A korlátozások idején kevésbé zavarta az ember a vadakat

Megyénkben idén 52 esetben következett be vadelütéssel kapcsolatos közúti közlekedési baleset. Az esetek többsége lakott területen kívül történt. Azonban egyre gyakoribb az a jelenség, hogy a vadállatokat lakott területen belül gázolják el – tudtuk meg Erdélyi Róberttől, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság (HMRFK) kiemelt főelőadójától.

A rendőr alezredes tájékoztatása szerint a HMRFK illetékességi területén bekövetkezett vadelütéses balesetek számának visszaszorítása is céljuk. Emiatt fontos felhívni a figyelmet, hogy lakott területen kívüli utakon vadállatokkal elvileg bárhol és bármikor találkozhatunk. Különösen számolni kell azok megjelenésével azokon az utakon, melyeken veszélyre figyelmeztető táblákat raktak ki. Ezeket a jelzéseket a közút kezelője a vadásztársaságokkal, vadgazdálkodási szakemberekkel egyeztetett szakaszokon helyezi el, ahol az erdőben lakók megjelenésének az átlagosnál is nagyobb a valószínűsége.

- Ha elpusztult, vagy haldokló vadat lát valaki az úton, hívja a 112 segélyhívó számot! Ne próbálja meg lehúzni az úttestről; lehet, hogy még életben van, és egy rémült állat súlyos sérülést okozhat patáival, agancsával vagy harapásával. Az elpusztult szarvast, őzet ne vigye magával, mert az lopásnak számít – mondta a rendőr alezredes.

Erdélyi Róbert szerint a felsorolt tanácsok mellett (lásd: keretes cikkünk) hasznos eszköze lehet az ütközések elkerülésének az ultrahangos vadriasztó síp, melyet a járműre rögzíthetünk, amit a menetszél hoz működésbe. Az egyszerűbb kivitelű műanyag változatok már olcsón hozzáférhetők, hátrányuk viszont, hogy egy-két autómosás után letörhetnek, vagy a ragasztási felület megkopása miatt az eszköz a kocsiról menet közben leesik

A bükki tájegység fővadásza szerint a vírus okozta járványügyhelyzet hatott az emberek mindennapi életére. A korlátozások miatt megváltoztak az utazási szokások, az erdőlátogató turisták elmaradtak, összességében kevesebbet zavarta az ember a vadak életét. Ez az állományuk számára mindenképp pozitív hatást jelent.

- Ugyanakkor azon külföldi híradásokkal ellentétben, miszerint a több országban elrendelt szigorú kijárási korlátozások következtében az élővilág visszahódította a városokat, hazánkban nem okoztak ilyen gyökerest változást a rendkívüli intézkedések. Azoknál a fajoknál, itt elsősorban a nagyvadakra és a ragadozókra gondolok, amelyekre hatással lehettek volna a fentebb leírtak, nem tapasztaltak a vadgazdálkodók a megszokottól eltérő viselkedést. Nem történt a térségünkben több vad és gépjármű ütközés, a korábbinál nem fordult gyakrabban, hogy az állatok a belterületeken megjelenjenek – mondta a Heol Csirke László tájegységi fővadász.

A szakember véleménye szerint a külföldi példákhoz hasonló jelenségek legfeljebb a mostaninál jóval hosszabb ideig tartó korlátozások mellett következett volna be, amelyekre remélhetőleg nem kerül sor.

Figyelemmel csökkenthető a kockázat

A vadbaleseteket nagyon nehéz, de nem lehetetlen megelőzni. Az alábbi jó tanácsok megfontolását és alkalmazását javasolja a kiemelt rendőrségi főelőadó. Veszélyes helyen lassítsunk, ne mobilozzunk, ugyanis aki másra figyel, nehezebben tud reagálni! Kapcsoljuk be a biztonsági övet, este a távolsági fényszórót! Szembejövő forgalomnál nehezebb észrevenni a közelben lévő vadállatokat, így a sebesség csökkentése segíthet. Tartsunk nagyobb követési távolságot, folyamatosan figyeljük az út két oldalát is! Ha vadat látunk, legyünk óvatosak, mert a vadállatok kiszámíthatatlanul viselkednek. Ha valaki egy őzet vagy szarvast pillant meg, a társaira is számíthat. Dudáljunk, ha vadállat áll az úttesten, mert a fényszóróba nézve nem biztos, hogy látja a járművet, de a hangjelzés segíthet, hogy tudja, merről jön a veszély. Ha azonban az állat nem az úton tartózkodik, lehet, hogy épp a hangtól megriad és pont a kocsi elé ugrik. Ha hirtelen nagytestű vad kerül a gépkocsi elé, vészfékezzünk, adjunk hangjelzést, de ne rántsuk félre a kormányt! – javasolja.