatók nagy fröccsenések, amelyek felkelthetik az emberek figyelmét. Szinte lehetetlen, hogy egy küszködő úszó harcoljon a természetes túlélési ösztöne ellen, és a karját kiemelje a vízből, hogy segítséget kérjen. A fuldoklók valójában egyetlen hangot sem adnak ki, ezért a fulladás bekövetkezése rendszerint gyors és csendes, szinte néma. Hacsak az áldozatot nem mentik ki szinte azonnal a vízből, akkor is legfeljebb 20-60 másodperc áll rendelkezésére a teljes alámerülésig. 

Az egyik kedvelt üdülőhelyen tartott vándortáborban a kisfiú jóllakva úszott a mély vízben, felböffent a gyomortartalom, ami elzárta a légcsövet, s a gyermek meghalt – ez állt az akkori hivatalos dokumentumokban. A több mint három és fél évtizeddel ezelőtti eset egy család széthullásának, később pedig szörnyű tragédiájának a kiindulópontja volt Lőrinciben. 

Heves vármegyében 2017 tavaszán következett be egy másik család kálváriája. Nagyfügeden négy – két-, három-, ötéves, valamint néhány hónapos – gyermeküket nevelték a szülők. A nyomozás utóbb megállapította, hogy azon a bizonyos napon az apa úgy ment el otthonról, hogy ezt az élettársa nem vette észre, éppen ezért nem is aggódott az udvaron játszó három nagyobb gyerek miatt. Negyedórával a férfi távozása után az asszony már nem találta a portájukon őket, akik az ingatlant határoló, nyitva hagyott vadhálón át a szomszédos mezőgazdasági telephelyre mentek. Ott sajnos beleestek az elkerítetlen tűzivíztározóba, és annak vizében megfulladtak. 

Az Egri Törvényszéken jártak el első fokon egy év múltán az ügyben a nyomozást és az ügyészségi vádemelést követően. A vádlott szülők a bíróság előkészítő ülésén beismerték a felelősségüket a gyermekeik haláláért, s lemondtak a tárgyalás tartásáról. Mindkettejüket a törvényszék jogerősen egy év nyolc hónap, végrehajtásában négy esztendei próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte. Előzetes mentesítésben is részesítette őket, ami azt jelenti, hogy a büntetésük nem szerepel az erkölcsi bizonyítványukban. 

A fürdőzésnek meglehetősen szigorúak a jogi előírásai, amelyeket a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény felhatalmazása alapján a 46/2001-es BM-rendelet tartalmaz. A csupán hét szakaszból álló jogforrás legfontosabb rendelkezéseit elevenítjük most fel az ismeretek bővítése végett. 

A rendelet kimondja, hogy a folyóvizekben – idetartoznak a folyók, az állandó és időszakos vízfolyások, a holtágak – és az állóvizekben, mint a mesterséges és természetes tavak, továbbá vízi létesítmények, például a csatornák vizében, azaz a szabad vizekben fürödni csakis azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá, illetve a külön jogszabály szerint kijelölt fürdőhelyek. Lényeges tudni, hogy hazánkban vannak olyan helyek, ahol a jogszabály kifejezetten tiltja a fürdést. Ilyenek a felsorolás alapján a hajóút, a hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek, továbbá vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres, a hidak, a vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek, kikötők, úszóműves kikötőhelyek, úszóműállások, hajóhidak, veszteglőhelyek, vízi sportpályák, vízi repülőterek és hajókiemelő berendezések területe, illetve azok 100 méteres körzete. 

Hasznos tudni azt is, hogy nem fürödhetünk a rendelet értelmében az egészségünkre ártalmas szabad vizekben, s a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő szabad vizekben sem. 

A pancsolás az előírások szerint szigorúan tilos éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve, ha a vízfelületet kellőképpen megvilágítják, de akkor is csak a mély víz határáig. S nem engedélyezett a lubickolás ott sem, ahol azt tiltó tábla jelzi. 

A belügyminisztériumi jogforrás kitér továbbá arra is, hogyan kell megjelölni Magyarországon a fürdési tilalmat. E szerint annak 60x30 centiméter méretű táblának kell lennie, amely fehér alapú kék hullámzó vízen fekete felsőtestet ábrázol, s ezt átlósan 3 centiméter széles piros csíkkal húzzák át. A táblán kék mezőben fehér színű nyíllal és a távolság – méter, kilométer – feltüntetésével kell jelölni a tiltott terület hosszát és irányát. A tiltó táblákat mindemellett a tiltási határokon is mindig el kell helyezni. 
A gyermekek fokozott védelmét szolgálják a belügyi rendelet harmadik szakaszának az előírásai, amelyek alapján kizárólag felnőtt személy közvetlen felügyelete mellett fürödhetnek a hat éven aluli, illetve az úszni nem tudó, 12 esztendőn aluli korú kicsik. Fontos szabály, hogy gyermek- és ifjúsági csoport esetén a csoport vezetőjének a fürdőzők létszámának megfelelő számú, úszni tudó és a vízi mentésben jártas felnőttekből figyelő- és mentőőrséget kell állítania. 
Az említett jogszabály tartalmazza még a viharjelzéssel összefüggő rendelkezéseket, s azt is, amit a különböző fokozatai esetén tenniük kell a vízi rendészeti hatóságoknak a balesetek elkerülése érdekében. 

Hasznos mindenkinek megismerni, s főleg betartani ezeket a rendelkezéseket, már csak azért is, mert életek is múlhatnak rajtuk.