A hit és az apaság is támaszul szolgál a rendőrség egri színészből lett szóvivőjének

Mint ismert, Gál Kristóf hónapokon keresztül köszöntötte a televízió és a számítógép képernyője előtt ülőket az Operatív Törzs sajtótájékoztatóin, hogy Müller Cecília országos tisztifőorvossal, illetve kollégáival tájékoztassák a közvéleményt a járványhelyzetről. Az Országos Rendőr-főkapitányság egri színészből lett szóvivőjével a 777blog.hu készített egy kötetlen témájú interjút az elmúlt hónapok tapasztatairól.

- Kilencvenhét tájékoztatót számoltam össze, amelyen ott voltam, ebbe pedig a hétvégék többsége is beletartozott. Természetes, hogy van egy hiányérzet az emberben, hiszen a mindennapok részévé vált, ugyanakkor annyi más feladatom van, hogy el tudom terelni erről a figyelmemet. Ami viszont pozitívum, hogy most már könnyebben tudom beosztani a saját időmet – foglalta össze az elmúlt három hónapot Gál Kristóf.

Az ORFK szóvivője azt is elismerte, hogy a veszélyhelyzetben bizony akadtak nehéz pillanatok is az életében:

- A közepe felé néhányszor elfogott egy rossz érzés, hogy mennyire jó a többi embernek, akik élvezik a családi életet, amíg én nekem helyt kell állnom, ezáltal a többi embernek is talán biztonságot adva. De emiatt nem volt időm a többi munkámra – és leginkább magamra. Hazaértem este úgy, hogy korábban egy másodpercem sem volt arra, hogy például elolvassam a saját üzeneteimet vagy, hogy pihenjek – fogalmazott.

Az interjúban szó esett arról is, hogy a tájékoztatók miatt Gál Kristóf rendszeresen hiányzott a családi ebédekről. A szóvivő erről azt mondta:

- A feleségem bábszínésznő, ő valóban otthonról tudott dolgozni, kreatív alkotásokkal látták el a közönséget. Ő mindent levett a vállamról, olyan házimunkákat is, amelyeket egyébként nagyon szeretek elvégezni, mert nem az a típus vagyok, aki csak pihenni jár haza. A gyerekek nagyon szépen vették az online tanulás akadályát, a feleségemnek köszönhetően a fiam több tárgyból is egész jegyeket tudott javítani. Egyszer sem volt „nyavalygás” a részükről, ezért nagyon hálás vagyok, mint ahogy azért is, amiért tolerálták az én-időre való szükségemet, amikor kicsit elvonultam otthon és utolértem magamat.

A Müller Cecíliával kialakított kapcsolatáról Gál Kristóf elmondta, hogy a kezdetekben egyáltalán nem ismerte a tisztifőorvost, az idő múlásával azonban már Ciliként szólította:

- Egyáltalán nem ismertük egymást. Eleinte még „Tisztifőorvos Asszony” megszólítással köszöntem neki, utána „Cecília asszony” lett. Utána a háttérstáb javaslatára összetegeződtünk, amelybe ő egyből bele is egyezett, így nagyon gyorsan „Ciliként” szólítottam. Egészen közvetlen és, amennyire egy ilyen helyzet engedi, bensőséges kapcsolatunk lett, ráadásul nagyon hamar kiderült, hogy sok tekintetben azonos értékeket képviselünk – mondta.

Hozzátette azt is, hogy akárcsak ő, Müller Cecília is hívő ember, ez pedig sokszor beszédtémát is jelentett kettőjük között. – A legtöbb keresztény ember vágyik arra, hogy látszódjon a kisugárzásán az, hogy hívő. És szerintem rajta ez nagyon látszik. Olyan tartást, nyugalmat és erőt ad neki a hite, ami kiül az arcára – mutatott rá.

Az interjúból az is kiderül, hogy Gál Kristóf számára nemcsak a vallás, de az apaság is fontos támaszt jelent. Az erre vonatkozó kérdésre a szóvivő azt mondta:

- Életem korábbi szakaszában a házasságom recsegett-ropogott, nagy küzdelmeket éltünk át. Hosszú időn keresztül békésen, de mint két ismerős éltünk együtt a feleségemmel. Egészen biztos vagyok abban, hogy Isten kegyelmének köszönhetően sikerült rendezni a kapcsolatunkat. Érdekes megtapasztalás volt, hogy ekkor le kellett ülnünk a gyerekeinkkel megbeszélni, hogy a házasságunk egy szeretetkapcsolat. Megéreztem azt, hogy milyen fontos apaként a példaadás, hogy milyen mintát mutatsz a gyerekeidnek.

Az ORFK szóvivője az interjú végén azt is elárulta, nem előre eltervezett döntés volt, hogy az Operatív Törzs utolsó sajtótájékoztatóján megöleli Müller Cecíliát. Szavai szerint ez egy őszinte pillanat volt, és ez látható a fotókon is. – Az országos tisztifőorvos-asszonynak néha egyberuhája volt, ilyenkor a mikroport zsinórját a „kaspó” tövébe tették, nem pedig a derekára. Mindig figyeltem arra, hogy ilyen esetekben a tájékoztató végén gyorsan felszedjem a földről, hogy ne neki kelljen lehajolnia. Itt viszont erről is megfeledkeztem, egy spontán és azt hiszem nagyon emberi gesztus volt ez a mindkettőnk számára – zárta a beszélgetést.