Bűnös tettek elkövetőiről faggatják a nyomokat

 A Wikipédia meghatározása szerint a kriminalisztika, a nyomozás tudományának az elemeit elsősorban bűnügyi vizsgálatoknál alkalmazzák, de felhasználják még szabálysértési, közigazgatási és fegyelmi ügyekben is. A nyomozás feladata nem más, mint a múltban lezajlott cselekmények, események felderítése és bizonyítása, a bűnelkövetők azonosítása. Persze, igénybe vehető a deliktumok megelőzése és megszakítása érdekében is. 

Napjainkban a szakirodalom általános és különös részre tagolja ezt a speciális tudományt. Az előbbibe sorolja a kriminálmetodológiát, a krimináltechnikát, a krimináltaktikát, a kriminál­statisztikát és -stratégiát, illetve a titkosszolgálati módszerek általános kérdéseit. Az utóbbi tartalmazza a kriminál­metodikát, no meg a titkosszolgálati eszközök és módszerek különös szabályait. 
A kriminálmetodológia foglalja magában a kriminalisztika legalapvetőbb elméleteit, az ismeret-, az azonosítás- és a bizonyításelméletet. Ebbe beleértendők a hagyományos módszerek, mint a fényképészet, a videotechnika és a helyszínrajzolás, a biológiai, illetve szervetlen anyagmaradványok, az üvegtörmelék, a festékfoltok, a szövetszálak fizikai és vegyi vizsgálata, a kábítószerek analizálása. Mindezeken túl a rovartan, a botanika, s a műszaki és igazságügyi orvostani-patológiai eredmények elemzése. 

A szakemberek öt klasszikus szakértői területet különböztetnek meg. Ezek: a daktiloszkópia (az ujjnyomok vizsgálata), a nyomtan, a fegyvertan, valamint az írás-, illetve az okmányszakértés. Ide tartoznak még a bűnmegelőzési célú biztonságtechnikai berendezések (kamerák, riasztók, beléptetők) és a kriminalisztikai csapdák. 
Elengedhetetlen megemlíteni a krimináltaktikát, ami a nyomozási eljárások módjait foglalja magában. Köztük a kihallgatásokat, az adatgyűjtést, a helyszíni szemlét, a házkutatást, a motozást, a lefoglalást, a razziákat, a körözéseket. S persze, elmaradhatatlan a nyilvántartások rendszerének a kiépítése és azok kezelése. Csatlakozik a felsoroltakhoz a kriminálstatisztika és a kriminálstratégia, amelyek keretében a szakemberek elemzik, értékelik a bűnügyi adatokat, s elkövetői személyiségprofilokat alkotnak. 

A nyomozási eljárások módszerei különösen fontosak a bűncselekmények felderítésében. A helyszíni szemle – feltéve, ha illetéktelenek nem tapossák össze a helyet, ahol a bűntény történt – nagyon sokat elárul a gyakorlott nyomozóknak. Így volt ez az 1985 januárja végén Egerben, a Szépasszonyvölgy utcában Helly Györgyné ellen elkövetett kegyetlen gyilkosság esetén is. Az idős asszony véres és brutális emberölés áldozata lett. A helyszíni szemlén rögzített nyomokból a nyomozók megállapították, hogy a nőt üveggel leütötték, ami miatt koponyacsonttörést szenvedett. Ezután megerőszakolták, majd öt késszúrással végeztek vele. A tettes(ek) különböző értékeket is elvitt(ek) a lakásból: ezerötszáz forintot és négy-ötezer forint értékű arany ékszert. 
Ez azért is volt lényeges, mert az 1985 májusa végén őrizetbe vett tizenéves gyanúsított a procedúra alatt gyakran megváltoztatta ugyan a vallomását, de a kihallgatásakor olyan részletekről is számot adott, amelyekről a bűntény vizsgálóin kívül más nem tudhatott, csak maga a tettes! Pontos leírást adott a lakásból eltűnt értéktárgyakról is. Ráadásul a helyszínen rögzített szagnyomokkal többször azonosították az övét. Az elmeorvos szakértő szakvéleményében azt közölte, hogy a terhelt tudathasadásos elmezavarban szenved. Az elsőfokú bíróság így büntethetőségét kizáró okból felmentette őt a minősített emberölés vádja alól, s elrendelte a kényszergyógykezelését. 

Két esztendeje szeptember közepén a gyöngyösi Kenyérgyár utcában egy személyautó csomagtartójában találták meg annak a fiatal vállalkozónak a holttestét, akinek az eltűnését a hónap elején jelentette be a felesége. Kiterjedt nyomozás során a bűnüldözők, közel százötvenen legalább ötven tanút hallgattak meg, s 464 bűnjelet rögzítettek és foglaltak le. Bevetettek a későbbi sértett kereséséhez drónokat, ezentúl terepkutatást is végeztek szolgálati kutyákkal. Egy gyöngyöshalászi építkezésen az aljzatbeton és a gipszkarton visszabontása után lőszerhüvelyekre és a vérnyomokra bukkantak. Több tucat szakértőt vontak be a vizsgálatba. 
Végül eljutottak egy abasári testvérpárhoz, akiket kezdettől gyanúsnak találtak, ráadásul egy kocsijukkal nem tudtak elszámolni. Kiderült, hogy pénzügyi vita közben hangtompítós pisztollyal lőtték le az áldozatot. Az elkövetkező részekben a klasszikus nyomszakértői módszerekről is szó lesz. 
 

A nyomozás hét fő kérdése

A kriminalisztika, a nyomozás tudományának az alkalmazói a BüntetőjogÉSZ elnevezésű blog közlése szerint minden alkalommal hét fő kérdésre keresik a választ. Ezek pedig a következők: Mi? Hol? Mikor? Hogyan? Ki? Kivel? Miért? Megjegyzendő, hogy a különböző médiumokban munkálkodók is – egy kivételével – alapvetően ugyanezekre a kérdésekre adandó feleleteket igyekeznek megszerezni. S hogy mi is ezzel a céljuk a bűnüldözőknek? Ha a fő kérdésekre a válaszokat tisztázzák a nyomozás során, azok alapján már könnyen összeállítható, mi is történt valójában, vagyis megalkotható a történeti tényállás, ami alapja bármely bűntény jogi megítélésének. A blog szerzői arra is felhívják a figyelmet, hogy az említett hét fő kérdés válaszolandó meg akkor is, amikor mi magunk válunk bűncselekmény áldozatává. Ha a feljelentésben feltüntetjük az ismereteink szerinti tényeket, akkor azzal nagymértékben a nyomozást segítjük.