Az egerszalóki sódomb nem pusztul: él és virul

Aki kilátogat a sódombokhoz, viszonylag gyorsan válhat csalódottá is az elé táruló látvány miatt. Először egy betonszürke, üres medencét láthatunk, amiben semmi élet nincs. Mellette egy fehér, lépcsőzetesen kialakított, több kisebb tálcákból álló építmény van, ami ugyan fehérnek mondható, víz azonban nem folyik át rajta, s tulajdonképpen nem is szép. Csak ezután botlunk bele a természetesen kialakult sódombba, ami folyamatos növekedésben van. Nem teljesen fehér színű, több helyen zöld és sárgás-barnás elszíneződések találhatók rajta, de erre még a későbbiekben visszatérünk.

A köztudatban olyan információk is élnek, hogy a sódombot elhordta, a termálvizet elveszi a szálloda, és régen sokkal nagyobb volt, szebb és fehérebb.

Fontos kihangsúlyozni, hogy e természeti kincs az önkormányzat tulajdonában van, ezen belül az Egerszalóki Gyógyforrás Kft.-hez tartozik. Portálunk megkereste az üzemeltetőt, milyen állapotban is van pontosan a sódomb, valóban pusztulófélben van-e. Az ügyvezető készséggel állt rendelkezésünkre. A helyszínen találkozva beszélgettünk.

Kiss Réka szívügyének tekinti a mésztufadomb ügyét, ahogy fogalmaz, egyes szám harmadik személyben szoktak beszélni róla munkatársaival. Ahhoz, hogy tisztább képet kapjunk arról, mi is az elénk táruló látvány, a kezdetekhez kell visszatérnünk. Ahogyan az ügyvezető elmeséli, 1961-ben olaj miatt végeztek a területen fúrást, azonban a fekete arany helyett víz tört fel. Nem is akármilyen, de akkor ennek még nem volt jelentősége.

– Tulajdonképpen egy emberi gondatlanság miatt kezdett el épülni maga a sódomb, ugyanis a vizet akkor nem zárták el a lerakott kútfejen. – idézi fel.

A dombnak csak nevében van köze a sóhoz, valójában mésztufa képződmény, ami tele van élő organizmusokkal, például algákkal, ciano-baktériumokkal. Többek között ezek okozzák azokat elszíneződéseket, amik miatt a sódomb nem hófehér.

Ennek apropóján a szakember elmondja, a fehér szín nem maradhat állandó, hiszen ehhez különböző környezeti tényezők együttes jelenléte szükséges. A mésztufa vegetációs elszíneződése nem ismeretlen jelenség más hőforrások esetében sem, ez a hévízi környezet természetes velejárója. Befolyásolja a mészkiválást többek között a víz hőmérséklete, szén-dioxid tartalma, a külső hőmérséklet.

A területen nem ez az egyetlen kút. A sódombbal szemben lévő termálfürdő vízellátását egy másik helyről biztosítják, ezt 1987-ben fúrták. – A kettőnek pedig semmilyen összeköttetése nincs, így nyilvánvalóan a komplexum nem is tudja elvenni a vizet sódombtól – fogalmazott.

Az idők során szépen növekedett a domb, látványosabb lett, egyre többen látogattak el ide: először csak a helyiek élvezték a szalóki víz gyógyító hatását, majd később egyre többen érkeztek. Az 1980-as években egyre nagyobb problémát okozott a sok turista, akik szemetet hagytak maguk után, s akik otthoni használatra, fürdősónak kezdték hazavinni a sódomb darabokat. A nyolcvanas években döntött úgy a település vezetése, hogy lezárják a területet, mert már az is előfordult, hogy teherautókkal érkeztek elszállítani a mésztufadomb képződményt. – Úgy vélték ugyanis, hogy ennek a porózus anyagnak lehet gyógyító, jótékony hatása.

A fürdő építésekor a tulajdonosok létrehoztak a sódomb mellett még két mesterséges medencét, melyekre ráengedték a vizet ugyanarról a kútról. – Az elképzelés az volt, hogy szép mészkiválások alakuljanak ki, ám ez nem így lett – idézi fel. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy a betonon szinte átsuhant a víz, nem volt ideje kirakódni sem. Éppen ezért több részen betálcázták, amiket betonból illetve, fából alakítottak ki. A tetején ugyan volt minimális kiválás, de nem számottevő. A felülete ugyanis túl nagy, s mivel a mész kiválásához megfelelő hőmérséklet és vízborítottság is kell, ezt a meglévő vízjogi üzemeltetési engedélyben engedélyezett vízkivételi mennyiséggel nem tudják biztosítani.

2018-ban úgy határoztak, hogy a mesterséges medencére nem engednek több vizet, mert a megosztott mennyiség már nem volt elég az eredeti sódombra. Az pedig, hogy a betálcázott medence ragyogóan fehér, csak annak köszönhető, hogy havonta meszelték azt.

– Megpróbálok a kritikákból építkezni. Ugyanis az valóban hiba, hogy ha valaki elsétál ide, semmilyen információt nem talál – vélekedik. Mint meséli, tervben van egy több táblából álló bemutatósorozat, ahol helyet kapnának vizsgálati eredmények, valamint történeti áttekintés a kezdetektől napjainkig. Szeretnének új kerítéseket is a korhadó régiek helyére. Távolabbi elképzelés még, hogy a fürdő tulajdonában lévő mesterséges medencéket is hasznosítsák, megszépítsék, például egy tanösvény részeként.

Egyre csak nő

Komplex, átfogó vizsgálatokat is végeztek a sódombon 2018-ban, egy éven keresztül. Készültek egyebek mellett talajmechanikai kutatófúrások, vízborítás hatás modellezések, hidrokémiai, hidrobiológiai, statikai, vízkészlet gazdálkodási vizsgálatok is. Ezek célja volt, hogy átfogó képet kapjanak a mésztufa képződményről. A tizenöt fős vizsgáló csapat geodétái 3444 darab mérési pontot tűztek ki. Ennek segítségével – 2006-os viszonyítási adatok alapján – számolták ki a sódomb növekedési sebességét. A nevezetesség 266 köbméterrel lett nagyobb mint tizennégy évvel ezelőtt. Látható, a nagyobb felület megfelelő vízborításához eleve több vízre lenne szükség, ezért sem engedik rá a mesterségesen kialakított medencékre.