Ne csodálkozzon, aki fáradtabb, ezt az óraátállítás okozza

Egészen régről indul a változó időszámítás ötlete, Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette, hogy az órák átállításával spórolhatnának, azonban még ­sokáig várni kellett a konkrét lépésekre. A Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchiában 1916. április 30-án elsőként tértek át a nyári „menetrendre”. Végül 1980-ban vezették be, és csak 1996-ban egységesítettek Európában. Sokan örülnek, hogy 2021-ben várhatóan búcsút is inthetünk e takarékos megoldásnak. Az Európai Bizottság javaslatára ugyanis eltörlik az évi két óraátállítás rendszerét. Azt egyelőre nem tudni, hazánk hogyan dönt, a ­nyári időszámítást veszi alapul vagy a télit. A választási lehetőséget az Európai Unió a tagállamokra bízza.

– Ahogy idősödöm, annál inkább megvisel az óraátállítás. Mikor fiatal voltam, meg se kottyant. Most bezzeg egy-két hétig egész nap fáradtnak érzem magam, este nyolckor már legszívesebben aludnék. Reggel túl hamar ébredek, így a munkában se tudok úgy koncentrálni – meséli a középkorú egri hölgy.

A többség örvendetesnek tartja, hogy véget vetnek az óra állítgatásának, ugyanis az jelentősen megterhelheti az érzékenyebbek szervezetét. Mindenkinek van cirkadián ritmusa, s ezt a biológiai órát könnyű megzavarni, ez történik például az éjszakai munkavégzésnél is. A tapasztalatok szerint a napirend kismértékű változása is ­felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is. Az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, rövid távon azonban okozhat kellemetlenségeket – olvasható a Magyar Alvás Szövetség állásfoglalásában.

A téli és nyári átállás leginkább az idősebbeket és a betegeket viseli meg. A panaszok addig érzéklehetők, míg a szervezet hozzá nem szokik az új ritmushoz, ami általában 4–14 napig tart. Ezalatt az érzékenyebbek számos tünetet érzékelhetnek magukon, egyebek közt alvászavart, fáradtságot, depresszív hangulatot, ingerültséget vagy akár emésztési problémákat is.

Az óraátállításnak van pozitív hatása is. A Magyar Villamosenergia-ipari­ ­Átviteli Rendszerirányító Zrt. évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Évente egy közepes méretű magyar város fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolunk meg. Az 1980 óta működő rendszer segítségével mintegy 4000 gigawattórára becsülhető az energiamegtakarítás, amely az ország közel öt heti átlagfogyasztásával egyenlő. Az energiamegtakarítás a tavaszi időszakban mutatható ki.