Bőrfejűek s romák hadakoztak

Egy nyugati lapnak dolgozó újságíró arról számolt be a Hírlap szerkesztőségében, hogy a „cigány csapat szombati portyázásának” előzményei voltak. Előtte pénteken este nyolc óra tájban a Kareszek téren 100-150 személyes, nem cigányokból álló csoport üldözött számos embert. Dorongok, vascsövek, láncok voltak náluk. Többen előlük a házakba menekültek be. 

A barátjánál tartózkodó kolléga ekkor hívta az Egri Rendőrkapitányság ügyeletét, ahol előbb kétségbe vonták a bejelentését, ám hamarosan egy, majd további három járőrkocsi jelent meg a helyszínen. A mentő a benzinkúttal szembeni buszmegállóból sérültet vitt el. Tudomása szerint a Szamovár presszó lehetett a kiindulópont, ahonnan kikergették a cigányokat, közülük pedig valaki leütött egy bőrfejűt. 

A Rákóczi út 56–64. számú épületek egyikében egy lakó (a nevét nem merte elárulni) szombat este is tapasztalta, hogy skinheadek botokkal, láncokkal, tőrökkel felszerelkezve vonulnak fel-alá, verik a házak falát, a bejárati ajtókat, összetörik a játszótéren a mászókákat. „Büdös cigányok, gyertek ki a házaitokból, hadd tapossuk ki a beleteket!” – így fenyegetőztek. 
A Szamovárban volt tanúja a történteknek V. Z., aki a családja biztonsága érdekében kérte, ne jelenjen meg a teljes neve. – A presszóban szórakoztunk, amikor este nyolc tájban megjelentek fiatalok bőrruhába öltözve – mesélte. 

– Fenyegetően kérdezték, van-e itt cigány. Egy magyar gyerek kérte őket, ne csináljanak balhét, erre őt leütötték… Az biztos, mi sem hagyjuk magunkat és a családjainkat! Ha nem változik a helyzet, vér fog folyni! 

Az Egri Rendőrkapitányság bűnügyi osztályán a hétvége jelentéseit összegző vaskos akta javarészt „az egri faji háborúval” foglalkozott. 
Részletek a dokumentumból: 1990. szeptember 14-én este 9-kor a Karaszek tér 11. alól érkezett bejelentés, hogy fiatalok csoportosan molesztálják a békés állampolgárokat és a cigány kinézetűeket. A Rákóczi úton két földön huzakodót igazoltattak, közülük az egyiket mentővel kórházba is vitték… 

Másnap este a Somogyi utca 2. előtt hasonló atrocitások történtek. Tanúk elmondták, elégtételt kívánnak venni a bőrfejűektől péntek este elszenvedett sérelmeikért. Vasárnap este újabb bejelentések érkeztek arról, hogy egy 13 éves cigány gyereket megsebesítettek, csetepaté volt a Hajnal büfé előtt, megkéseltek valakit a Szarvas Gábor utca 7. előtt. 
A történtekből az derül ki, az emberek csoportjai nem bíznak abban, hogy a rendőrség képes megvédeni őket. Egyetért ezzel? – kérdeztük dr. Farkas Sándor r. őrnagytól, az Egri Rendőrkapitányság vezetőjétől.
– A jelenlegi személyi és technikai feltételeink, s bizonyos előírások sajnos korlátokat szabnak számunkra – felelte. 
– Megszűnt például az az egyezségünk is, hogy ha kell, karhatalmat vehessünk igénybe. De oda csoportosítunk szinte minden rendőri erőt, igyekszünk kideríteni, kik a hangadók, s jogi úton felelősségre vonni őket. 
Ez a háborúskodás – írta kommentárjában a Hírlap – nem vezet jóra. Senki sem kíván egyes csoportok valós vagy vélt sérelmei okán rettegve élni, nehogy támadás áldozatává váljék. Örülnénk, ha az ellenérdekű felek találkoznának, s megbeszélnék az ügyes-bajos dolgaikat. Erre mindkét oldal hajlandónak mutatkozott, a szerkesztőség közvetítésével. 

A cigányság képviseletében ifj. Szendrey Károly nyilatkozott a Hírlapnak: 
– A Servita-búcsúban is téma volt köztünk, hogy megtámadták az egri cigányságot a bőrfejűek. Az egész abból indult ki, hogy a bőrfejűek állítólag megerőszakoltak egy cigány kislányt, erre a mieink elverték őket. Ezután a skinheadek Budapestről és Miskolc környékéről kértek segítséget, jöttek is két- vagy háromszázan. Szombat este a Cifrakapu utca környékén rongáltak-dúltak. Egy társunkat, B. Gy.-t agyba-főbe verték! A rendőrség nem állt a helyzet magaslatán. Szerintem igazságtalan megkülönböztetés van velünk szemben, erre példa, hogy cigányoknak­ nem szabad lemenniük a Taverna diszkóbárjába… – magyarázta­.

A Hírlap az 1990. szep­tember 19-i számában az „egri skinhead – roma háború” ügyében újabb nyilatkozatoknak adott helyet. 

A Magyar Polgári Kezdeményezés (Agria Skins) elhatárolta magát az előző hétvégi brutális akciótól. Közölték: akik a támadást provokálták, nem skinheadek, hanem ittas fiatalok voltak… Elképzelhető, hogy voltak olyanok is köztük, akik skinheadnek tartják magukat, de ők nem közénk tartoznak… Ez a csoport a mi egyik emberünket is súlyosan bántalmazta. 

Az Egri Skin-head csoport ekképpen foglalt állást: A botrányt nemcsak a fajgyűlölet, hanem az azt megelőző sértések és bántalmazások is elindították. Felhívjuk a cigányság figyelmét, hogy mi abba kívánjuk hagyni a mozgolódást, s kérjük, ők is fejezzék be a háborúskodást… Leszögezzük, mi nem akartuk, hogy idáig fajuljanak a dolgok! Csak egyet szeretnénk: legyen vége a „HÁBORÚNAK”!!! 
A skinheadek és romák csatározása idején, több mint három évtizede, az akkor hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) 156. szakasza rendelkezett úgy, hogy bűntett miatt vonják felelősségre azokat, akik valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport tagjának a csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelmet okoznak. Ezért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés-büntetést írt elő a kódex. 

Orlai Ibolya r. alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnmegelőzési Osztályának vezetője szerint a skinheadek által elkövetett bűncselekmények 90 százalékában felderítették a tetteseket. Csak egyharmaduk vallotta a skinhead ideológiát, a nagyobbik hányaduk csupán az öltözködés, a zene és a baráti társaság miatt kapcsolódott az irányzathoz. Az ORFK becsült adatai szerint a skinheadek száma­ országosan nem érte el a négyezret­, a kemény mag ezer alatt volt. 

A 156. paragrafus szerinti jogi minősítés 18 alkalommal történt meg, s országosan több mint száz személlyel szemben indult eljárás. Ám egyetlen esetben sem született ítélet, általában „csak” garázdaságért ítélték el a fiatalokat. Ha egyáltalán elítélték őket. Egerben­ azért született bírósági ítélet: a városbeli skinheadek vezéreként ismert S. T.-t nyolc hónap szabadságvesztés-büntetéssel sújtották három évre felfüggesztve. Társaival botokkal és kábeldarabokkal szétverték egy cigány ember arcát… 

Ez szerepel a mai büntetőkódexben a bűncselekményekről és szankciókról:
A ma hatályos Btk. 216. szakasza előírja, hogy bűntett címén három évre is lecsukható az, aki más valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az adott csoport tagjában riadalmat keltsen.

Egytől öt évig kerülhet rács mögé az, aki az előbbi okokból mást bántalmaz, erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. A szankció kettőtől nyolc év, ha a bűntényt fegyveresen, felfegyverkezve, jelentős érdeksérelmet okozva, a sértett sanyargatásával, csoportosan vagy bűnszövetségben követik el. 
A bűncselekmény előkészülete vétség, két év kapható érte. E bűntett miatt 2016 és 2023 között négyszer jártak el a hatóságok Heves vármegyében.