Az út megterhelő, számos veszélyt rejt

– Most, ősszel aktuális a madárvonulás kérdése. Két csoportra oszthatjuk a vonuló madarakat. Megkülönböztetünk Magyarországról dél felé vonulókat, északról, északkeletről hazánkba érkezőket – mondja el dr. ­Solti Béla ornitológus, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Heves Megyei Csoportjának elnöke.

– A nálunk költő, majd elvonuló madarak nagy része Afrikába tart. A tőlünk távozók három csoportba sorolhatóak. A hosszú távú költözők Közép- és Dél-Afrikáig utaznak. Ilyen a fehér gólya, a füsti fecske, a sárgarigó. A rövid távra repülők a Földközi-tenger környékére vagy Észak-Afrikába vándorolnak, mint a nagy kócsag, a szürke gém, a récefélék, a mezei pacsirta. A ­kóborló madarak rövidebb távokra szállnak csak, így telelnek át. Ilyenek egyes ragadozók vagy a varjúfélék. A nálunk telelők közé ragadozók – az egerészölyv, a gatyás ölyv, a kis sólyom, a liba- és récefélék – tartoznak, de ekkor jelennek meg nálunk a nagy őrgébicsek, a fenyőrigók csapatai, az örvös rigók, a csonttollúak, a süvöltők, csízek, fenyőpintyek, hósármányok. Egyes madárfajok csak átvonulnak Magyarországon. Ilyen például több liba- és récefaj, a parti madarak (limikólák) nagy része, de a halászsas vagy a daru is.

Az ornitológus még elárulja: egyes fajok egyes példányai igyekeznek nem elvonulni, mert az megterhelő nekik, és számos veszéllyel jár. Ha megfelelőek számukra a körülmények, inkább azt a megoldást választják, hogy maradnak.

– Ha enyhébb a tél, netán ha több a táplálék, maradnak egyes, egyébként nem nálunk telelő fajok példányai – tudatja a szakember. – Sokszor jellemző, ami szerint azt a lehetőséget, tulajdonságot, hogy nem muszáj elvonulniuk, a fiókák is öröklik. Ma a fehér gólyák között is előfordul ilyesmi, noha a 99 százalékuk délre megy. Heves megyében is megfigyelhető telelő gólya, de nagy kócsagból még több itt marad. Még a szürke gémeknél is előfordulhat ez a jelenség. Táplálékuk télen is akad, hiszen a gémek és a kócsagok is szeretik a pockokat.

S mi a helyzet, ha a tél kemény, mint tavalyi?

– Nem számít, hogy milyen hideg van – tájékoztat dr. Solti Béla –, a madarak a kemény mínuszt is kibírják, inkább a táplálékkínálaton van a hangsúly. Ha tudnak mit enni, maradnak. Az utóbbi időben általában sok a pocok. További érdekesség egyébként az is, hogy a fekete rigók eddig elvonultak, de mostanában a 30 százalékuk áttelel a városokban, mivel ott könnyebben jut élelemhez.

Gyűrűzéssel figyelik meg az útjukat

Európából három útvonalon vonulnak a madarak délre – tudjuk meg dr. Solti Bélától. Az egyik a Boszporuszon át vezet, Izraelen, a Vörös-tengeren át Afrikába, a másik az Appennini-félszigeten keresztül, a harmadik a Gibraltári-szoroson át visz. Ezen irányok kutatásában sokat segít a madárgyűrűzés, amit elsőként a dán tanár és ornitológus, Hans Christian Mortensen alkalmazott ­1896-ban, seregélyekkel kísérletezve. Később ezekhez a vizsgálatokhoz a németek is csatlakoztak 1903-ban, a magyarok pedig harmadikként 1908-ban.

Verebélyi Márta