Rettegésben tartotta a Zagyva a hatvaniakat

HATVANI HÍRLAP. TÁRSADALMI HETILAP. 1901. MÁRCIUS 10.

Árvíz Hatvanban.

Félrevert harang zúgása verte fel f. hó 5-én hajnali 3 órakor városunk lakóit. S nyomában a vészharangnak felhangzott a jaj szó is. Jön az árvíz. A különben szelíd Zagyvánk, melyen néhanapján száraz lábbal lehet átkelni, megvadult, s romboló elemmé változott. A nagy esőzések és a hegyekben hírtelen elolvadt hó megdagasztották oly annyira, hogy jobb parti részére ki is öntött, előre nem látható károkat okozva, hála az Isteni gondviselésnek, emberáldozatot nem követelt.

(…) Nem az első eset ez, bár horderejére az eddigieknél jelentősebb, hogy a Zagyva rettegésben tartott bennünket. 1885 tavaszán volt hasonló árvizünk, azonban a mostani felülmúlta azt is. És ez magában legyen elég ok arra, hogy az intéző körök elsőfontosságú dolognak tartsák e fejünk fölött Damokles kardként függő veszélytől Hatvan polgárainak élet és vagyonbiztonságát megmenteni. Legfőbb oka a kiöntésnek azon valóban nagy és vétkes súlyos mulasztás, hogy soha nem tisztítják a Zagyva medrét.

Talán most, hogy a veszély és az okozott tetemes károk felhívják a képviselő-testület figyelmét a Zagyvára, foglalkozni fog a nagyfontosságú kérdéssel képviselőtestületünk. A múlt ugyanis azt mutatja, hogy csak addig van felszínen a kérdés, míg veszélyben vagyunk, s ha elvonul a veszély, ügyet sem vet reá képviselőtestületünk. (…) Előre nézzünk s a múltak tapasztalatain okulva a lehetőségig biztosítsuk magunkat a bennünket érhető csapásoktól. Emelkedjék képviselőtestületünk hivatásának magaslatára és lásson hozzá a nagy, a fontos kérdések rendezéséhez, melyek között (mert van sok) a Zagyva kiáradásai ellen szolgáló óvintézkedések első helyen állnak.

Tegye túl magát képviselőtestületünk a kicsinyes szempontokon, lássa be végre, hogy Hatvan polgárainak nemcsak kötelezettségük, de jogai is vannak. S e jogok között első helyen áll élet és vagyonbiztonságuk megvédése.

Ezt biztosabb alapokra fektetni a képviselőtestületnek módjában áll, s az adófizető polgárok nem fogják tehernek ismerni azt az áldozatot, mit biztonságuk érdekében tőlük kívánni fog képviselőtestületünk határozatából folyó helyes és hézagpótló intézkedések keresztülvitele.

S hogy a Zagyva medrének rendszeres tisztítása és az azzal hasonló veszélyektől élet és vagyonbiztonságunk megóvása elsőrangú kérdés, az nem képezheti vita tárgyát, s a szükséges intézkedéseket sürgősen teljesíteni, legyen a képviselőtestület s községünk előljáróságának fő feladata.

HEVES ÉS VIDÉKE. TÁRSADALMI, KÖZMŰVELDÉSI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. 1903. FEBRUÁR 15.

Megjutalmazott gazdasági munkás.

A m. kir. földmivelésügyi miniszter Hevesvármegye főispánja utján 100 kor. összeget és elismerő oklevelet küldött a hatvani járás főszolgabirájához, hogy a jutalommal és elismerő oklevéllel Geiger István nagygombosi gazdasági munkást tüntesse ki a pusztanagygombosi gazdaságban hüségesen eltöltött 30 évi szolgálata megjutalmazásául. A lélekemelő szép ünnepély, melyen a jutalmakat Zaleski Imre főszolgabiró átadta a kitüntetett cselédnek, vasárnap ment végbe Hatvan községházában, hol ez alkalomra egybegyültek a gazdasági tisztek s Hatvan község előljárósága is. A megjutalmazott az örömtől könnyes szemekkel vette át a főszolgabiró kezeiből a szép jutalmakat, hálásan köszönte meg azokat s vitte haza repeső szivvel várakozó családjának.

TISZAFÜRED. TISZAFÜRED ÉS VIDÉKÉNEK TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAPJA. 1903. OKTÓBER 8.

Hirek.

A biró felesége. Egy közeli községből érkezik a hir; H. J. szőllőtermelő gazda fölment szőllőjébe, hogy ott körülnézzen. Egyszerre a szőllősorok között egy guggoló alakot vett észre és mikor hozzá lépve megnézte, hogy mit csinál a hivatlan vendég az ő szőlejében, megismeri a községi biró feleségét, aki irulva pirulva dugdosta el a tilosban szedett szőllőfürtöket és azzal védekezett, hogy csak meg akarta kóstolni a szőllőt, vajjon édes-e és ezzel kereket oldott. A faluban jól mulatnak a biróné asszony esetén, sőt nótát is faragtak rá, hogy segit férje urának a – rendet föntartani.

Lopás. F. hó 2-án, Kékessy Dezső helybeli lakos bezárt deszka bódéját feltörték s onnan 28 korona készpénzt elloptak. A csendőrség azokat akik ellen gyanú van, az ügyészségnek feljelentette.

Ajánlóképünk illusztráció. Fotó: Fortepan, Adományozó: Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége. A képen a hatvani Zagyva folyó hídja látható 1930-ban