A Tarna lecsapolásával okozott természetkárosítás ügyében ítélet is születhetne

A vádirat azt rögzíti, hogy az elsőrendű terhelt és házastársa szőlőoltvány iskolát üzemeltettek és üzemeltetnek  jelenleg is a Tarna mellett található szántón. A szőlőoltványok öntözésére  korábban E. L. J. házastársa vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezett. Lejárt azonban az engedély időbeli hatálya, az új engedély iránti kérelmet ugyan benyújtották, majd az oltványokat tovább öntözték a Tarnából végleges vízkivételi engedély hiányában is.  

Az elsőrendű vádlott és – ismeretlenül maradt – társai szőlővenyigékkel, rőzsékkel és  homokzsákokkal elgátolták a Tarna medrét, amellyel a vizet felduzzasztották és két  darab, nagy teljesítményű szivattyúval vizet emeltek ki, majd két és fél órán  keresztül locsolták a szőlőoltványokat. 
A váddokumentum megállapítása szerint a szivattyúk működtetése azonnali, teljes vízhiányt okozott, továbbá a szűrő nélküli  szivattyúk elé épített duzzasztórendszerrel a folyóvizet megállítva, a vízhozam  100 százalékát és azzal együtt a patakban élő állatokat is kiemelték. 

A Tarna medrének elzárásával, ezáltal a víz visszatartásával a vádlottak károsították  a folyó érintett szakaszának élővilágát, több védett egyed elpusztulását okozták – rögzíti a vádirat. Amennyiben egyébként a két vádlott közül bármelyik, vagy mindkettő beismerné a vádirat szerinti elkövetést, s lemondana a tárgyaláshoz való jogáról, akár ítélet is születhetne. 

 Más "műfajban" tartott viszont előkészítő ülést a Gyöngyösi Járásbíróság. K. T. és  társai felfegyverkezve, csoportosan elkövetett rablás  bűntette miatt állnak bíróság előtt a Gyöngyösi Járási Ügyészség szerint a terheltek egy telephely épületrészébe mentek be a falon lévő hasadékon át, azzal a szándékkal, hogy onnan dolgokat tulajdonítsanak el. Itt, ebben az épületrészben aludt a sértett, amikor is a lopni érkezett társaság – miután átkutatták már a  helyiséget – el akarták venni az alvó sértett két táskáját. Ő azonban felébredt és számon kérte a vádlottakat. Ekkor az elsőrendű vádlott elővette a zsebében lévő bicskát, melyet a sértett arcához nyomott és közölte vele, hogy „ha megmozdulsz, akkor megszurkállak!”. Az ily módon megfélemlített sértettől aztán együttesen eltulajdonították a  hátizsákját az abban lévő élelmiszerrel és tisztálkodási eszközökkel, továbbá a  sértett övtáskáját – többek között –, a sértett nevére kiállított személyazonosító  igazolvánnyal együtt, majd az épületből kilépve, a sértett kerékpárját is elvitték.  
Amikor a kirabolt ember utánuk ment és kiabálni kezdett, megjelent két  közterületfelügyelő és egy vasútőr, ezért a vádlottak a rabolt holmit – a kerékpárt és  táskákat – eldobták és menekülni kezdtek, azonban a helyszín közelében, a vádlottakat a két közterületfelügyelő és a vasútőr visszatartotta. A vádlottak által a sértettnek okozott kár megtérült – rögzíti a vádirat. 

A Füzesabonyi Járásbíróság e heti másik izgalmas büntetőpere a – vád szerint – P. I. által felfegyverkezve elkövetett  hivatalos személy elleni  erőszak bűntette és más  bűncselekmény tárgyalása lesz. A cselekmény lényege pedig: a vádlott ittas állapotban, otthonában házastársával heves  szóváltásba keveredett. Hangos veszekedésük miatt bejelentést tettek a rendőrségen,  ezért a helyszínen megjelent, a sértett, mint intézkedést foganatosító rendőr, akit a  vádlott beengedett a lakóházba. 
A beengedést követően azonban egyáltalán nem "barátian" alakultak a dolgok. A lakásban a vádlott agresszívan, a kezében egy baltával fenyegetően a sértett irányába hadonászó mozdulatokat tett, és azt közölte,  hogy „ezzel megöllek titeket”. A rendőr felszólítására a terhelt kiment az udvarra, de ott meg azt kiabálta, hogy elő fog venni egy kést, s azzal megöli a sértettet.  
De egy lapáttal rá is tett még P. I. az addigiakra: előhívta pitbull fajtájú kutyáját, és a „támadj” utasítást adva  neki a sértettre uszította. A vádlott folyamatos ellenállást tanúsított közben jobb  kézzel, ököllel, meg is ütötte a rendőrt. 

Az Egri Járásbíróság tárgyalási ügyei között sikerült találnunk egy szelídebbet, amelyben előkészítő ülést tart az elsőfokú bíróság. Az eljárás T. Sz. ellen folyik, akit közúti baleset gondatlan  okozásának vétségével vádol az ügyészség. Mint azt a vádirat rögzíti, T. Sz. derült időben, éjszakai, de működő közvilágítású látási viszonyok mellett,  egy őszi napon, kora este, belterületen, sík, hibátlan állapotú és száraz felületű úton közlekedett az általa vezetett személygépjárművel és  egy útkereszteződéshez közeledett. 
A sértett gyalogosan, a kijelölt gyalogos átkelőhely mellett az úttesten – a vádlott érkezésének irányát tekintve balról-jobbra  – kívánt átkelni azért, hogy a park irányába folytassa útját. A gyalogost nem a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, hanem a mellette található területen  kezdte meg az úttesten való átkelést. A sértett az úttesten mintegy öt métert haladt, amikor  a vádlott figyelmetlensége miatt a járműve bal első részével elütötte őt.  Az elütött ember a baleset következtében több métert repült, majd az úttestre esett. Elszenvedett sérülései gyógytartalma mintegy 2-3 hétre tehetők, s ezek maradandó fogyatékosság és súlyos egészségromlás hátrahagyása nélkül gyógyultak.