A fiókok legmélye is rejthet használt, de hasznos telefonokat

Egyre gyakrabban veszünk új telefont. Az emberek közel negyede kevesebb, mint egy éves készüléket használ, és csak tíz százaléknak régebbi öt évesnél a mobilja. Mi lesz a lecserélt készülékekkel?

– A lecserélt telefonom otthon van, a fiók mélyén. Kukába semmiképp se dobom, de ha gyűjtenék valahol, bevinném – mondta Szőllősi Ervin gyöngyösi lakos.

– Nekem is a fiókban van, de volt, hogy odaadtam egy régebbi darabot egy barátomnak – válaszolt az Egerben élő Peterdi Gábor.

A portálunk által megkérdezettek 87 százalékának a lakásán lapul régi telefonja, viszont senki sem akarja a szemétbe dobni. A megkérdezettek közel fele tudja, hogy vannak újrahasznosítható elemei.

– Nem igazán hallani gyűjtőakcióról – vélekedett Horváthné Csanálosi Piroska Gyöngyösről.

– Attól tartok, hogy adataim maradhatnak benne, amivel vissza lehet élni – felelt Kálból Mátrai Ilona.

Nevük mellőzését kérő megkérdezettek állítják, nem bíznak az adatmentesítésben, igaz, még nem hallottak visszaélésről. A megkérdezett szolgáltatók közül volt, aki sem begyűjtéssel, sem adatmentesítéssel nem foglalkozik. Egy másik sem gyűjti ugyan, de a működőképes készüléket beszámítja az új árába, persze, csak a legmagasabb árkategóriájú telefonok vásárlásánál.

Ezt a patthelyzetet igyekszik feloldani a Passzold vissza Tesó! elnevezésű, használt mobiltelefonokat visszagyűjtő nemzetközi kampány, melyet a Jane Goodall Intézet indított két éve. 2018 óta több mint hatszáz helyszínen, két és fél tonna mobiltelefont gyűjtöttek a résztvevők. Ehhez a mozgalomhoz csatlakozott 2019 tavaszán a KÖVET Egyesület.

– Célunk a magyar háztartásokban már nem használt mobiltelefonok összegyűjtése – tájékoztatta lapunkat Bíró Imola, az egyesület kommunikációs munkatársa. – A használt készülékből tizenhét fémet lehet kinyerni, aranyat, ezüstöt, palládiumot, rezet, tantált. Utóbbi ércének, a koltánnak a bányászata jelentős természetkárosítást okoz, emiatt is fontos az újrahasznosítás. Az akció során a készülékeket adományként vesszük át, ezért nem minősülnek hulladéknak, tehát a fémkereskedelmi törvény nem vonatkozik rájuk.

Fontos, hogy a telefonokat a személyes adatok törlése után adják le. A zárt dobozokban összegyűlt adatmentes, használt telefonokat az Inter-Metal Recycling Kft. fogja újrahasznosításra átvenni. Ott egy zárt láncolaton keresztül kerül feldolgozásra, nem fogja tudni senki eltulajdonítani sem a készülékeket, sem a bennük esetlegesen megmaradt adatokat. A kampányban való részvétel ingyenes, regisztrálni a www.kovet.hu oldalon lehet.

A regisztrálások folyamatosak, ezért az éppen aktuális gyűjtőpontok a Jane Goodall Intézet oldalán követhetők nyomon. Megyénkben a lapunk megjelenésekor működő pontok az abasári Napsugár Óvodában, a tarnamérai Tündérzug Családi Bölcsődében, Egerben az Eszterházy Károly Egyetemen, Gyöngyösön a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Középiskolában találhatók, valamint az egri Opál Tehetséggondozó Alapítvány segítségével érhetők el.

Az okostelefon igazi ára

A csúcstechnológiás mobiltelefonok, laptopok, MP3 lejátszók előállításához nélkülözhetetlen a tantál, melyet a koltánércből nyernek. Ebből a legtöbb a Kongói Demokratikus Köztársaságban található. Az okostelefonok kereslete miatt a koltán bányászata az elmúlt harminc évben megtízszereződött. A kongói bányákban a munkások jelentős része gyerek. Éhbérért dolgoznak a tüdejüket és szemüket tönkretevő porban. A felszíni kitermeléshez erdőket kell kiirtani, ez visszafordíthatatlan környezeti károkat okoz. A bányák hulladéka sok esetben nehézfémekkel és vegyi anyagokkal van tele. A Kongó folyó vidékén élő hegyi gorillák száma napjainkban a bányászat következtében alig ötszáz példány a tíz évvel ezelőtti közel tízezerhez képest. A koltánból származó profitért a helyi hadurak véres háborúkat vívnak.