Megfelelően kell felkészülni, a kullancsok már várják a kirándulókat

Az enyhítéseknek és a szép időnek köszönhetően az emberek könnyebben mozdulnak ki és vágnak bele kisebb nagyobb túrákba, viszont érdemes felkészülten elindulni. Igaz az utóbbi időben felröppentek a hírek, hogy medvék és farkasok is vendégeskednek a Bükk és a Mátra vonulatai között, azonban a kullancsok sokkal nagyobb veszélyt jelentenek ránk.

Az apró vérszívókra a tavaszias időjárás beköszöntével ősz végéig számíthatunk. – Fűszálakon, a bokrok levelein, legfeljebb 1,5 méter magasságban, a lábaikon levő karmok és tapadókorongok segítségével megkapaszkodnak, és várakoznak a megfelelő a táplálkozási alkalomra. A gazdaszervezet tollazatára, bundájára, ruházatára pillanatszerűen, a lábakon lévő karmok segítségével kapaszkodnak fel. A közhiedelemmel ellentétben a kullancsok a bokrok ágairól nem ugranak, hanem gyakorlatilag rásodródnak, átkapaszkodnak a ruházatra, bőrfelszínre, szőrzetre – derül ki a Heves Megyei Kormányhivatal portálunknak küldött anyagából.

Hozzátették, a szúrcsatornába fecskendezett nyálnak érzéstelenítő hatása van, így vérszívása többnyire teljesen fájdalmatlan, ezért észrevétlen marad. A fertőzött kullancs nyálmirigyéből a megbetegedést előidéző kórokozók csak a beszúrást követő 4-6 óra múlva, a felesleges vér visszaöklendezésekor kerülnek az emberbe. A két legfontosabb kullancs által terjesztett betegség a vírusos agyvelőgyulladás (kullancs-encephalitis) és a Lyme-kór, melyek akár súlyos tüneteket is okozhatnak. Heves megyében utoljára 2015-ben jelentettek kullancs-encephalitis fertőzést, akkor két beteg is volt.

A vírusfertőzésre jellemzőek az influenzaszerű tünetek. Néhány nap múlva a panaszok megszűnnek, teljes a gyógyulás. Minden ötödik betegnél második szakasz is következik a csípés utáni 4. héten. Erre jellemző a központi idegrendszer gyulladása és idegrendszeri tünetek, bénulások. Lyme-kóros esetről viszont több bejelentés is érkezett, 2019-ben 21-en lettek beteg, az azt megelőző évben pedig 53-an. Az első tünetek, kokárdaszerű, vándorló bőrpír formájában akár a csípés után 4. hónapban jelentkezhetnek először. Ideggyulladás, mely fejfájással, hallászavarral, arcidegbénulással és agyhártyagyulladással is járhat a csípés után 1-3 hónappal léphet fel. A diagnózis felállítása orvosi feladat, legtöbb esetben antibiotikummal gyógyítható betegség.

A kullancsokban gazdag élőhelyek kerülése, riasztószerek használata, zárt ruházat viselése, és a bőrfelszín alapos átvizsgálása a leghatásosabb védekezési formák az apró vérszívók ellen. A fertőzés esélye jelentősen csökkenthető, ha a befúródott kullancsot minél hamarabb eltávolítják egy vékony hegyű csipesszel megragadva határozott mozdulattal. Eltávolítás közben vigyázzunk, hogy a lehető legkevésbé nyomjuk össze az utótestét. Krémmel, olajjal való bekenése tilos, a levegőtől elzárva fuldokló kullancs a gyomortartalmát visszaöklendezve nagyobb eséllyel okoz fertőzést. Oltással is lehet védekezni, de csak a kullancs-encephalitis-szel szemben létezik oltóanyag. Az oltásról a háziorvosnál lehet érdeklődni.

Túrázni is csak megfontoltan lehet

– A sok kihagyás után nem egyből a hosszabb távoknak és a meredekebb emelkedőknek kell nekivágni, hanem fokozatosan szoktassuk szervezetünket vissza a komolyabb megterheléshez. Próbáljanak körtúrát szervezni, azaz a kiindulási és érkezési pontjuk ugyanaz legyen. Egyedül soha senki se induljon el, mindig legyen legalább egy társ, aki segítségünkre lehet, ha bajba jutunk. Ha valaki mégis egyedül vágna neki az útnak, mindig hagyja meg, hogy merre indult és mikorra tervezi a visszatérést. Mindenképpen javaslom, hogy az első túrákat olyan területre tervezzék, ahol már jártak és ismerős a terep. A felfedező kiruccanásokat mindenki hagyja későbbre. A túrázásra vonatkozó szabályokat természetesen mindenki tartsa be – tanácsolja Progner László, túravezető.